„Meszannepadda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
John E. Morby: ''A világ királyai és királynői'', Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 7425 48 9 |
E. Sollberger & J.-R. Kupper: ''Inscriptions royales sumériennes et akkadiennes'', Párizs, 1971 |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ékírás figy}} |
{{ékírás figy}} |
||
'''Meszannepadda''' – vagy néha '''Nanne''' – ({{ékírás|4|𒈩𒀭𒉈𒉻𒁕}} mes-AN.NE-pad-da, „[[An]] kiválasztottja”) a [[sumer királylista]] szerint az [[I. uri dinasztia]] első királya volt, ami azt jelenti, hogy a királylista szerint a dinasztiából ő szerezte meg a [[Sumer]] feletti főhatalmat. Neve ismert egy [[Ur]]ból és egy [[Tell-Ubaid]]ból előkerült feliratból is. Egy [[Mári]]ból származú [[lazúrkő|lazúrgyöngy]] felirata szerint apja [[Meszkalamdug]] volt, aki a [[Kis (város)|Kis]] királya címet is viselte, és akinek sírját Urban megtalálták. Egy Urban talált pecséthenger felirata szerint feleségének neve [[Ninbanda]] volt. |
'''Meszannepadda''' – vagy néha '''Nanne''' – ({{ékírás|4|𒈩𒀭𒉈𒉻𒁕}} mes-AN.NE-pad-da, „[[An]] kiválasztottja”) a [[sumer királylista]] szerint az [[I. uri dinasztia]] első királya volt i.e. 2563 és i.e. 2524 között,<ref>A kronológiát Morby idézi Sollbergertől és Kuppertől</ref> ami azt jelenti, hogy a királylista szerint a dinasztiából ő szerezte meg a [[Sumer]] feletti főhatalmat. Neve ismert egy [[Ur]]ból és egy [[Tell-Ubaid]]ból előkerült feliratból is. Egy [[Mári]]ból származú [[lazúrkő|lazúrgyöngy]] felirata szerint apja [[Meszkalamdug]] volt, aki a [[Kis (város)|Kis]] királya címet is viselte, és akinek sírját Urban megtalálták. Egy Urban talált pecséthenger felirata szerint feleségének neve [[Ninbanda]] volt. |
||
A [[Tummal]]-felirat elmeséli [[Nippur]] építéstörténetét, amiből levonható a következtetés, hogy [[Agga]], [[Gilgames]] és Meszannepadda kortársak voltak. Gilgames legyőzte Aggát, akinek vereségével talán megindult a harc a városi dinasztiák között a főhatalomért. Ezért rombolhatták le és építhették újjá annyiszor a szimbolikus jelentőségű nippuri szentélyeket ebben a korban. |
A [[Tummal]]-felirat elmeséli [[Nippur]] építéstörténetét, amiből levonható a következtetés, hogy [[Agga]], [[Gilgames]] és Meszannepadda kortársak voltak. Gilgames legyőzte Aggát, akinek vereségével talán megindult a harc a városi dinasztiák között a főhatalomért. Ezért rombolhatták le és építhették újjá annyiszor a szimbolikus jelentőségű nippuri szentélyeket ebben a korban. |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
* {{ÓKTCh}} |
* {{ÓKTCh}} |
||
* John E. Morby: ''A világ királyai és királynői'', Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 7425 48 9 |
* John E. Morby: ''A világ királyai és királynői'', Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 7425 48 9 |
||
* E. Sollberger & J.-R. Kupper: ''Inscriptions royales sumériennes et akkadiennes'', Párizs, 1971 |
|||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
{{portál|ókor}} |
{{portál|ókor}} |
||
A lap 2015. május 17., 21:31-kori változata
Meszannepadda – vagy néha Nanne – (𒈩𒀭𒉈𒉻𒁕 mes-AN.NE-pad-da, „An kiválasztottja”) a sumer királylista szerint az I. uri dinasztia első királya volt i.e. 2563 és i.e. 2524 között,[1] ami azt jelenti, hogy a királylista szerint a dinasztiából ő szerezte meg a Sumer feletti főhatalmat. Neve ismert egy Urból és egy Tell-Ubaidból előkerült feliratból is. Egy Máriból származú lazúrgyöngy felirata szerint apja Meszkalamdug volt, aki a Kis királya címet is viselte, és akinek sírját Urban megtalálták. Egy Urban talált pecséthenger felirata szerint feleségének neve Ninbanda volt.
A Tummal-felirat elmeséli Nippur építéstörténetét, amiből levonható a következtetés, hogy Agga, Gilgames és Meszannepadda kortársak voltak. Gilgames legyőzte Aggát, akinek vereségével talán megindult a harc a városi dinasztiák között a főhatalomért. Ezért rombolhatták le és építhették újjá annyiszor a szimbolikus jelentőségű nippuri szentélyeket ebben a korban.
Lásd még
Irodalom
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
- John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 7425 48 9
- E. Sollberger & J.-R. Kupper: Inscriptions royales sumériennes et akkadiennes, Párizs, 1971
Jegyzetek
- ↑ A kronológiát Morby idézi Sollbergertől és Kuppertől
