„Krum bolgár kán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor: 40. sor:
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}
==Források==
==Források==
{{commons|Krum of Bulgaria}}
*{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Krum |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/061/pc006137.html#4 |elérés ideje=2011-02-07}}
*{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Krum |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/061/pc006137.html#4 |elérés ideje=2011-02-07}}
*Bánosi György – Veresegyházi Béla: Diák ki kicsoda – Külföldi uralkodók.
*Bánosi György – Veresegyházi Béla: Diák ki kicsoda – Külföldi uralkodók.
45. sor: 46. sor:
*[[Georg Ostrogorsky]]. A bizánci állam története, Osiris Kiadó, 2001., ISBN 963-389-117-5
*[[Georg Ostrogorsky]]. A bizánci állam története, Osiris Kiadó, 2001., ISBN 963-389-117-5
*Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása, I. kötet, Bizantinológiai Intézet Alapítvány, 1997, ISBN 963-04-7917-6
*Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása, I. kötet, Bizantinológiai Intézet Alapítvány, 1997, ISBN 963-04-7917-6

== Lásd még ==
== Lásd még ==
* [[Bulgária uralkodóinak listája]]
* [[Bulgária uralkodóinak listája]]

A lap 2015. június 6., 16:19-kori változata

Krum
Krum bolgár kán
Krum bolgár kán

Bulgária kánja
Uralkodási ideje
803. 814.
ÖrököseOmurtag
ElődjeKardám
UtódjaDukum
Életrajzi adatok
UralkodóházKrum-ház
Született755?
Avar Kaganátus
Elhunyt814. április 13.
Konstantinápoly közelében
NyughelyePliszka
GyermekeiOmurtag bolgár kán
A Wikimédia Commons tartalmaz Krum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

(Félelmetes) Krum (bolgárul: Крум Страшни, görögül: Κρούμος, 755? – 814)az Első Bolgár Birodalom kánja 803-814 között. Trónra lépése idején 802 és 804 között birodalma csak a Balkán-hegység Duna-menti területeitől az erdélyi Kárpátokig terjedt. Később elfoglalta a mai Magyarország keleti részét és a bizánci tartományokat Konstantinápolyig. 809-ben hódította meg Szerdikát, amely eddig bizánci kézen volt, és Sztrimon környékét. Válaszul I. Niképhorosz bizánci császár betört Bulgáriába, de 811. július 26-án a Balkán-hegység egyik szorosában vereséget szenvedett a bolgároktól, itt a császár is életét vesztette. 813. július 22-én az új bizánci császárt, I. Mihály hadait is megfutamította Verszinikiánál, Drinápoly közelében és Konstantinápolyt ostrom alá vette, de bevenni nem tudta. A város környékének teljes elpusztítása és Drinápoly elfoglalása után visszavonult. 814-ben Meszémbria, (ma Neszebar) előtt majdnem V. Leó bizánci császár fogságába esett. Bosszúból elpusztította az Erginus folyó környékét és 30 000 foglyot zsákmányolt az ellenséges csapatoktól. Ezek között volt egy Vasilje nevű szláv parasztfiú is, a későbbi I. Baszileiosz bizánci császár, a makedóniai dinasztia alapítója. Krum Konstantinápoly újabb ostromára készült, de 815. április 13-án meghalt.

Élete

Trónja kerülése és harca I. Niképhorosz császárral

Krum bolgár kán pontos születési dátuma és helye ismeretlen. A korszakkal foglalkozó történészek 755 körülire datálják Krum születését, szülei neve ismeretlen. Kardám kán 802-803 között bekövetkezett halálát követően foglalta el az Első Bolgár Birodalom trónját. Az új kán hatalomra kerülését követően növelni akarta országa területét, ezért terjeszkedésbe kezdett északnyugati és déli irányba. Ekkor vív háborút a Kárpát-medencét birtokló avar törzsek ellen. A frankokkal vívott harcokban elfáradt és belháborúval küzdő avar törzsek vereséget szenvedtek Krum erőitől, elűzik a kagánt és több ezer avar harcost vetnek fogságba (később ezek részt vesznek a bolgárok mellett Krum Bizánccal való háborújában).[1] A hadjárat eredményeképpen a Duna vonalától keletre a mai Moldova és Románia keleti határáig elterülő vidék bolgár irányítás alá került.

Az avarok legyőzését követően Krum az Abbászida Kalifátus harcoló Bizánci Birodalom ellen fordult. 809 tavaszán Krum megtámadta a bolgár határ mentén felépült bizánci erődök egyikét, Szerdikát (a mai Szófia). A bolgárok lerombolták az erődítményt, a helyőrség megmaradt tagjait lemészárolták. A bizánci császár, I. Niképhorosz a vereséget követően nemsokkal hadseregével támadásba lendült, benyomult Bulgáriába és egészen a fővárosig, Pliszkáig jutott. A császár a hadjáratot követően visszaindult hazájába és újból felújíttatta a lerombolt Szerdika erődjét.[2]

Két évnyi készülődést követően a bizánci császár újabb hadjáratot vezetett a bolgárok ellen. Krum kán megpróbált békét kötni a bizánci uralkodóval, az azonban figyelmen kívül hagyta a bolgár uralkodó békeajánlatát, benyomult az országba és elfoglalta Pliszkát. Krum kán a vereséget látván ismételten megpróbált békét kötni a császárral, az azonban ismételten elutasította az ajánlatot és hadseregével üldözőbe vette a hegyek közé visszavonuló bolgár erőket. A Krum vezette bolgár sereg a bizánci sereget egy mocsaras lapályra csalta, ahol a bolgárok bekerítették az ellenséges sereget, minden kivezető utat elvágtak: mély árkokat ástak és az árkok fölé magas falakat emeltek. A csapdába kerül Niképhorosz könnyű prédának bizonyult, a bizánci sereg nagy része odaveszett a császárral együtt. A csak kevesen tudtak elmenekülni, köztük a császár fia, Sztaurakiosz, aki azonban súlyosan megsebesült. A halott bizánci császár holttestét a csata után Krum megkerestette, a császár koponyájából Krum serleget csináltatott és lakomáin abból ivott.[2][3]

Konfliktusa I. Mikhaél császárral és a verszinikai csata

Kísérlet Kostantinápoly elfoglalására

Jegyzetek

  1. Makkai-Mócsy, i. m. 189. o.
  2. a b Georg Ostrogorsky, i. m. 177. o.
  3. Louis Bréhier, i. m. 76. o.

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Krum bolgár kán témájú médiaállományokat.

Lásd még


Előző uralkodó:
Kardám
Bulgária kánja
803814
Következő uralkodó:
Dukum