„Herbert Spencer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
5. sor: 5. sor:
== Élete ==
== Élete ==


Apja, aki matematikus volt, és nagybátyja Thomas, liberális pap, nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az ''[[Economist]]''nak, a ''[[Westminster Review]]''-nak és az ''[[Edinburgh Review]]''-nak.
Matematikus édesapja és liberális pap nagybátyja, Thomas nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az ''[[The Economist|Economist]]''nak, a ''[[Westminster Review]]''-nak és az ''[[Edinburgh Review]]''-nak.


Ezek után főleg [[Charles Darwin|Darwin]] nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a [[Föld]] képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Comte nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította.
Ezek után főleg [[Charles Darwin|Darwin]] nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a [[Föld]] képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Comte nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította.

A lap 2015. június 27., 13:58-kori változata

Herbert Spencer
Született1820. április 27.[1][2][3][4][5]
Derby[6][1][7][8][9]
Elhunyt1903. december 8. (83 évesen)[10][2][3][4][5]
Brighton[1][11][6][8][9]
Állampolgárságabrit
SzüleiWilliam George Spencer
Foglalkozása
SírhelyeHighgate temető
Herbert Spencer aláírása
Herbert Spencer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Spencer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Herbert Spencer Gasser.

Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus.

Élete

Matematikus édesapja és liberális pap nagybátyja, Thomas nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az Economistnak, a Westminster Review-nak és az Edinburgh Review-nak.

Ezek után főleg Darwin nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a Föld képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Comte nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította.

Magyarul Lechner László ismertette Spencer rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében.

Főbb művei

  • Social statics (1851, 2. kiad. 1874)
  • Principles of psychology (1855, 2. kiad. 1872)
  • Essays (2 kötet, 1858-63)
  • Education (1861, magyarra fordították Losonczy L. és Öreg János, Nagy-Kőrös 1875)
  • A system of philosophy. I. First principles (1862); II., III. Principles of biology (1863-67); IV., V. The principles of psychology; VI-VIII. Principles of sociology; IX. X. Principlex of morality (1897)
  • Data of ethics (1879)
  • The classification of the sciences (1864)
  • The study of sociology (14. kiadás 1889)
  • Ceremonial institutions (1879., magyarul is megjelent Szertartásos intézmények c. alatt először a Budapesti Szemlében, azután külön)
  • Political institutions (1882)
  • Ecclesiastical institutions (1885)
  • Descriptive sociology (6 kötet, 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan)
  • The right of childrens (1879)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Spencer, Herbert (DNB12)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Спенсер Герберт, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ EB-11 / Spencer, Herbert
  8. ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  9. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  10. ↑ Spencer, Herbert (DNB12)
  11. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Forrás

Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herbert_Spencer&oldid=16210132”