„Wörgl” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok + portál.
a Wörgl kategória hozzáadva (a HotCattel)
63. sor: 63. sor:


[[Kategória:Tirol települései]]
[[Kategória:Tirol települései]]
[[Kategória:Wörgl]]

A lap 2015. május 21., 00:02-kori változata

Wörgl
nyugat Wörgl
nyugat Wörgl
Wörgl címere
Wörgl címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományTirol
KerületKufstein
JárásKufsteini járás
PolgármesterHedi Wechner (SPÖ)
Irányítószám6300-6302
Körzethívószám043-5332
Forgalmi rendszámKU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség13 811 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság511 m
Terület19.68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 12° 03′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 12° 03′ 59″
Wörgl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wörgl témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wörgl város Ausztriában, Tirolban, Kufstein járásban. Lakosainak száma kb. 12 980. Területe közel 20 km².

Fekvése

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–München-Salzburg vasúti főútvonal elágazásnál, illetve az E641 (európai út) mentén fekszik.

Története

Vaskori leletek mellett egy város területén egy 2. században épült római stílusú villát találtak, melynek egyik helysége padlófűtéses, falai freskókkal díszítettek voltak. A 6. században bajorok települtek le. Wörgl első írásos említése, mint Uuergile 1104-1116 közötti dokumentumból származik. Az erődítményt 1255-ben említik először, az 1300-as években nagy jelentősége volt a hercegség megszilárdításában. Az évszázadok során Kufstein vára miatt jelentőségét egyre inkább elvesztette. 1892-ben még „erődített településként” említik Wörglt, de napjainkban már csak a falmaradványok fedezhetőek fel.

Wörgl a nagy forgalmú országút mellett feküdt, az első posta 1786-ben alakult, az első postamester a fogadó tulajdonosa volt. Sok neves személy megszállt utazásai alatt ebben a fogadóban, például Wolfgang Amadeus Mozart 1769-1773, Mária Terézia (1739 és 1765) és II. József császár (1765 és 1777).

1809 május 13-án volt a Napóleon elleni tiroli szabadságharc döntő ütközete „wörgli csata”. Ekkor a város fosztogatás és gyújtogatás áldozatául esett. 1842-ben több mint 40 ember halt meg egy kolerajárványban. Az 1900-as évekig több más járvány ütötte fel a fejét a városban. A gazdasági megerősödés az 1873-1875 között épült vasúti csomóponthoz köthető. 1910 november 3.-án az évszázadokig megosztott Wörgl-Kufstein és Wörgl-Rattenberg települések egyesültek. Ezekre az évekre határtalan optimizmus és jelentős fejlődés volt jellemző, melyet jellemez, hogy 200 külföldi állampolgár lakott a városban.

Az első világháború alatt a pénzérmékből hiány keletkezett, így az Állami Pénzügyi Hivatal az önkormányzatoknak engedélyt adott az aprópénzek előállítására. Tirolban 1919-től egyre nagyobb mértékben Innsbruck kezdett kezdték nyomtatni és próbálni a váltópénzt. Wörgl városa ennek alapján 1919-ben szintén sürgősségi pénz kiadását határozta el 10, 20, 30, 50, 75 és 90 Heller címletekben, 1920 végi érvényességgel. a Világgazdasági válság miatt 1932-ben a helyi cement és cellulózgyár a csőd szélére került, a városban a munkanélküliség jelentős problémává vált. A gondok enyhítésére létrehozott "Jóléti bizottság" önkormányzati kötvények kibocsátását határozta el, 32 ezer Schilling értékben. Az önkormányzati alkalmazottak bérüket ebben a wörgli 1, 2 és 5 shillinges címletekben kapták. Silvio Gesell ötlete alapján a helyi adót a címletek bélyegzésével lehetett leróni, enélkül azok érvényüket vesztették. Ennek az ötletnek a hatására a pénztulajdonosok érdeke lett a minél gyorsabb elköltés, ami a gazdaságot hihetetlen mértékben felgyorsította. A munkanélküliség például 15-21%-ra csökkent, miközben az ország más részeiben változatlanul tartott a válság. A sajtő „Wörgl-i csoda”-ként kezdte emlegeti a fellendülést, a mintát több száz önkormányzat követte. Édouard Daladier francia pénzügyminiszter is ellátogatott a városba, az USA-ban Irving Fisher közgazdász próbálta a „Stamp Scrip” – bélyegzéses rendszer bevezetését elérni a válság leküzdésére. 1933-ban Az Osztrák Nemzeti Bank az pénzkibocsátási monopóliumra hivatkozva betiltotta a Wörgl-i szabadpénz kibocsátását, ennek a döntésnek katonaság felvonultatásával szerezek érvényt. A "Unterguggenberger Intézet" Egyesület tartja életben a gazdasági kísérlet szellemiségét.

