„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-22-1” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. május 25., 05:44-kori változata

Pjotr Iljics Csajkovszkij

Pjotr Iljics Csajkovszkij (oroszul: Пётр Ильич Чайковский) (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] – Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző.

Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstejn volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj Rubinstejn 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak.

Csajkovszkij homoszexuális volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özvegg Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték.

Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei is nagy sikereket arattak (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő). Operaírással is próbálkozott, művei közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 '''[[Pjotr Iljics Csajkovszkij]]''' ''([[orosz nyelv|oroszul]]: Пётр Ильич Чайковский)'' ([[Votkinszk]], [[1840]]. [[május 7.]] <small>[április 25. a [[Julián naptár|régi naptár]] szerint]</small> – [[Szentpétervár]], [[1893]]. [[november 6.]] <small>[október 25. a régi naptár szerint]</small>) orosz [[Romantika|romantikus]] zeneszerző.
-Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere [[Anton Grigorjevics Rubinstejn|Anton Rubinstejn]] volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, [[Nyikolaj Grigorjevics Rubinstejn|Nyikolaj Rubinstejn]] 1866-ban meghívta az általa alapított [[moszkva]]i zenekonzervatóriumba tanárnak. Csajkovszkij [[Homoszexualitás|homoszexuális]] volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott [[Európa|Európában]], és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a ''Rómeó és Júlia'' című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő [[balett]]jei is nagy sikereket arattak (''[[A hattyúk tava (balett)|A hattyúk tava]]'', ''[[Csipkerózsika (balett)|Csipkerózsika]]'', ''[[A diótörő]]''). Operaírással is próbálkozott, művei közül az ''[[Anyegin (opera)|Anyegin]]'' és ''[[A pikk dáma]]'' bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint [[kolera]]fertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében.
+Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere [[Anton Grigorjevics Rubinstejn|Anton Rubinstejn]] volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, [[Nyikolaj Grigorjevics Rubinstejn|Nyikolaj Rubinstejn]] 1866-ban meghívta az általa alapított [[moszkva]]i zenekonzervatóriumba tanárnak.
+Csajkovszkij [[Homoszexualitás|homoszexuális]] volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özvegg Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott [[Európa|Európában]], és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték.
+Első sikeres műve a ''Rómeó és Júlia'' című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő [[balett]]jei is nagy sikereket arattak (''[[A hattyúk tava (balett)|A hattyúk tava]]'', ''[[Csipkerózsika (balett)|Csipkerózsika]]'', ''[[A diótörő]]''). Operaírással is próbálkozott, művei közül az ''[[Anyegin (opera)|Anyegin]]'' és ''[[A pikk dáma]]'' bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint [[kolera]]fertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében.