„Drégely vára” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
79. sor: 79. sor:


== További információk ==
== További információk ==

{{commonskat|Drégely Castle}}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=130 Drégely vára légifotókon]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=130 Drégely vára légifotókon]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2176 Képek a várról]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2176 Képek a várról]

A lap 2015. március 31., 15:43-kori változata

Drégely vára
Légifotó a várról
Légifotó a várról
Ország Magyarország
Mai településDrégelypalánk
Tszf. magasság444 m

Épült1285 előtt
Elhagyták1552
(sikeres török ostrom)
Állapotarom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Drégely vára (Magyarország)
Drégely vára
Drégely vára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Drégely vára témájú médiaállományokat.

Drégely vára egy vár a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán.

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.[1]
Arany János: Szondi két apródja (részlet)

Története

Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten[2]
Drégely 1617-ben

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.

Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

Fájl:Dregelyvár rekonstrukciós kép 7.jpg
Drégely vára a 16. század közepén

Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.

1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.

Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,

Két énökös apródgyát előállatá,
Azok előtt ily testamentomot szóla:
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.

Ezen igen kéri basát őnagyságát,
Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.

Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája

Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.

A vár mai állapota

Fájl:Dregely2006.jpg
Drégely várának romjai 2006-ban
Drégely várának romjai 2011-ben

A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.

A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente ezrek keresik fel.

Megközelíthetőség

Jegyzetek

  1. Drégely várának története. Origo, 2003. március 25. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város

További információk