1934 Február 12-én Wörglben más városokhoz hasonlóan fegyveres felkelés tört ki az Ausztriai Fiatal Szocialisták vezetésével, akik Hitler hatalomra kerülése miatt Ausztria függetlenségét igyekeztek elérni. A városban 90 perces tűzharc után a felkelők megadták magukat, később bíróságon elítélték őket. A német csapatok 1938 március 12-én vonultak be a városba, majd öt nap után vissza is vonták őket. A német fennhatóság pozitív gazdasági változásokat hozott, ám a háború alatt a politikai terror megnyilvánulásai: a klubok bezárása, politikai aktivisták bebörtönzése és a kibővített helyőrség - rossz hangulatot okozott. 1943 február 22-23-án a szövetséges légibombázás elpusztította a vasúti csomópontot és 150 lakóházat lerombolt. A 390 tonna, kb. ezer bomba ledobása emellett 69 halálos áldozattal járt.

1952-ben Ausztriában itt állítottak először emléket Lazar Markovics Zamenhof-nak az eszperantó nyelv alapítójának. 2005 augusztus 23-án Wörglre az utóbbi száz év legjelentősebb árvize sújtott, a város nyugati részének 80 hektáros területét öntötte el a sáros ár.

Híres szülöttei

Források

  • Günter Baumgart: Kein Wunder in Wörgl. In: Provokant, Nummer 1, 2008, ISSN 1868-0321
  • Adriane Gamper, Hannes Dabernig, Arno Abler: Wörgl. Die Stadt im Portrait, Eigenverlag, Wörgl 2007
  • Gerhard Oberkofler: Februar 1934. Die historische Entwicklung am Beispiel Tirols, Sozialistische Partei Österreichs – Landesorganisation Tirol, Innsbruck 1974
  • Josef Zangerl (Hrsg.): Wörgl. Ein Heimatbuch, Eigenverlag, Wörgl 1998, ISBN 3-9500531-0-7
  • H. Federer (Hrsg.): Wörgler Heimatschriftchen, 5 Bände, 1948–1957
  • Paul Weitlaner: Stadt Wörgl, Festschrift zur Stadterhebung, 1951
  • S. Mitterer und andere: Wörgl – 25 Jahre Stadt, 1976
Wörgli szabadpénz
  • Gebhard Ottacher: Der Welt ein Zeichen geben. Das Freigeldexperiment von Wörgl/Tirol 1932/33, Verlag für Sozialökonomie Gauke, Kiel 2007, ISBN 978-3-87998-450-3
  • Fritz Schwarz: Das Experiment von Wörgl, Genossenschaft Verlag Freiwirtschaftlicher Schriften, Bern 1951 (Überarbeitete Neuauflage: Synergia, Darmstadt 2007, ISBN 978-3-9810894-5-5)
  • Michael Unterguggenberger: The End Results of the Woergl Experiment. In: Annals of Collective Economy, (= Anales de la Economia Colectiva und Annalen der Gemeinwirtschaft), Bd. 10, Nr. 1, 1934, S. 60–63, (online)
  • Andreas Wehrheim, Peter Zimmermann: Der Schatz von Wörgl. Michael Unterguggenberger und das Freigeldexperiment, Holzhof-Verlag, Dresden 2009, ISBN 978-3-939509-94-3 (Comic)
  • Thomas Wendel: Der Geldzauberer. Geschichte des Wörgler Geldexperiments. In: brand eins, Nr. 9, 2003, ISSN 1438-9339
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)