„Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{tataroz}} |
|||
{{Repülőtér infobox |
{{Repülőtér infobox |
||
|név=Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér |
|név=Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér |
||
20. sor: | 18. sor: | ||
|kifutó hossz 1=3600 |
|kifutó hossz 1=3600 |
||
|kifutó burkolat 1=aszfalt |
|kifutó burkolat 1=aszfalt |
||
|kifutó szög 2= |
|kifutó szög 2=11/29 |
||
|kifutó hossz 2=3500 |
|kifutó hossz 2=3500 |
||
|kifutó burkolat 2=aszfalt |
|kifutó burkolat 2=aszfalt |
||
33. sor: | 31. sor: | ||
|hosszúsági ívmásodperc = 11 |
|hosszúsági ívmásodperc = 11 |
||
}} |
}} |
||
[[Fájl:TowersVIE.jpg|bélyegkép|A régi és az új irányítótorony]] |
|||
A '''Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér''' ([[német nyelv|németül]] Flughafen Wien-Schwechat) [[Ausztria]] legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az [[Austrian Airlines]], a [[NIKI]] ([[Air Berlin]] leányvállalata) valamint a [[Tyrolean Airways]] (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban [[Kelet-Európa]] és a [[Közel-Kelet]] felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.<ref name="wings">{{cite web|url=http://www.austrianwings.info/2014/01/fotoreportage-60-jahre-flughafen-wien-schwechat/|title= Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat |year=2014-01-01|author=|publisher=Austrian Wings|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.<ref>{{cite web|url=http://www.wien-konkret.at/verkehr/fliegen/flughafen-wien/ |title=Flughafen Schwechat |year=2014-10-13|author= |publisher=Wien Konkret|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>. 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.<ref name="presse">{{cite web|url=http://www.viennaairport.com/unternehmen/presse__news/presseaussendungen__news_2?news_beitrag_id=1418939453111|title=Presseaussendungen|year=2015-01-20|author=|publisher=Vienna International Airport|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a [[Boeing 747]] és az [[Airbus A380]]. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett ''Flughafen Wien AG''. |
A '''Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér''' ([[német nyelv|németül]] Flughafen Wien-Schwechat) [[Ausztria]] legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az [[Austrian Airlines]], a [[NIKI]] ([[Air Berlin]] leányvállalata) valamint a [[Tyrolean Airways]] (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban [[Kelet-Európa]] és a [[Közel-Kelet]] felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.<ref name="wings">{{cite web|url=http://www.austrianwings.info/2014/01/fotoreportage-60-jahre-flughafen-wien-schwechat/|title= Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat |year=2014-01-01|author=|publisher=Austrian Wings|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.<ref>{{cite web|url=http://www.wien-konkret.at/verkehr/fliegen/flughafen-wien/ |title=Flughafen Schwechat |year=2014-10-13|author= |publisher=Wien Konkret|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>. 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.<ref name="presse">{{cite web|url=http://www.viennaairport.com/unternehmen/presse__news/presseaussendungen__news_2?news_beitrag_id=1418939453111|title=Presseaussendungen|year=2015-01-20|author=|publisher=Vienna International Airport|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a [[Boeing 747]] és az [[Airbus A380]]. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett ''Flughafen Wien AG''. |
||
52. sor: | 50. sor: | ||
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt. |
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt. |
||
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Caro Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték. |
|||
⚫ | 1992-ben megnyílt az új Terminal 1, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg. |
||
⚫ | 1992-ben megnyílt az új Terminal 1 |
||
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian [[Star Alliance]] terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az [[Airbus A380]] repülőgépet. |
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian [[Star Alliance]] terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az [[Airbus A380]] repülőgépet. |
||
63. sor: | 58. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2015. március 22., 21:05-kori változata
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér | |||||||||||||
Flughafen Wien-Schwechat | |||||||||||||
IATA: VIE ICAO: LOWW | |||||||||||||
Adatok | |||||||||||||
Elhelyezkedés | Schwechat Ausztria | ||||||||||||
Kiszolgált város | Bécs | ||||||||||||
Megnyitás | 1954 | ||||||||||||
Üzemeltető | Flughafen Wien AG | ||||||||||||
Névadó | Bécs (szövetségi főváros) | ||||||||||||
Tszf. magasság | 183 méter | ||||||||||||
Utasforgalom | 22 483 158 (2014)[1] | ||||||||||||
Teherforgalom | 277 532 (2014) [1] | ||||||||||||
Gépmozgás | 244 600 (2014) [2] | ||||||||||||
Átszállási lehetőségek | Bahnhof Flughafen Wien | ||||||||||||
Futópályák | |||||||||||||
| |||||||||||||
Elhelyezkedése | |||||||||||||
é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″ | |||||||||||||
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér weboldala | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) Ausztria legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az Austrian Airlines, a NIKI (Air Berlin leányvállalata) valamint a Tyrolean Airways (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.[2] A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.[3]. 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.[1]A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.
Fekvése és megközelítése
Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Megközelíthető S-Bahnnal, City Airport Trainnel, valamint A4-es autópályán.
Története
A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az Anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette[4] és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.[5]
1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota.[2] 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.
A kifutópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai Terminál 2 építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Caro Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.
1992-ben megnyílt az új Terminal 1, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.
Jegyzetek
- ↑ a b c Presseaussendungen (német nyelven). Vienna International Airport, 2015-01-20. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ a b c Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat (német nyelven). Austrian Wings, 2014-01-01. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Flughafen Schwechat (német nyelven). Wien Konkret, 2014-10-13. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ LOWW Wien Schwechat (német nyelven). x-plane.at. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders) Hozzáférés: 2014. március 21.