„Mars Express” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Fixed typo, Fixed grammar, Added links, mars
Címkék: Hullámos ő – kalapos ű Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés
29. sor: 29. sor:
}}
}}
A '''Mars Express''' az első [[európa]]i [[Mars-kutatás|marskutató]] [[űrszonda]]. Sikeresen pályára állt a [[Mars (bolygó)|Mars]] körül és több éve végez megfigyeléseket. Magával vitte a brit [[Beagle 2]] leszálló egységet, amellyel leszállás közben megszakadt a kapcsolat.
A '''Mars Express''' az első [[európa]]i [[Mars-kutatás|marskutató]] [[űrszonda]]. Sikeresen pályára állt a [[Mars (bolygó)|Mars]] körül és több éve végez megfigyeléseket. Magával vitte a brit [[Beagle 2]] leszálló egységet, amellyel leszállás közben megszakadt a kapcsolat.
DE 2015.-ben egy USA műhold (azaz egy amerikai műhold) megtalálta a mars Express űr szondáját a kamerájával.
DE 2015.-ben egy USA műhold (azaz egy amerikai műhold) megtalálta a mars Express űr szondáját a kamerájával.(Ès ez sajnos egyenlõre mèg nem jelenti azt ,hogy a kapcsolat ùjra megteremthetõ.)


==Küldetés==
==Küldetés==

A lap 2015. április 18., 19:00-kori változata

Mars Express

OrszágEurópa
ŰrügynökségEurópai Űrügynökség Európai Űrügynökség
Gyártó
  • Astrium
  • Alenia Aeronautica
Küldetés típusaorbiter
Küldetés
CélégitestMars
Indítás dátuma2003. június 2.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása
HordozórakétaSzojuz-Fregat
Megérkezés2003. december 25.
Meghosszabbítás2014. dec. 31-ig
Az űrszonda
Energiaellátás650 W (a Marsnál)
Mars Express Orbiter
Tömege1123 kg
PályaMars körüli
Beagle 2
Tömege33,2 kg
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Express témájú médiaállományokat.

A Mars Express az első európai marskutató űrszonda. Sikeresen pályára állt a Mars körül és több éve végez megfigyeléseket. Magával vitte a brit Beagle 2 leszálló egységet, amellyel leszállás közben megszakadt a kapcsolat. DE 2015.-ben egy USA műhold (azaz egy amerikai műhold) megtalálta a mars Express űr szondáját a kamerájával.(Ès ez sajnos egyenlõre mèg nem jelenti azt ,hogy a kapcsolat ùjra megteremthetõ.)

Küldetés

A Mars Express 2003. június 2-án indult Szojuz rakétával Bajkonurból. A küldetés szempontjából kritikus pillanat 2003. december 19-én következett be, amikor az anya-űrszondáról megkezdődött a Beagle 2 leszállóegység leválása, mert a Beagle 2-nek nincs saját hajtóműve. A Mars Express már december 16-án ütköző pályára állt, amely biztosította a leszállóegység számára a bolygó elérését. Még néhány napig ezen a pályán maradt, majd módosította azt, hogy a bolygóba való becsapódást elkerülje[1]. A Beagle 2-vel leszállás közben megszakadt a kapcsolat.

Miután 2003. december 25-én, közép-európai idő szerint 03:47-re befejeződött az igen fontos MOI nevű (Mars Orbit Insertion) manőver, – azaz a fékezőhajtóművek olyan működtetése, melyek a Mars Express-t a Mars körüli pályára állították, – kialakult az első keringési pálya. Ez egy olyan elnyúlt ellipszispálya, melynek Mars-közeli pontja 400 km, míg Mars-távoli pontja 188 000 km magasan húzódott a bolygó felett[2].

2003. december 30-án reggel, közép-európai idő szerint 09:00-kor a darmstadti irányítóközpont utasítására a Mars Express négy percig működtette főhajtóművét, s ennek eredményeként megváltozott a keringési pálya marsi egyenlítővel bezárt szöge. A Mars Express egy poláris, 300 x 10 000 km-es, erősen elnyújtott ellipszis alakú pályára állt[3]. Az újabb pályamódosításnak köszönhetően 2004. január 4-én egy alacsonyabb pálya alakult ki[4].

