„Bethlen István erdélyi fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
bővítés |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
== Munkái == |
== Munkái == |
||
[[Heidelberg]]ben tanult, midőn társai előtt elmondott beszédét kinyomatta: Declamatiuncula de nativitate Jesu Christi, quam… St. Bethlen de Iktar jun. aetatis suae XVI-to conscripsit pridie nativ. Domini 1619. exeunte Hiedelbergae in auditorio theologorum… Heidelbergae, 1620. |
[[Heidelberg]]ben tanult, midőn társai előtt elmondott beszédét kinyomatta: Declamatiuncula de nativitate Jesu Christi, quam… St. Bethlen de Iktar jun. aetatis suae XVI-to conscripsit pridie nativ. Domini 1619. exeunte Hiedelbergae in auditorio theologorum… Heidelbergae, 1620. |
||
== Származása == |
|||
{{ősök top|width=100%}} |
|||
{{ősök-kompakt5 |
|||
|style=font-size: 90%; line-height: 110%; |
|||
|border=1 |
|||
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0; |
|||
|boxstyle_1=background-color: #fcc; |
|||
|boxstyle_2=background-color: #fb9; |
|||
|boxstyle_3=background-color: #ffc; |
|||
|boxstyle_4=background-color: #bfc; |
|||
|boxstyle_5=background-color: #9fe; |
|||
|1= 1. '''Bethlen István erdélyi fejedelem''' |
|||
|2= 2. [[Bethlen Farkas (főkapitány)|Bethlen Farkas]] |
|||
|3= 3. [[Lázár Druzsina]]<!-- |
|||
|4= 4. [[]] |
|||
|5= 5. [[]] |
|||
|6= 6. [[]] |
|||
|7= 7. [[]] |
|||
|8= 8. [[]] |
|||
|9= 9. [[]] |
|||
|10= 10. [[]] |
|||
|11= 11. [[]] |
|||
|12= 12. [[]] |
|||
|13= 13. [[]] |
|||
|14= 14. [[]] |
|||
|15= 15. [[]] |
|||
|16= 16. [[]] |
|||
|17= 17. [[]] |
|||
|18= 18. [[]] |
|||
|19= 19. [[]] |
|||
|20= 20. [[]] |
|||
|21= 21. [[]] |
|||
|22= 22. [[]] |
|||
|23= 23. [[]] |
|||
|24= 24. [[]] |
|||
|25= 25. [[]] |
|||
|26= 26. [[]] |
|||
|27= 27. [[]] |
|||
|28= 28. [[]] |
|||
|29= 29. [[]] |
|||
|30= 30. [[]] |
|||
|31= 31. [[]]--> |
|||
}}</center> |
|||
{{ősök bottom}} |
|||
{{commonskat|István Bethlen, Prince of Transylvania}} |
{{commonskat|István Bethlen, Prince of Transylvania}} |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2015. április 23., 17:05-kori változata
Bethlen István | |
Iktári Bethlen István | |
Bethlen István | |
Erdélyi fejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1630. szeptember 28. – 1630. november 26. | |
Elődje | Brandenburgi Katalin |
Utódja | I. Rákóczi György |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Bethlen család |
Született | 1582 Marosillye |
Elhunyt | 1648. január 10. Ecsed |
Nyughelye | Gyulafehérvári érseki székesegyház |
Édesapja | Bethlen Farkas |
Édesanyja | Lázár Druzsina |
Testvére(i) | Bethlen Gábor |
Házastársa | Csáky Krisztina, Károlyi Katalin (1623) (Rhédey Ferenc özvegye) |
Gyermekei | Bethlen Gábor Bethlen István (1606–1633) Bethlen Péter (?–1646) Bethlen Kata Bethlen Anna Bethlen Druzsina |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.
Élete
Út a kormányzóságig
1582-ben Marosillyén született iktári Bethlen Farkas főkapitány és szárhegyi Lázár Fruzsina gyermekeként. Bátyjával, Gáborral együtt korán árvaságra jutott, s nagybátyja, Lázár András székely királybíró – aki egyúttal a fivérek gyámja is volt – gondoskodott róluk, s igyekezett útjukat egyengetni. István a nála két évvel idősebb Gábor segítségével emelkedett fel. Gábor fejedelemmé választása után az ő karrierje is megindult. 1616-tól Hunyad, 1622-től Máramaros vármegye főispánja. 1618-tól az udvari lovasság főkapitánya lett. Mivel bátyja a harmincéves háborúban tevékenyen részt vett és több ízben vezetett hadjáratot a királyi Magyarország ellen, távolléte idején a fejedelem mindig öccsét, Istvánt bízta meg Erdély kormányzásával. 1626-tól pedig a Gábor halála utáni időszakra választott kormányzó, aki a 12 tagú tanáccsal együtt a kijelölt örökös, a fejedelem második feleségének, Brandenburgi Katalinnak volt hivatva segíteni az államügyek intézésében, melyhez Katalinnak egyáltalán nem volt semmiféle érzéke.
