„Narám-Szín akkád király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
53. sor: 53. sor:
* Sebastiano Soldi: ''Az ókori Közel-Kelet művészete'', in ''A művészet története'', Corvina, Bp, ISBN 963-13-5554-3
* Sebastiano Soldi: ''Az ókori Közel-Kelet művészete'', in ''A művészet története'', Corvina, Bp, ISBN 963-13-5554-3


== Lásd még ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

* [[Akkád uralkodóinak listája]]
* [[Akkád uralkodóinak listája]]

{{akkád királyok}}
{{akkád királyok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
{{portál|ókor}}



A lap 2015. május 25., 20:53-kori változata

Narám-Szín

Akkád Birodalom uralkodója
Uralkodási ideje
i. e. 23. század
Uralkodási évei37
ElődjeManistusu
UtódjaSarkalisarri
Életrajzi adatok
ÉdesapjaManistusu
GyermekeiSarkalisarri, Binkalisarri (Binganiszaralli), Nabiulmas,[2] Ukkinulmas, Szimatulmas,[3] Sumsani Taram-Akkad,[4] Enmenanna,[5] Tutarnapsum,[6] Lipit-Ili[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Narám-Szín témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Narám-Szín (akkád [d]na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn)[8] az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt. Az alacsony vagy rövid kronológia szerint kb. i. e. 2190-i. e. 2154, a középső kronológia szerint kb. i. e. 2254-i. e. 2218 között uralkodott. Apjától, Manistusutól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész Mezopotámia a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is.

Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a négy világtáj királya címet, alattvalói Akkád isteneként tisztelték. Ezzel Lugalbanda és Gilgames nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé.

Leghíresebb sztéléjét Szúszában találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy Hammurapi törvényoszlopa is.[1] A sztélé a Szatuni, a lullubik királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel.

A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, Sarkalisarri idején azonban a birodalom már valóban a nyugati amurrúk és a keleti hegyi gutik nyomása alatt állt.

Jegyzetek

  1. a b Lásd: Az ókori Közel-Kelet művészete 112-113. old.
  2. Tuttul kormányzója
  3. Samas főpapja Szipparban
  4. Tar'am-Agade, daughter of Naram-Sin
  5. Szín főpapja Urban
  6. Enlil főpapja Nippurban
  7. Marad kormányzója
  8. Oracc.Museum: Naramsuen

Források

  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7  
  • Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963-208-507-8
  • Sebastiano Soldi: Az ókori Közel-Kelet művészete, in A művészet története, Corvina, Bp, ISBN 963-13-5554-3

Kapcsolódó szócikkek

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap