„Adács” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 66. sor: | 66. sor: | ||
== Nevezetességei, rendezvényei == |
== Nevezetességei, rendezvényei == |
||
* Római katolikus templom, kora [[barokk stílus]]ú, a főoltára késő [[gótika|gótikus stílus]]ú. |
* Római katolikus templom, kora [[barokk]] [[stílus]]ú, a főoltára késő [[gótika|gótikus stílus]]ú. |
||
:A templomot Koháry István építette 1742-ben, eredetileg torony nélkül. A [[Szent Jakab]] apostol tiszteletére szentelt templomot 1789 után tornyos homlokzattal bővítették, ma műemlék. |
:A templomot Koháry István építette 1742-ben, eredetileg torony nélkül. A [[Szent Jakab]] apostol tiszteletére szentelt templomot 1789 után tornyos homlokzattal bővítették, ma műemlék. <!-- Melyik Jakab? Zebedeus (idősb. Jakab) vagy Alfeus (ifj. Jakab) fia? Mindkettő apostol volt.--> |
||
* A templom előtti kőkereszt (1807) |
* A templom előtti kőkereszt (1807) |
||
* [[Szent Magdolna]]-kereszt (1801) |
* [[Szent Magdolna]]-kereszt (1801) |
||
A lap 2015. április 29., 13:00-kori változata
| Adács | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ócsai László[1] | ||
| Irányítószám | 3292 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2544 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 73,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 58′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 58′ 29″ | |||
 Adács
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Adács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adács témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adács község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.
Fekvése
A Mátraalja déli részén fekszik.
- Lakosság száma: 2917 fő
- Belterület: 216ha
- Külterület: 3578ha
Adács Heves megye délnyugati részén fekszik. Megközelíthető a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon, és az M3-as autópályán.
A falu tengerszint feletti magassága a 120m-t nem éri el. Magán a községen víz nem folyik keresztül. Növény és állatvilága alföldi jellegű. Erdőterülete csekély.
Története
Már a késő bronzkorban lakott terület volt, melyet a falu határában feltárt temető bizonyít, melynek leletanyaga az Egri Vármúzeumban találhatók. Adács az Aba nemzetség ősi birtoka volt, mely eredetileg a nemzetség három ágáé; a Kompolthi, a Csobánka és az Adácsi ágaké volt.
1323-ban Adach névalakban említették. Ekkor Károly Róbert király Kompolt fia Pál fia Imrének, az ugyane nemzetségből származott Csobánka Péter fia Páltól elvett itteni birtokát adományozza, több más, Heves és Abaúj vármegyékben fekvő birtokkal együtt, a rozgonyi hadjárat alatt szerzett érdemeiért. Kompolthi Imre, aki 1324-ben siroki várnagy volt, 1337-ben az e nemzetségből származó Adácsi Miklóstól 60 márka garasért megvette annak birtokát, ezzel az egész helység ura lett. Imre fiai közül János (1341–1351) a Visontai család, és Imre (1343–1351) a Detki család őse.
Adács az 1348. évi osztozkodáskor Imre harmadik fiának, Istvánnak jutott.
Az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzék szerint Adácsnak már ekkor önálló plebániája volt. Temploma a 16. században épült.
Adács a 15. században, 1421–1474 körül vámszedő hely volt, 1426-ban a Palóczyak kezére került. E család kihalása után Ráskay Zsigmond, őt követően Perényi Péter, majd Bebek Ferenc birtokában volt. 1614-től Bosnyák Tamás füleki várkapitány, ezután Balassa Imre örökölte. 1683 után Koháry István kapta birtokul. 1693-ban gróf Koháry Istvánnak e településen 13 jobbágytelke volt. 1741-ben még mindig a Koháryaké, gróf Koháry András József tábornok birtoka volt. 1746-ban gróf Illésházy József vásárolta meg a falut, s 1759-ben gróf Batthyány György örökölte. Ettől kezdve másfélszáz éven keresztül a Batthyány család volt a földbirtokos.
Adácson 1863-ban egy tűzvészben 8–10 ház leégett, 1868-ban pedig kisebb földrengés volt.
Ide tartoztak a 20. század elején Kenyérvár, valamint Józseftanya, mely Haraszty Tivadar birtoka volt, Józseftanya (Olgamajor néven is szerepelt), továbbá Istvántanya, (1903-ig Andrétanya), Jánostanya (azelőtt Bencsiktanya), Alajostanya (azelőtt Farkastanya) és Monostordombi tanya , mely Czudariktanya néven is ismert volt.
A falu helye a középkorban egyes források szerint a Telek-dűlőben feküdt, 1706-ban a falu elpusztult, lakói 1712-ben költöztek a jelenlegi helyre.
1773-ban használt községi pecsétnek címeralakja sarló, ekevas meg búzakéve, körirata: "Adacsi pecsetnyomo".
1910-ben 3627 római katolikus magyar lakosa volt.
A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Infrastruktúra, gazdaság
A teljes infrastruktúra kiépült a községben. A villamosítást 1966-ban fejezték be. Valamennyi lakás vezetékes ivóvízzel van ellátva. A gázbekötésre 1990-ben került sor. 2005-ben kiépült s szennyvízhálózat és a kábeltévé rendszer. A vállalkozások köre viszonylag szűk. A megélhetési lehetőséget tekintve ma már a legnagyobb munkáltató a MÁV, sokan Visontára vagy Gyöngyösre járnak el dolgozni.
A község határában található a halastó, kedvelt kirándulóhely. A tó mellett közel százötven kis üdülő épült az elmúlt években.
Nevezetességei, rendezvényei
- Római katolikus templom, kora barokk stílusú, a főoltára késő gótikus stílusú.
- A templomot Koháry István építette 1742-ben, eredetileg torony nélkül. A Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt templomot 1789 után tornyos homlokzattal bővítették, ma műemlék.
- A templom előtti kőkereszt (1807)
- Szent Magdolna-kereszt (1801)
- Nepomuki Szent János-szobor (1779)
- Több műemléknek nyilvánított lakóház található, melyek a 19. századi népi építkezésének emlékei.
- József Attila Művelődési Ház
- Határon Túli Magyarok Találkozója
- Országos Színjátszó Fesztivál
Források
- Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzetek
- ↑ Adács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk
| Gyöngyöshalász | Abasár | Karácsond |
| Vámosgyörk |
|
Nagyfüged |
| Jászárokszállás | Jászárokszállás | Visznek |
