„Lív nyelv” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
3 876 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
| terület = [[Baltikum]]
| színhelye és használata = kihalt 2013-ban<ref name="Grizelda"/>
| beszélők száma = második nyelvként: [[Közös Európai Referenciakeret|B1 fokon]] kb. 40, A1-A2 fokon kb. 210<ref name="L2">[http://www.livones.net/valoda/?raksts=8701 Lībiešu valodas situācija]</ref>
| család1 = [[Uráli nyelvcsalád]]
| család2 = [[Finnugor nyelvcsalád]]
A két világháború közötti koszak volt a lív nyelvű irodalom virágkora, a korszakban mintegy 50 lív vonatkozású kiadvány látott napvilágot, többek között a ''Līvli'' című folyórat, amelyet minden hónapban térítés nélkül kaptak a lív családok 1931 és 1939 között. A lívet a helyi iskolákban anyanyelvként kezdték tanítani.
 
A [[második világháború]] [[Emigráció (tevékenység)|emigrálásai]] és [[Deportálás|deportálásai]] nyomán az egységes, néhány ezres lív nyelvű közösség szinte teljesen eltűnt, az 1950-es évekre nem maradt egyetlen lív nyelvű fau sem. Az 1980-as években azonban ismét megújulási mozgalom kezdődött. Lettország ismételt függetlenné válása után 1991-ben a lett kormány létrehozta a [[Lív part|Lív Partvidék]] (lívül: ''Līvõd Rānda'', lettül: ''Lībiešu krasts'') elnevezésű védett lív kulturális-történeti területet. 1993-ben ismét felavatták a Lív Házat, ahol 1994-ben pedig tudományos konferenciát tartottak régészeti, néprajzi, nyelvészeti és irodalmi témákban, amely során pontosították a lív helyesírást. Az 1999-es lett nyelvtörvény a lívet olyan nyelvvé nyílvánította, amelynek megőrzését az állam magára vállalta. A törvény szerint a lív Lettország egyik őshonos nyelve.
 
{{oszlop-start}}
{{Oszlop-2}}
{{idézet2|''
'''''Valsts valodas likums'''''
 
''3.pants. (1) Latvijas Republikā valsts valoda ir latviešu valoda.''
 
''4.pants. Valsts nodrošina lībiešu valodas kā pirmiedzīvotāju (autohtonu) valodas saglabāšanu, aizsardzību un attīstību.''
 
''5.pants. Ikviena cita Latvijas Republikā lietotā valoda, izņemot lībiešu valodu, šā likuma izpratnē ir uzskatāma par svešvalodu.''<ref>[http://likumi.lv/doc.php?id=14740 Lettország állami nyelvtörvénye].</ref>
''|}}
{{Oszlop-2}}
{{idézet2|''
'''''Állami nyelvtörvény'''''
 
''3. § (1) A Lett Köztársaság hivatalos nyelve a lett.''
 
''4. § Az állam biztosítja a lív nyelvnek mint őshonos (autochton) nyelvnek a megőrzését, védelmét és fejlesztését.''
 
''5. § Minden, a Lett Köztársaságban használt egyéb nyelvet, kivéve a lív nyelvet, amely ezen törvényben szerepel, idegen nyelvnek kell tekinteni.''
''|}}
{{Oszlop-vége}}
 
Ennek eredményeként az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg az ország lakosságának 30%-át kitevő, kb. 900 ezres orosz kisebbség<ref>Laczházi 2005.</ref> nyelve semmilyen hivatalos státusszal nem bír, addig a gyakorlatilag kihalt lív a törvény alapján megőrzendőnek, védendőnek és fejlesztendőnek számít.
 
A lívek a világháborús kitelepítések és a migráció miatt a világ szétszórtan élnek (elsősorban Lettországban, Észtországban, Oroszországban, [[Kanada|Kanadában]], az [[Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] és [[Svédország|Svédországban]]), ezért a sajtó már többször tudósított az utolsó anyanyelvi lív haláláról: 2002-ben Pauline Kļavi, 2007-ben Valda Marija Šuvcānete, 2010-ben pedig Erna Vanagat halálakor.
 
2009-ben hunyt el az 1921-es születésű Viktor Berthold, aki még lívül beszélő családban nőtt fel, és csak az iskolában kezdett lettül tanulni. "A második világháború után több nyelvésznek is adatközlője volt, a kilencvenes években lív nyelvi táborokban gyerekeket tanított anyanyelvére."<ref>[http://renhirek.blogspot.hu/2009/04/meghalt-az-utolso-liv.html Meghalt az utolsó lív]</ref> Viktor Berthold Grizelda Kristiņa unokatestvére volt.
 
Grizelda Kristiņa 103 éves korában hunyt el 2013-ban. 1910-ben született, családja 1944-ben emigrált Kanadába. "Hangját egy cd őrzi, melyen a ''Līvõ kēļ'' (''Lív nyelv'') lív nyelvkönyv olvasmányainak szövegét olvassa fel"<ref>[http://www.nyest.hu/renhirek/elhunyt-grizelda-kristin Elhunyt Grizelda Kristiņ]</ref>. Jelenleg úgy tudjuk, ő volt az utolsó, aki a lívet anyanyelvként beszélte.
 
A lív nyelvet jelenleg a [[Tartui Egyetem|Tartui Egyetemen]] (Tartu Ülikool), a [[Helsinki Egyetem|Helsinki Egyetemen]] (Helsingin Yliopisto), a [[Lett Tudományegyetem|Lett Tudományegyetemen]] (Latvijas Universitāte) és Lettország Kulturális Akadémiáján (Latvijas Kultūras akadēmija) is tanítják, és körülbelül 250-en beszélik második nyelvként valamilyen szinten<ref name="L2"/>. Napjainkban mintegy 200-an vallják magukat lívnek Lettországban <ref>[http://www.baltic-course.com/eng/baltic_news/?doc=3215 Lettoszág törpe lív kisebbsége küzd a nyelv életben tartásáért (Latvia's tiny Livonian minority struggles to keep its language alive)]</ref>, ők bár lettül beszélnek a mindennapokban, rendszeresen összegyűlnek, hogy egymással találozzanak, és hogy a nyelvet gyakorolják<ref>[http://www.dw.de/keeping-livonian-latvias-lesser-known-language-alive/a-2610591 A lív nyelv életbentartása ‑ Lettország kevésbée ismert nyelve (Keeping Livonian -- Latvia's Lesser Known Language -- Alive)]</ref>.
 
==Hangtan és hangjelölés==
 
===Cikkek===
 
* {{forrásnyelv|lett}} [http://www.livones.net/valoda/?raksts=8701 A lív nyelv helyzete ma (Lībiešu valodas situācija)]
* {{forrásnyelv|angol}} [http://www.dw.de/keeping-livonian-latvias-lesser-known-language-alive/a-2610591 A lív nyelv életbentartása ‑ Lettország kevésbéekevésbé ismert nyelve (Keeping Livonian -- Latvia's Lesser Known Language -- Alive)]
* {{forrásnyelv|angol}} [http://www.baltic-course.com/eng/baltic_news/?doc=3215 Lettoszág törpe lív kisebbsége küzd a nyelv életben tartásáért (Latvia's tiny Livonian minority struggles to keep its language alive)]
 
Névtelen felhasználó

Navigációs menü