„Weimar” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
166. sor: 166. sor:
! style="background:#efefef;" | Lakosság
! style="background:#efefef;" | Lakosság
|-----
|-----
| [[1779]] || align="right" | 6 041
| [[1779]] || align="right" | 6041
|-----
|-----
| [[1818]] || align="right" | 8000
| [[1818]] || align="right" | 8000

A lap 2015. március 22., 18:07-kori változata

Weimar
Weimar címere
Weimar címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományTüringia
JárásTüringia (1990. október 3. – )
Alapítás éve1477
PolgármesterStefan Wolf (SPD)
Irányítószám99401–99441
Körzethívószám
  • 03643
  • 036453
RendszámWE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség65 620 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület84,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 58′ 52″, k. h. 11° 19′ 46″Koordináták: é. sz. 50° 58′ 52″, k. h. 11° 19′ 46″
Weimar (Türingia)
Weimar
Weimar
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Weimar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weimar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban.

Címer

A város címerének háttere aranyszínű. A pajzson több piros szívet és egy fekete ágaskodó oroszlánt találhatunk. Az oroszlán az Orlamünde grófok címerállata volt. 1938 és 1945 között egy másik címert használtak. A címeren négy sas állt.[2] A mai címer adatait 1975-ben határozták meg.

Fekvése

Weimar az Ilm-Saale-táblán fekszik, tengerszint feletti magassága 208 méter. Délen a Türingiai-medence található. A legmagasabb pontja a 478 méter magas Ettersberg, amely a város északnyugati szegletében van.

Története

Weimar történelme 899-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.

946 és 1346 között a Weimari grófság központja. II. Ottó német-római császár 975. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. III. Ottó hadserege 984-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez 1002-ben megismétlődött, de mindkét alkalommal a császár hadserege vesztett. 1173-74 telén leégett a vár.

1250-ben először említik meg a települést a vár körül. 1245 és 1249 között építették fel a vártemplomot, és 1254-ben Péter apostol tiszteletére szentelték fel. 1284. szeptember 16-án a Német Lovagrend megkapta a templomot. A rend a mainzi püspök alá tartozott. 1307-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,[3] 1383-től pedig egy ispotályt is működtettek.[4]

1247-ben kihalnak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett.

1410-ben városi jogokat kapott a település. 1424-ben leégett a város, ezért a Wettinger-ház grófja adóengedményeket tett.

1552-ben I. Frigyes János herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost. 1918-ig Weimar volt a székhelye a tartománynak.

1653. október 4-én tartották az első hagymavásárt.

A 18. és a 19. században a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok Friedrich Schiller, Johann Gottfried von Herder, Johann Wolfgang von Goethe mind a városban éltek.

1816-ban a hercegség alkotmányt kapott, elsőként a német államok közül.[5]

Maria Pavlovna nagyhercegnő és fia Carl Alexander alatt felvirágzott a város. 1842-ben Liszt Ferencet is meghívták a kastélyukba. 1848-ban Richard Wagner zenélt ugyanitt. [6] 1860-ban Carl Alexander megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között Arnold Böcklin, Franz Lenbach és Reinhold Begas is. 1885-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága.

Carl Alexander fia, Wilhelm Ernst is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, 1905-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. 1907-ben pedig a művészeti ipari iskolát.

1846-ban kiépítették a vasutat Halle és Erfurt között. 1876-ban pedig elkészült a Jéna és Gera közötti pályaszakasz is. 1887-ben átadták az Ilmtalbahnt, amely Bad Berka-ig ment.

1919-ben a városi színházban rendezték be a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a Weimari köztársaságot. Ez az állam 1933-ig létezett, a nácik hatalomra jutásáig. 1920. május 1-jén Türingia székhelye lett Weimar.

