„Földkéreg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 178.48.41.149 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Earth-crust-cutaway-hungary.svg|bélyegkép|350px|A [[Föld]] öves felépítése]]
[[Fájl:Earth-crust-cutaway-hungary.svg|bélyegkép|350px|A [[Föld]] öves felépítése]]
A '''földkéreg''' a [[Föld]] legkülsőbb kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található [[Mohorovičić-felület]] (vagy Moho-felület) választja el. A [[Föld]] teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.
A '''földkéreg''' a [[Föld]] legkülső kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található [[Mohorovičić-felület]] (vagy Moho-felület) választja el. A [[Föld]] teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.


A Moho-felület egy [[Ásvány (anyag)|ásványi]] fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a [[földpátok]] és ennek megfelelően megjelenik a [[gabbró]] nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a [[bazalt]] alkotja a kérget. Ezt az övet '''[[óceáni kéreg]]nek''' nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve '''[[kontinentális kéreg]]''', melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³.
A Moho-felület egy [[Ásvány (anyag)|ásványi]] fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a [[földpátok]] és ennek megfelelően megjelenik a [[gabbró]] nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a [[bazalt]] alkotja a kérget. Ezt az övet '''[[óceáni kéreg]]nek''' nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve '''[[kontinentális kéreg]]''', melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³.


A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000 °C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a [[litoszféra|litoszférát]].
A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000°C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a [[litoszféra|litoszférát]].


== A földkéreg eredete ==
== A földkéreg eredete ==

A lap 2015. március 30., 16:54-kori változata

A Föld öves felépítése

A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka. A földköpenytől az átlagosan 30–40 km mélységben található Mohorovičić-felület (vagy Moho-felület) választja el. A Föld teljes térfogatának kevesebb, mint 1%-át foglalja magába.

A Moho-felület egy ásványi fázisátalakulást jelző felület, mely felett megjelennek a földpátok és ennek megfelelően megjelenik a gabbró nevű magmás kőzet. A felszín közelében a gabbró finomszemű megfelelője, a bazalt alkotja a kérget. Ezt az övet óceáni kéregnek nevezik és átlagsűrűsége 3 g/cm³. A kontinensek alatt a gabbró-bazalt réteg helyett vastag gránit-öv alakult ki. Ennek neve kontinentális kéreg, melynek átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³.

A földkéreg hőmérséklete a mélységgel arányosan nő és eléri az 500-1000°C-ot a köpennyel való találkozásánál. A földkéreg és az alatta levő merev köpenyrész alkotja a litoszférát.

A földkéreg eredete

A tudományos életben úgy tartják, hogy a Föld belső öveinek kialakulása mintegy 100 millió éves folyamat volt, mely a bolygó kialakulásakor, 4,6 milliárd évvel ezelőtt ment végbe. A kezdeti kéreg rendkívül vékony lehetett és valószínűleg sokkal intenzívebb lemeztektonikai mozgásoknak volt kitéve illetve a becsapódó aszteroidák pusztító erejének.

Feltehetőleg a Föld mindig is rendelkezett egyfajta bazaltos felépítésű óceáni kéreggel, de bizonyítékok léteznek kontinentális kéreg jelenlétére is, mintegy 3,8-3,9 milliárd évvel ezelőttről. A legrégebbi kéregmaradvány 3,9 milliárd éves, a Narryer Gneisz Formáció Nyugat-Ausztráliában. Ugyanakkor a Kanadai-pajzs és a Fennoskandináv-pajzs egyes részei is ebből az időből származnak.

A földkéreg vegyi összetétele

Oxid Százalék
SiO2 59.71
Al2O3 15.41
CaO 4.90
MgO 4.36
Na2O 3.55
FeO 3.52
K2O 2.80
Fe2O3 2.63
H2O 1.52
TiO2 0.60
P2O5 0.22
Összesen 99.22

Források

  • Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
  • Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963-18-8928-9