2004. január 7-én a Mars Express 315 km-es magasságban repült el a Beagle–2 leszállóhelye felett, és a leszállóegység jeleit kereste, de nem sikerült kapcsolatot létesítenie. A Mars Express UHF-sávos rádióvevője a leszállási területről érkező leggyengébb rádiójelek vételére is alkalmas, így amennyiben a Beagle–2 túlélte volna a leszállást, az űrszondának fognia kellett volna a jeleit. A Mars Express Földre továbbított adatait az ausztráliai DSN állomás vette és továbbította a németországi központba, ahol feldolgozták az adatokat és a Beagle–2 rádiójeleit keresték[5].

Miközben a Mars Express fokozatosan elfoglalta végső, térképezési pályáját, a küldetés irányítói megkezdték a tudományos műszerek kalibrációját és használatát. Elsőként a nagy felbontású sztereókamera (HRSC) készített felvételt, miközben észak-déli irányban elhaladt a Valles Marineris kanyon felett[6].

A MARSIS műszer több szegmensből álló antennáinak egyikét 2005. május első felében sikeresen kinyitották: először 10 szegmens rendben kinyílt, majd miután a napfény hatására felmelegedett, mind a 13 szegmens elnyerte kívánt állapotát[7]. A második antenna kinyitásakor az előző antenna nyitásához hasonlóan jártak el, a szondát a Nap felé fordítva folyamatosan melegítették. Magasabb hőmérsékleten kisebb volt annak a valószínűsége, hogy a harmonikaszerűen összecsukott antenna beragad. Számolni kellett még azzal is, hogy az antenna a kinyílás után veszélyes mértékben megrázza az űrszondát, olyannyira, hogy az akár a többi műszer épségét, akár a földi kapcsolat fenntartását is veszélyeztesse. A szonda a manőverek és a művelet befejezése után a Föld felé fordította parabolaantennáját, s megkezdte a telemetriai adatok sugárzását[8].

A Mars Express eredetileg 2005. decemberéig szolgált volna, de a küldetést egy marsi évvel (23 hónappal) meghosszabbították [9].

2011. október 16-án ideiglenesen leállították a Mars Express tudományos megfigyeléseit, miután egy sor szoftverhibára került sor. A 12 Gb-s, SSMM (solid-state mass memory) memóriaegység – mely a Földre küldés előtt eltárolja a tudományos és műszaki adatokat – egy sor „biztonsági módot” tapasztalt meg 2011. augusztusa után.[10]

A küldetést másodjára is meghosszabbították (először 2009 májusáig), jelenleg a tervek szerint 2014. december 31-ig tart. Az űrszonda feladatai a második hosszabbítás alatt: a felszín alatti réteg vizsgálata, a felső atmoszféra vizsgálata eltérő napsugárzási körülmények között, metán megfigyelése a légkörben és a felszín nagy felbontású térképezése.

Műszerek

  • MARSIS (Sub-Surface Sounding Radar/Altimeter): egy 40 méter hosszú antennát használva főleg a felszín alatti rétegeket tanulmányozza.
  • HRSC (High Resolution Stereo Camera): nagy felbontású színes képeket készít a Marsról.
  • OMEGA (Visible and Infrared Mineralogical Mapping Spectrometer): a felszín összetételét tanulmányozza.
  • SPICAM (Ultraviolet and Infrared Atmospheric Spectrometer): a légkör összetételét tanulmányozza.
  • PFS (Planetary Fourier Spectrometer): a légköri alkotóelemeket vizsgálja.
  • ASPERA (Energetic Neutral Atoms Analyser): a felső légkört vizsgálja, és a napszél-légkör kölcsönhatást.
  • MaRS (Mars Radio Science Experiment) a gravitációs tér változásaiból tanulmányozzák a légkört és a bolygó belsejét.

Források

  1. Sikeresen levált a Beagle-2!
  2. Európa első mars-orbitere a siker küszöbén
  3. A Mars Express sikeresen áttért a poláris pályára!
  4. Szerdán bejelentkezhet az elveszett európai marsszonda
  5. A Mars Express sem vette a Beagle-2 jeleit
  6. Lenyűgöző a Mars Express első közelképe
  7. Mars Express-hírek
  8. Kinyílt a Mars Express második antennája is
  9. Mars Express: hosszabbítás egy marsi évvel
  10. Szoftverhibákkal küszködik a Mars Express

Külső hivatkozások

Commons:Category:Mars Express
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Express témájú médiaállományokat.