Erdély kormányzója, majd fejedelme
1629. november 15-én meghalt István bátyja, Gábor, s Brandenburgi Katalin elfoglalhatta a trónt. Ám hiába próbált meg a nagy fejedelem minden óvintézkedést megtenni felesége jövendőbeli uralkodásának megkönnyítése érdekében, a könnyelmű és pazarló, valamint a kormányzás tudományához egyáltalán nem értő Katalin fejedelemasszony uralma hatalmi válságba sodorta Erdélyt.
Hamar kiderült, hogy csak idő kérdése, mikor választanak az erdélyi rendek új fejedelmet. A hét felső-magyarországi vármegye, majd Erdély II. Ferdinándnak való felajánlásakor betetőzött a Bethlen Gábor halála óta egyre feszültebbé váló közhangulat. Bethlen István – mivel magát nem tartotta elég erősnek Katalin eltávolításához – bátyja egyik bizalmi emberét, Rákóczi György felső-magyarországi főkapitányt hívta meg a fejedelmi székbe, de mielőtt Rákóczi Erdélybe ért, Katalint 1630. szeptember 28-án lemondatták, s az erdélyi országgyűlés Bethlen Istvánt választotta fejedelemmé. A törökök számára érdektelen volt, hogy Bethlen István vagy Rákóczi György lesz Erdély fejedelme, s ennek megfelelően két kinevezési okiratot küldtek. A döntés az országgyűlés és Brandenburgi Katalin kezében volt, aki – mivel Habsburg- és katolikusellenessége miatt mindig gyűlölte sógorát – december 1-jén Rákóczi György kinevezési parancsát olvasta fel.
Kísérlete a fejedelemség visszaszerzésére – bukása
Mivel a hajdúk és a székelyek is Rákóczi fejedelemségét támogatták, kellő fegyveres segítség híján Bethlen István kénytelen volt elfogadni a döntést, és lemondott. A fejedelemségről azonban végleg nem mondott le, s csak a megfelelő alkalmat várta, hogy visszaszerezze a trónját. Hat évvel később, 1636-ban elérkezettnek látta az alkalmat, amikor Rákóczi nem volt hajlandó kifizetni a törökök által megemelt adót, s ennek következtében a fejedelem és a porta viszonya megromlott. Bethlen István ekkor rábírta a budai pasát, hogy seregével segítse vissza a fejedelmi székbe. A budai pasa hajlandónak mutatkozott a támogatásra, azonban 1636 októberében Rákóczi serege Szalontánál szétverte a török sereget, majd hosszas alkudozás után mind a török, mind Bethlen István békét kötött a fejedelemmel.
Házasságai
Bethlen István kétszer nősült. Első felesége Csáky Krisztina, Csáky Gábor és Bánffy Klára leánya volt, a házasságkötés időpontja nem ismert. Három fiú- és három leánygyermekük született:
- Gábor, fiatalon meghalt
- István (1606–1633), Bihar vármegye főispánja, váradi főkapitány
- Péter (? - 1646), máramarosi és hunyadi főispán
- Katalin (? - ?), Zólyomi Dávid († 1649) felesége
- Anna (? - ?), Gyulaffy Sámuel, majd Kun István felesége; első házasságából született leánya, Gyulaffy Mária, a későbbi fejedelem, Thököly Imre anyja
- Druzsina (? - ?), Rhédey Ferenc felesége
Első felesége halála után, 1623-ban Károlyi Katalinnal (1588–1635), bátyja, Bethlen Gábor első feleségének, Károlyi Zsuzsannának a húgával kötött házasságot. Ez a házassága gyermektelen maradt.
Munkái
Heidelbergben tanult, midőn társai előtt elmondott beszédét kinyomatta: Declamatiuncula de nativitate Jesu Christi, quam… St. Bethlen de Iktar jun. aetatis suae XVI-to conscripsit pridie nativ. Domini 1619. exeunte Hiedelbergae in auditorio theologorum… Heidelbergae, 1620.
Származása
|
Források
- Királyok könyve. Szerk.: Horváth Jenő. (ISBN 963-208-894-8)
Előző uralkodó: Brandenburgi Katalin |
|
Következő uralkodó: I. Rákóczi György |