Politikailag Weimar a világháborúk között a konzervativizmus és a nacionalizmus központja volt. 1926-ban az NSDAP itt tartotta második pártkongresszusát az 1925-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a Hitlerjugendet.[7] A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. Hitler 40 alkalommal járt a városban.[8]

Közigazgatás

Huszonegy kerületre oszlik.[9]

Városrész Lakosság
Óváros 3377
Nordvorstadt 8432
Parkvorstadt 2830
Westvorstadt 9520
Nordstadt 5609
Südstadt 3532
Weststadt 5841
Nord (ipari terület) 1177
West (ipari terület) 178
Schönblick 3982
Weimar (Belső városrész) 44 478
Gaberndorf (1994) 1547
Gelmeroda (1994) 431
Legefeld (1994) 1845
Niedergrunstedt (1994) 531
Oberweimar / Ehringsdorf (1922) 6042
Possendorf (1994) 197
Schöndorf (1939) 4754
Süßenborn (1994) 298
Taubach (1994) 1147
Tiefurt (1922) 586
Tröbsdorf (1994) 1198
Weimar (összesen) 63 054

Közlekedés

Pályaudvar

A Weimari pályaudvar Türingia egyik legfontosabb pályaudvara. Több IC halad át a városon. A városon halad át a Zürichi-Frankfurti éjszakai vonat.

A városban két pályaudvar található: a Weimari pályaudvar és a Weimar Berkaer-i pályaudvar. A villamosoknak négy végállomása: Oberweimar, Weimar West, Nohra, Legefeld.

A városi közlekedést a Weimar GmbH működteti. A központi átszállóhely a Goetheplatzon van, ahol 8 buszvonal találkozik. További fontos átszállóhelyek a Főpályaudvar, a Gropiusstraße és a Wielandplatz.

Politika

Városi tanács

2007. november 14. óta a városi tanács a következőképpen áll össze:

A CDU és a Weimari Polgárság koalíciót alkot. Míg a többi párt alkotja az ellenzéket.

Polgármester

Stefan Wolf (SPD) 2006. május 21-e óta irányítja a várost. Megválasztásakor 58,3%-ot szerzett.[10]

Lakosság

Év Lakosság
1779 6041
1818 8000
1834. december 1. ¹ 10 638
1850. december 1. ¹ 12 798
1861. december 3. ¹ 13 887
1864. december 3. ¹ 14 300
1867. december 3. ¹ 14 800
1871. december 1. ¹ 16 000
1875. december 1. ¹ 17 500
1880. december 1. ¹ 19 944
1885. december 1. ¹ 21 565
1890. december 1. ¹ 24 546
1895. december 2. ¹ 26 700
Év Lakosság
1900. december 1. ¹ 28 479
1905. december 1. ¹ 31 117
1910. december 1. ¹ 34 582
1916. december 1. ¹ 32 733
1917. december 5. ¹ 32 717
1919. október 8. ¹ 37 200
1925. június 16. ¹ 45 957
1933. június 16. ¹ 49 327
1939. május 1. ¹ 65 916
1945. december 1. ¹ 62 768
1946. október 29. ¹ 66 659
1950. augusztus 31. ¹ 64 452
1955. december 31. 66 675
Év Lakosság
1960. december 31. 63 996
1964. december 31. ¹ 63 943
1971. január 1. ¹ 63 634
1975. december 31. 63 004
1981. december 31. ¹ 63 725
1985. december 31. 63 373
1988. december 31. 63 412
1990. december 31. 60 326
1995. december 31. 62 122
2000. december 31. 62 425
2005. december 31. 64 594

¹ Népszámlálás

Híres emberek

A város szülöttei

Itt haltak meg

Sport

A városban működik a TC Weimar 1912 teniszklub. A labdarúgócsapat neve SC 1903 Weimar.

Testvértelepülései

Lásd még

További információk

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 427
  3. ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91
  4. ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293
  5. ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 73
  6. ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 477f.
  7. ↑ Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend
  8. ↑ Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12
  9. ↑ Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar
  10. ↑ Wahlergebnisse von der Wahlergebnisse der Oberbürgermeisterwahl 2006
Commons:Category:Weimar
A Wikimédia Commons tartalmaz Weimar témájú médiaállományokat.


Előző:
Stockholm
Európa kulturális fővárosa
1999
 Következő:
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Weimar&oldid=15797494”