„Földkéreg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 178.48.41.149 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Earth-crust-cutaway-hungary.svg|bélyegkép|350px|A [[Föld]] öves felépítése]] |
[[Fájl:Earth-crust-cutaway-hungary.svg|bélyegkép|350px|A [[Föld]] öves felépítése]] |
||
A '''földkéreg''' a [[Föld]] |
A '''földkéreg''' a [[Föld]] legkülső kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található [[Mohorovičić-felület]] (vagy Moho-felület) választja el. A [[Föld]] teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába. |
||
A Moho-felület egy [[Ásvány (anyag)|ásványi]] fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a [[földpátok]] és ennek megfelelően megjelenik a [[gabbró]] nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a [[bazalt]] alkotja a kérget. Ezt az övet '''[[óceáni kéreg]]nek''' nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve '''[[kontinentális kéreg]]''', melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³. |
A Moho-felület egy [[Ásvány (anyag)|ásványi]] fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a [[földpátok]] és ennek megfelelően megjelenik a [[gabbró]] nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a [[bazalt]] alkotja a kérget. Ezt az övet '''[[óceáni kéreg]]nek''' nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve '''[[kontinentális kéreg]]''', melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³. |
||
A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000 |
A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000°C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a [[litoszféra|litoszférát]]. |
||
== A földkéreg eredete == |
== A földkéreg eredete == |
A lap 2015. március 30., 16:54-kori változata
A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található Mohorovičić-felület (vagy Moho-felület) választja el. A Föld teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.
A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelően megjelenik a gabbró nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a bazalt alkotja a kérget. Ezt az övet óceáni kéregnek nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³.
A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000°C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a litoszférát.
A földkéreg eredete
A tudományos életben úgy tartják, hogy a Föld belső öveinek kialakulása mintegy 100 millió éves folyamat volt, mely a bolygó kialakulásakor, 4,6 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. A kezdeti kéreg rendkívül vékony lehetett és valószínűleg sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak volt kitéve illetve a becsapódó aszteroidák pusztító erejének.
Feltehetőleg a Föld mindig is rendelkezett egyfajta bazaltos felépítésű óceáni kéreggel, de bizonyítékok léteznek kontinentális kéreg jelenlétére is, mintegy 3,8-3,9 milliárd évvel ezelőttről. A legrégebbi kéregmaradvány 3,9 milliárd éves, a Narryer Gneisz Formáció Nyugat-Ausztráliában. Ugyanakkor a Kanadai-pajzs és a Fennoskandináv-pajzs egyes részei is ebből az időből származnak.
A földkéreg vegyi összetétele
Oxid | Százalék |
---|---|
SiO2 | 59.71 |
Al2O3 | 15.41 |
CaO | 4.90 |
MgO | 4.36 |
Na2O | 3.55 |
FeO | 3.52 |
K2O | 2.80 |
Fe2O3 | 2.63 |
H2O | 1.52 |
TiO2 | 0.60 |
P2O5 | 0.22 |
Összesen | 99.22 |
Források
- Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
- Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963-18-8928-9