„Carl Koldewey” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
[[Kép:Germania und Hansa - Bremerhaven - 1870.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Germania és a Hansa hajók indulása a második német sarki expedícióra 1869 június 15-én [[Bremerhaven]]ből. Lithographia Carl Justus Harmen Fedeler rajza nyomán]] |
[[Kép:Germania und Hansa - Bremerhaven - 1870.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Germania és a Hansa hajók indulása a második német sarki expedícióra 1869 június 15-én [[Bremerhaven]]ből. Lithographia Carl Justus Harmen Fedeler rajza nyomán]] |
||
'''Carl Christian Koldewey''' ([[Bücken bei Hoya]], 1837 Oktober 26 - † [[Hamburg]],1908 május 17) - német sarkkutató. |
'''Carl Christian Koldewey''' ([[Németország]], [[Bücken bei Hoya]], 1837 Oktober 26 - † [[Hamburg]],1908 május 17) - német sarkkutató. |
||
A lap 2015. június 10., 15:05-kori változata
Carl Christian Koldewey (Németország, Bücken bei Hoya, 1837 Oktober 26 - † Hamburg,1908 május 17) - német sarkkutató.
Életrajza
Carl Christian Koldewey 1837 Oktober 26-án született Németországban, Bücken bei Hoya-ban. Johann Cristian Koldewey kereskedő és Wilhelmine Meyer fiaként.
Gimnáziumi tanulmányai után 1853 Húsvétján hajósinasnak állt. A Bremen-i Tengerész Iskolába járt, ahol Arthur Breeusing legjobb tanítványa volt. 1861-ben visszament a tengerész iskolába képzett kapitányként. Koldewey 1866-1867-ben Hannoverben és Göttingenben tanult az egyetemen, többek között matematikát, fizikát és csillagászatot.
Unokaöccse volt Robert Koldewey, régész, történésznek.
1868-ban kapitánya volt az Északi-sarkra indított első német expedíciónak. Grönlandra keleti partjai mentén haladtak amennyire csak lehetséges volt, de a csapások és az erős jegesedés miatt nem értek célba, végül a 81 ° 5-ig, a Spitzbergákig jutott el, majd visszafordult.
1869-1870-ben vezetője volt a második német Északi-sarki expedíciónak Grönlandra és a Jeges-tengerre a Germania kapitányaként. Az expedíció, a Germania gőzhajóval és a Hansa vitorlás hajóval Paul Friedrich Hegemann kapitány parancsnoksága alatt, az expedícióhoz csatlakozott tudósokkal: Karl Nikolai Jensen Borgen (csillagász, fizikus), Ralph Copeland (csillagász, fizikus), Grönlandon és a Jeges-tengeren Adolf Pansch (zoológus, botanikus, orvos ), Julius von Payer mint térképész, Reinhold Buchholz (1837-1876; orvos és zoológus), és Carl Gustav Laube geológus.
Bremerhavent 1869 június 15-én hagyta el az expedíció, a két hajó közül a Germania 1869 augusztus 5-én elérte a Sabina szigeteket, majd augusztus 5.-én 75 fok 30'-en a NO Shannon-szigetet, ahonnan a teljesen zárt jég miatt kénytelen volt visszafordulni.Az expedíció igazi fénypontja a Kaiser-Franz-Joseph-fjord felfedezése és feltárása volt. Később az expedíciók befejezése után Koldewey mint író működött és szerzőként is részt vett a tudományos publikációkban. 1871-től a német Naval Obszervatoriumban dolgozott Hamburgban. 1905 július 31-én mint za Admiralitás igazgatója ment nyugdíjba.
Hamburgban, 1908 május 17.-én érte a halál.
Nyugat-Alesundban, a Spitzbergákon fekvő Koldewey Állomás (Station) nevű német kutató állomás névadója Carl Koldewey lett. Az állomás üzemeltetője a Alfred Wegener Intézet.
Források
- [1]
- Biography at the Alfred-Wegener Institute
- Koldeweys Incidents during the 2. German North pole expedition (1869/70)