„Zilah magyar irodalmi és művelődési élete” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Az [[első világháború]] előtti évtizedekben más helyi lapok is indulnak: az első pedagógiai folyóirat, a ''Szilágyvármegyei Tanügy'' (1898), a rövid életű, Zilahi Nándor és Nádler Béni szerkesztette ''Szilágyi Hírlap'', az 1903-ban indult ''Szilágy Vármegye Hivatalos Lapja'', a zilahi Daloskör által megjelentetett ''Eleven Újság'' és a Wesselényi Kollégium diákjainak írásaiból összeállított ''Diákélet'' (1918). Hosszabb életű volt 1905-től a [[Bölöni Zoltán]] ügyvéd által szerkesztett politikai és társadalmi hetilap, a ''Független Újság'' (1918-ban ''Független Vasárnapi Újság''), valamint a zilahi református gyülekezet lapja, a ''Keresztyén Élet'', amelyet Kádár Géza református lelkipásztor alapított és szerkesztett 1938-ig, s amely utódai, Mezey Mihály, majd Köblös Endre szerkesztésében egészen 1944-ig megjelent.
 
A magyar [[színházművészet|színház]] iránti érdeklődésre vonatkozó első adat Fejér Ká­roly társulatának 1833. augusztus 15-i megjelenése (repertoárjukon többek között [[Kisfaludy Károly]] ''Kemény Simon'' c. drámája is szerepelt). A későbbiekben a Fejér Károlyé mellett Körösi Ferenc, Tóth István, Sepsy Károly, Bács Károly társulatainak zilahi fellépéseiről vannak adatok (Tóth társulatában 1843-ban [[Prielle Kornélia]] is fellépett). Az 1848 körüli évekből helyi műkedvelő együttesek előadásairól is tud a színháztörténész. Egy ilyen együttes a szabadságharc leverését követő bénultság után, 1856-ban alakul újra. De vissza-­visszatérnek Zilahra a különböző társulatok is: Balogh György, Fejér Ká­roly, Follinus János, Szegedi Mihály, Nyéki János, Nagy Mihály, Csóka Sándor, Váradi Ferenc, Polgár Ká­roly, Nagy Dezső, majd Szabadhegyi Aladár, Micskey F. György, Fekete Mihály, Szilágyi Dezső. Az emlékezetes előadások sorában megemlíthető Kisfaludy Károly: ''Lilomfi'' (1861), [[Tóth Ede (színműíró)|Tóth Ede]]: ''A falu rossza'' (1877), [[Friedrich Schiller|Schiller]]: ''Stuart Mária'' (1877 és 1905), [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''Rómeó és Júlia'' (1885 és 1902), [[Ifj. Johann Strauss|Strauss]]: ''Cigánybáró'' (1889), [[Katona József (író)|Katona József]]: ''Bánk bán'' (1900), [[Madách Imre (író)|Madách Imre]]: ''Az ember tragédiája'' (1902 és 1908), [[Makszim Gorkij|Gorkij]]: ''Éjjeli menedékhely'' (1904), [[Edmond Rostand|Rostand]]: ''Sasfiók'' (1910).
 
Közben a közönség elé lépnek a helyi műkedvelők is: 1898-ban [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''A három testőr'' c. darabját mutatják be, amelynek különlegessége, hogy az egyik szerepet benne [[Ady Endre]] alakította.
316 585

szerkesztés

Navigációs menü