„Kajagum” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Xia (vitalap | szerkesztései) #100wikidays |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
|||
{{RR és magyaros}} |
{{RR és magyaros}} |
||
{{Hangszer infobox |
{{Hangszer infobox |
||
21. sor: | 20. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A {{koreai|gayageum|kajagum}} nevének jelentése „[[Kaja államszövetség|{{koreai|Gaya|Kaja}}]] húros hangszere”. {{koreai|Gaya|Kaja}} egy államszövetség volt 42–562 között a mai [[Koreai-félsziget]] déli részén, mely később a [[Silla]] királyság részévé vált. A ''[[Szamguk szagi|{{koreai|Samguk sagi|Szamguk szagi}}]]'' szerint a {{koreai|gayageum|kajagum}} {{koreai|Gasil|Kasil|가실}} király találmánya, aki megbízta az udvari zeneszerzőjét, {{koreai|Ureukot|Urukot|우륵}} azzal, hogy írjon a hangszerre tizenkét művet. Amikor Silla bekebelezte az államot, {{koreai|Ureuk|Uruk}} az udvarnál keresett menedéket, és a sillai király három növendéket adott mellé, akik később öt sillai művet komponáltak {{koreai|gayageum|kajagum}}ra. Régészeti leletekből azonban bizonyos, hogy a hangszer már jóval korábban létezett a Koreai-félszigeten. Egy [[Kvangdzsu|{{koreai|gwangjui|kvangdzsui}}]] ásatáson talált leletet tanúsága szerint akár már időszámításunk előtt az 1. században is jelen lehetett.<ref name="Yi" /><ref>{{cite book|url=https://books.google.nl/books?id=1Gui8CdUfVoC&dq=kayagum&source=gbs_navlinks_s|pages=52|title=Everlasting Flower: A History of Korea|author=[[Keith Pratt]]|publisher=Reaktion Books|year=2007|isbn=9781861893352}}</ref> |
|||
==Jellemzői== |
==Jellemzői== |
||
[[File:KOCIS Playing the gayageum (4705242897).jpg|thumb|180px|{{koreai|Gayageum|Kajagum}} közelről]] |
|||
A hangszertest az [[ajakosvirágúak]] rendjén belül a ''[[Paulownia]]'' nemzetségbe tartozó fából készül. Körülbelül 160 centiméter hosszú és 30 centiméter széles. A hangszerjátékos a földön ül törökülésben, a {{koreai|gayageum|kajagum}}ot a jobb térdére támasztja, míg a hangszer vége a földön fekszik. Jobb kézzel pengetik, a hüvelyk-, mutató- és középső ujjal, a húrlábaktól jobbra eső részen, míg a bal kézzel a zenész lenyomja vagy meghúzza a húrokat. Más hasonló húros hangszerekkel, például a kínai [[ku-cseng|{{kínai|guzheng|ku-cseng}}]]gel vagy a japán [[koto|kotóval]] ellentétben a {{koreai|gayageum|kajagum}}on puszta kézzel, pengető nélkül játszanak, ezzel pedig széles [[vibrato|vobratotartományt]] érnek el.<ref name="britannica" /> |
A hangszertest az [[ajakosvirágúak]] rendjén belül a ''[[Paulownia]]'' nemzetségbe tartozó fából készül. Körülbelül 160 centiméter hosszú és 30 centiméter széles. A hangszerjátékos a földön ül törökülésben, a {{koreai|gayageum|kajagum}}ot a jobb térdére támasztja, míg a hangszer vége a földön fekszik. Jobb kézzel pengetik, a hüvelyk-, mutató- és középső ujjal, a húrlábaktól jobbra eső részen, míg a bal kézzel a zenész lenyomja vagy meghúzza a húrokat. Más hasonló húros hangszerekkel, például a kínai [[ku-cseng|{{kínai|guzheng|ku-cseng}}]]gel vagy a japán [[koto|kotóval]] ellentétben a {{koreai|gayageum|kajagum}}on puszta kézzel, pengető nélkül játszanak, ezzel pedig széles [[vibrato|vobratotartományt]] érnek el.<ref name="britannica" /><ref name="wesleyan" /> |
||
==Típusai== |
==Típusai== |
