„Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
zöld link kékre
(zöld link kékre)
Károly főherceg [[1771]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] született [[Firenze|Firenzében]], a [[Toszkánai Nagyhercegség]] fővárosában, a Poggio Imperiale kastélyban. Édesapja a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]]ból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] osztrák főherceg, [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]], édesanyja a Bourbon-házból való [[Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika spanyol infánsnő]] (''María Luisa de España'', 1745–1792), később német-római császárné volt. Károly főherceg az uralkodópár 16 gyermeke közül ötödikként született. A felnőtt kort megérő testvérek:
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Terézia szász királyné|Mária Terézia Jozefa főhercegnő]] (1767–1827), aki [[I. Antal szász király]]hoz ment feleségül.
* [[I. Ferenc magyar király|Ferenc József Károly főherceg]] (1768–1835), a későbbi II. Ferenc [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] néven [[Osztrák császárok listája|osztrák császár]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]].
* [[III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg|Ferdinánd József János főherceg]] (1769–1824), később III. Ferdinánd néven [[Toszkána]] nagyhercege.
* [[Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő|Mária Anna Ferdinanda főhercegnő]] (1770–1809), a [[prága]]i Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
Károly főherceg ifjúkorát Firenzében, apja nagyhercegi udvarában töltötte. Nagykorúságának elérésekor az [[Aranygyapjas rend]] lovagjává ütötték. Édesapja, Habsburg Lipót főherceg, Toszkána nagyhercege 1790-ben visszatért Bécsbe, hogy elhunyt bátyja, [[II. József magyar király|II. József]] [[Nyugati császárok listája|császár]] örökébe lépjen, [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] néven.
 
Károly főherceg [[epilepszia|epilepsziában]] szenvedett, ezért szülei előbb papnak szánták, de érdeklődése a katonai pálya felé vonzotta. [[1792]]-ben szülei, a császár és a császárné meghaltak. A német-római császári címet Károly legidősebb bátyja, Ferenc József főherceg örökölte, [[I. Ferenc magyar király|II. Ferenc]] néven. Az árva Károly főherceget gyermektelen nagynénje, [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő]] és annak férje, [[Albert Kázmér szász–tescheni herceg]] fogadták örökbe, akik Bécsben neveltették, tiszteletben tartva a katonai pálya iránti vonzalmát. Károly Bécsben haditudományokat tanult, élete ezután császári bátyja szolgálatában telt.
 
[[1793]]–[[1794|94]]-ben a 21 éves Károly főherceg a Habsburg fennhatóság alatt álló [[Habsburg Németalföld kormányzóinak listája|Németalföld császári helytartója és főkormányzója]] ''(Statthalter und Generalgouverneur)'' lett. A [[francia forradalom]] elleni [[első koalíciós háború|első koalíció]] keretében felvette a harcot a francia hadsereggel. [[1792]] novemberében dandárparancsnokként részt vett a [[jemappes-i csata|jemappes-i csatában]] (a mai [[Belgium]] területén), és az [[1793]]. [[március 18.|március 18-i]] [[neerwindeni csata (1793)|neerwindeni győztes ütközetben]]. Altábornagyi rangot kapott. [[1794]]-ben kitüntetéssel harcolt [[Frigyes Józsiás szász-coburg-saalfeldi herceg]] parancsnoksága alatt az [[aldenhoveni csata|aldenhoveni csatában]]. Hamarosan táborszernaggyá lépett elő. A [[Fleurusi csata (1794)|fleurusi csatavesztés]] nyomán azonban Ausztriának fel kellett adnia a [[Dél-Németalföld]]et, amely az [[1797]]-es [[Campo Formió-i béke]]szerződés alapján Franciaországhoz került.
1820-ban a főherceg [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]], a [[Baden bei Wien|Baden]] melletti erdős vidéken belekezdett a ''Weilburg'' kastély építésébe, amely 1823-ban készült el. A főherceg családostul ideköltözött.
 
Felesége, Henrietta hercegné [[1829]]. [[december 29.|december 29-én]] meghalt, mindössze 32 éves korában, [[skarlát]] következtében, amelyet gyermekeitől kapott el. A bécsi [[kapucinusok]] templomában, a [[Habsburg-család]] kriptájában ''(Kapuzinergruft)'' temették el. Ő az egyetlen [[protestantizmus|protestáns]] vallású családtag, aki itt nyugszik. A [[római katolikus egyház|katolikus egyház]] tiltakozását [[I. Ferenc magyar király|Ferenc császár]] e szavakkal utasította el: ''„Ha életében közöttünk volt, legyen közöttünk holtában is”''.<ref>''„Wenn sie als Lebende unter uns geweilt hat, so soll sie es auch als Tote.”''</ref>
 
=== Utolsó évei, emléke ===

Navigációs menü