„Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{tataroz}}

{{Repülőtér infobox
{{Repülőtér infobox
|név=Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
|név=Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
20. sor: 18. sor:
|kifutó hossz 1=3600
|kifutó hossz 1=3600
|kifutó burkolat 1=aszfalt
|kifutó burkolat 1=aszfalt
|kifutó szög 2=11L/29R
|kifutó szög 2=11/29
|kifutó hossz 2=3500
|kifutó hossz 2=3500
|kifutó burkolat 2=aszfalt
|kifutó burkolat 2=aszfalt
33. sor: 31. sor:
|hosszúsági ívmásodperc = 11
|hosszúsági ívmásodperc = 11
}}
}}
[[Fájl:TowersVIE.jpg|bélyegkép|A régi és az új irányítótorony]]

A '''Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér''' ([[német nyelv|németül]] Flughafen Wien-Schwechat) [[Ausztria]] legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az [[Austrian Airlines]], a [[NIKI]] ([[Air Berlin]] leányvállalata) valamint a [[Tyrolean Airways]] (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban [[Kelet-Európa]] és a [[Közel-Kelet]] felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.<ref name="wings">{{cite web|url=http://www.austrianwings.info/2014/01/fotoreportage-60-jahre-flughafen-wien-schwechat/|title= Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat |year=2014-01-01|author=|publisher=Austrian Wings|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.<ref>{{cite web|url=http://www.wien-konkret.at/verkehr/fliegen/flughafen-wien/ |title=Flughafen Schwechat |year=2014-10-13|author= |publisher=Wien Konkret|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>. 2014-ben a repülőtér 22&nbsp;483&nbsp;158 utast számlált.<ref name="presse">{{cite web|url=http://www.viennaairport.com/unternehmen/presse__news/presseaussendungen__news_2?news_beitrag_id=1418939453111|title=Presseaussendungen|year=2015-01-20|author=|publisher=Vienna International Airport|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a [[Boeing 747]] és az [[Airbus A380]]. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett ''Flughafen Wien AG''.
A '''Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér''' ([[német nyelv|németül]] Flughafen Wien-Schwechat) [[Ausztria]] legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az [[Austrian Airlines]], a [[NIKI]] ([[Air Berlin]] leányvállalata) valamint a [[Tyrolean Airways]] (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban [[Kelet-Európa]] és a [[Közel-Kelet]] felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.<ref name="wings">{{cite web|url=http://www.austrianwings.info/2014/01/fotoreportage-60-jahre-flughafen-wien-schwechat/|title= Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat |year=2014-01-01|author=|publisher=Austrian Wings|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.<ref>{{cite web|url=http://www.wien-konkret.at/verkehr/fliegen/flughafen-wien/ |title=Flughafen Schwechat |year=2014-10-13|author= |publisher=Wien Konkret|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>. 2014-ben a repülőtér 22&nbsp;483&nbsp;158 utast számlált.<ref name="presse">{{cite web|url=http://www.viennaairport.com/unternehmen/presse__news/presseaussendungen__news_2?news_beitrag_id=1418939453111|title=Presseaussendungen|year=2015-01-20|author=|publisher=Vienna International Airport|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a [[Boeing 747]] és az [[Airbus A380]]. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett ''Flughafen Wien AG''.


52. sor: 50. sor:
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt.
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt.


1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Caro Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.


1992-ben megnyílt az új Terminal 1, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69&nbsp;000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.




1992-ben megnyílt az új Terminal 1 (ma: Check-In 1), majd egy évvel később megnyílt a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2006-ban a 109 méter magas irányítótorony kezdte meg működését, mely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. 2007-ben az Iroda Park több mint 69&nbsp;000 m² bérelhető helyet tett lehetővé. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.


2012. június 5-én megnyílt az új Austrian [[Star Alliance]] terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az [[Airbus A380]] repülőgépet.
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian [[Star Alliance]] terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az [[Airbus A380]] repülőgépet.
63. sor: 58. sor:
==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}



== További információk ==
== További információk ==

A lap 2015. március 22., 21:05-kori változata

Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
Flughafen Wien-Schwechat
IATA: VIE  ICAO: LOWW
Adatok
ElhelyezkedésSchwechat
Ausztria Ausztria
Kiszolgált városBécs
Megnyitás1954
ÜzemeltetőFlughafen Wien AG
NévadóBécs (szövetségi főváros)
Tszf. magasság183 méter
Utasforgalom22 483 158 (2014)[1]
Teherforgalom277 532 (2014) [1]
Gépmozgás244 600 (2014) [2]
Átszállási lehetőségekBahnhof Flughafen Wien
Futópályák
IrányHosszBurkolat
16/343600 maszfalt
11/293500 maszfalt
aszfalt/beton
Elhelyezkedése
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (Ausztria)
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″
Térkép
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A régi és az új irányítótorony

A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) Ausztria legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az Austrian Airlines, a NIKI (Air Berlin leányvállalata) valamint a Tyrolean Airways (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.[2] A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.[3]. 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.[1]A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.

Fekvése és megközelítése

Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Megközelíthető S-Bahnnal, City Airport Trainnel, valamint A4-es autópályán.

Története

A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az Anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette[4] és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.[5]

1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.

1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota.[2] 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.

A kifutópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai Terminál 2 építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.

A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.

1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Caro Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.

1992-ben megnyílt az új Terminal 1, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.

2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.

Jegyzetek

  1. a b c Presseaussendungen (német nyelven). Vienna International Airport, 2015-01-20. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  2. a b c Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat (német nyelven). Austrian Wings, 2014-01-01. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  3. Flughafen Schwechat (német nyelven). Wien Konkret, 2014-10-13. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  4. LOWW Wien Schwechat (német nyelven). x-plane.at. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  5. Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders) Hozzáférés: 2014. március 21.

További információk