„Fémrács” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
8. sor: | 8. sor: | ||
A fémekben az elektronok bármely [[hullámhossz]]úságú fényt képesek elnyelni, ezért a fémek átlátszatlanok és szürkék. A jellegzetes fémes fény onnan származik, hogy a kristály felületéről a fény egy része visszaverődik. Megmunkálhatóságuk a rács típusától függ. Jól vezetik a hőt és az elektromosságot. A delokalizált elektronok mozgékonyak, [[elektromos feszültség|elektromos potenciálkülönbség]] hatására könnyen elmozdulnak. A fémek a legjobb [[elektromos vezető]]k (közülük is leginkább az [[ezüst]]). [[Elektromos vezetőképesség|Vezetőképességük]] a hőmérséklet növekedésével csökken. Ennek a magyarázata, hogy a hőmérséklet emelkedésével a rácspontokon lévő atomok erőteljesebben rezegnek a rácspontokban elfoglalt helyük körül, és így az elektronok áramlását jobban akadályozzák.<ref>[http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/183 Ásványtan]</ref> |
A fémekben az elektronok bármely [[hullámhossz]]úságú fényt képesek elnyelni, ezért a fémek átlátszatlanok és szürkék. A jellegzetes fémes fény onnan származik, hogy a kristály felületéről a fény egy része visszaverődik. Megmunkálhatóságuk a rács típusától függ. Jól vezetik a hőt és az elektromosságot. A delokalizált elektronok mozgékonyak, [[elektromos feszültség|elektromos potenciálkülönbség]] hatására könnyen elmozdulnak. A fémek a legjobb [[elektromos vezető]]k (közülük is leginkább az [[ezüst]]). [[Elektromos vezetőképesség|Vezetőképességük]] a hőmérséklet növekedésével csökken. Ennek a magyarázata, hogy a hőmérséklet emelkedésével a rácspontokon lévő atomok erőteljesebben rezegnek a rácspontokban elfoglalt helyük körül, és így az elektronok áramlását jobban akadályozzák.<ref>[http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/183 Ásványtan]</ref> |
||
== Típusai== |
|||
== Típusai<ref>http://www.agr.unideb.hu/~agocs/informatics/09_h_prof_html/h_vrml/www.jag.mako.hu/Informatika/szakdolg/html/femkristaly.html</ref> == |
|||
=== Lapon középpontos rács (lapcentrált): === |
=== Lapon középpontos rács (lapcentrált): === |
A lap 2015. április 15., 22:12-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fématomokat a kis ionizációs energia, a kis elektronegativitás jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó vegyértékelektronok „tengere” veszi körül. A fémek kristályosak, bennük leginkább háromféle rácsszerkezetben helyezkednek el a fématomok: lapközepes vagy laponcentrált kockarács, térközepes vagy térbencentrált és hatszöges kristályrácsban.
Tulajdonságai
A fémes kötés elsőrendű kémiai kötés, tehát a fémrácsban elég nagy a rácsenergia, hogy standard állapotban szilárd halmazállapot jöjjön létre (kivéve a higanyt). A rácsenergia az atomméret és a fématom „kompakt” voltának a függvénye. („Kompakt” az atom, ha viszonylag kis térfogatban sok elektron zsúfolódik össze. Főleg a d-mező fémei között találunk ilyen atomokat.) Ezért a nagyméretű atomokból felépülő alkálifémek olvadáspontja alacsony, ugyanakkor a d-mező egyes fémeié nagyon magas.
A fémekben az elektronok bármely hullámhosszúságú fényt képesek elnyelni, ezért a fémek átlátszatlanok és szürkék. A jellegzetes fémes fény onnan származik, hogy a kristály felületéről a fény egy része visszaverődik. Megmunkálhatóságuk a rács típusától függ. Jól vezetik a hőt és az elektromosságot. A delokalizált elektronok mozgékonyak, elektromos potenciálkülönbség hatására könnyen elmozdulnak. A fémek a legjobb elektromos vezetők (közülük is leginkább az ezüst). Vezetőképességük a hőmérséklet növekedésével csökken. Ennek a magyarázata, hogy a hőmérséklet emelkedésével a rácspontokon lévő atomok erőteljesebben rezegnek a rácspontokban elfoglalt helyük körül, és így az elektronok áramlását jobban akadályozzák.[1]
Típusai
Lapon középpontos rács (lapcentrált):
Az atomok a csúcsokban, valamint a lapok középpontjain helyezkednek el. Minden atomot 12 másik atom vesz körül, egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedve. Az atomok szorosan illeszkednek egymáshoz. Jól megmunkálhatóak, kovácsolhatóak, nyújthatóak. Ilyen például a nemesfémek vagy az ólom.
Hatszöges rács (hexagonális):
Az atomok egy hatszöges hasábba rendeződnek, a két lapján 7-7 atom van, középen pedig 3 atom. A fématomok itt is szorosan illeszkednek. Ridegebbek, keményebbek, nehezebben megmunkálhatók. Ilyen például a cink, kobalt, magnézium.
Térben középpontos rács (tércentrált):
Az atomok a kocka csúcsaiban, valamint a középpontjában helyezkednek el. Minden atomot 8 másik atom vesz körül, egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedve. Az ilyen kristályrácsot felvevő fémek egy része nagyon lágy, például az alkálifémek, míg másik része kemény, rideg, például a wolfrám vagy a króm.