A lap 2015. április 29., 12:42-kori változata
kajagum ( ) | |
Más nyelveken | |
koreai: 가야금 | |
Besorolás | |
húros hangszer pengetős hangszer | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 312.22-5 |
Rokon hangszerek | citera, komungo, ku-cseng ( ), koto |
Hangszerjátékos | kajagumszu (가야금수, )[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz kajagum ( ) témájú médiaállományokat. |
A kajagum (hangul: 가야금, handzsa: 伽倻琴, RR: gayageum ) a citerához hasonló koreai pengetős hangszer. Tizenkét selyemhúrral rendelkezik, melyeket ugyanennyi mozgatható húrláb támaszt alá.[2] Hagyományosan két fajtája van, az egyik az udvari zenében, a másik a népzenében használatos, a modern korban azonban egy harmadik, modern darabok játszásához alkalmas fajtája is kialakult. Korea nemzeti hangszereként tartják számon.[3]
Története
A kajagum ( ) nevének jelentése „Kaja ( ) húros hangszere”. Kaja ( ) egy államszövetség volt 42–562 között a mai Koreai-félsziget déli részén, mely később a Silla királyság részévé vált. A Szamguk szagi ( ) szerint a kajagum ( ) Kasil (가실, ) király találmánya, aki megbízta az udvari zeneszerzőjét, Urukot (우륵, ) azzal, hogy írjon a hangszerre tizenkét művet. Amikor Silla bekebelezte az államot, Uruk ( ) az udvarnál keresett menedéket, és a sillai király három növendéket adott mellé, akik később öt sillai művet komponáltak kajagum ( )ra. Régészeti leletekből azonban bizonyos, hogy a hangszer már jóval korábban létezett a Koreai-félszigeten. Egy kvangdzsui ( ) ásatáson talált leletet tanúsága szerint akár már időszámításunk előtt az 1. században is jelen lehetett.[4][5]
Jellemzői
A hangszertest az ajakosvirágúak rendjén belül a Paulownia nemzetségbe tartozó fából készül. Körülbelül 160 centiméter hosszú és 30 centiméter széles. A hangszerjátékos a földön ül törökülésben, a kajagum ( )ot a jobb térdére támasztja, míg a hangszer vége a földön fekszik. Jobb kézzel pengetik, a hüvelyk-, mutató- és középső ujjal, a húrlábaktól jobbra eső részen, míg a bal kézzel a zenész lenyomja vagy meghúzza a húrokat. Más hasonló húros hangszerekkel, például a kínai ku-cseng ( )gel vagy a japán kotóval ellentétben a kajagum ( )on puszta kézzel, pengető nélkül játszanak, ezzel pedig széles vobratotartományt érnek el.[3][2]
Típusai
A két fő változata a phungnju ( ) (풍류) kajagum ( ) vagy más néven popkum ( ) (법금), melyet az udvari zenében használtak, valamint a szandzso ( ) (산조) kajagum ( ), mely többek között a „népies” szandzso ( ) zene kísérője. Létezik egy harmadik fajtájta is, az úgynevezett „javított kajagum ( )” (개량 가야금, kerjang kajagum ( )), mely akár 13, 17, 18, 21, 22 vagy 25 húros is lehet, és a húrok fémből, műanyagbúl is készülhetnek.[3][2][4]
Források
- ↑ 가야금수 (koreai nyelven). Naver Dictionary. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
- ↑ a b c Kayagŭm. Wesleyan University. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
- ↑ a b c Kayagŭm. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
- ↑ a b Yi Ji-young: Contemporary gayageum notation (pdf). Seoul National University. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
- ↑ Keith Pratt. Everlasting Flower: A History of Korea. Reaktion Books, 52. o. (2007). ISBN 9781861893352
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Kajagum témájú kategóriát.