„Axióma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
== A szó további jelentései ==
== A szó további jelentései ==
* A [[sztoikus logika|sztoikus]], és feltételezések szerint {{forrás?}} az [[eleata filozófia|eleai]] logikában az „axióma” kifejezés megítélhető, tehát vagy igaz, vagy hamis mondatot, azaz egyszerűen egy '''kijelentés'''t jelentett;
* A [[sztoikus logika|sztoikus]], és feltételezések szerint {{forrás?}} az [[eleata filozófia|eleai]] logikában az „axióma” kifejezés megítélhető, tehát vagy igaz, vagy hamis mondatot, azaz egyszerűen egy '''kijelentés'''t jelentett;
* [[Euklidész]] matematikai tankönyvében, az [[Elemek]]ben valószínűleg – amint ezt [[Arisztotelész]] egy elejtett megjegyzéséből sejtjük – olyan állítást jelentett, "melynek igazságában épeszű ember nem kételkedhetik", vagyis '''alapigazságot''' (ellentétben a '''[[posztulátum]]'''mal [aminek magyar megfelelője körülbelül "munkahipotézis"], ami olyan filozófiai vagy matematikai állítás, mely igazából vitatható, de a szerző igaznak tartja és elfogadja mint kiindulópontot – ezt tehát akkor olyan értelemben használták, mint ma az axióma szót); <!--forrás:szabó árpád-->
* [[Eukleidész (matematikus)|Eukleidész]] matematikai tankönyvében, az [[Elemek]]ben valószínűleg – amint ezt [[Arisztotelész]] egy elejtett megjegyzéséből sejtjük – olyan állítást jelentett, "melynek igazságában épeszű ember nem kételkedhetik", vagyis '''alapigazságot''' (ellentétben a '''[[posztulátum]]'''mal [aminek magyar megfelelője körülbelül "munkahipotézis"], ami olyan filozófiai vagy matematikai állítás, mely igazából vitatható, de a szerző igaznak tartja és elfogadja mint kiindulópontot – ezt tehát akkor olyan értelemben használták, mint ma az axióma szót); <!--forrás:szabó árpád-->
* Néha azonban a '''posztulátum''' kifejezés helyett is axiómát mondanak, bár ez igazából nem szerencsés;
* Néha azonban a '''posztulátum''' kifejezés helyett is axiómát mondanak, bár ez igazából nem szerencsés;
* A [[formalizmus|formalista]] matematikusok és [[matematikafilozófia|-filozófusok]] szerint az axióma olyan, [[formális nyelv]]en felírt állítást jelent, melyből egy elmélet valamennyi eredménye levezethető, és ez esetben teljesen lényegtelen, hogy az axiómákat támogatja-e a tapasztalat, az intuíció vagy bármilyen más "kognitív" megerősítés. A [[matematikai struktúra|matematikai struktúrákat]] (legismertebbek e körben talán az absztrakt algebrai axiómarendszerek, pl. csoportaxiómák) megalapozó axiómarendszerek mind ebbe a körbe tartoznak, szerepük „pusztán” arra korlátozódik, hogy az illető fogalmak ún. [[definíció|kontextuális definícióját]] adják.
* A [[formalizmus|formalista]] matematikusok és [[matematikafilozófia|-filozófusok]] szerint az axióma olyan, [[formális nyelv]]en felírt állítást jelent, melyből egy elmélet valamennyi eredménye levezethető, és ez esetben teljesen lényegtelen, hogy az axiómákat támogatja-e a tapasztalat, az intuíció vagy bármilyen más "kognitív" megerősítés. A [[matematikai struktúra|matematikai struktúrákat]] (legismertebbek e körben talán az absztrakt algebrai axiómarendszerek, pl. csoportaxiómák) megalapozó axiómarendszerek mind ebbe a körbe tartoznak, szerepük „pusztán” arra korlátozódik, hogy az illető fogalmak ún. [[definíció|kontextuális definícióját]] adják.

A lap 2015. március 21., 13:00-kori változata

Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amit adottnak veszünk az érvelések során. Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság.

A szó etimológiája: a latin axioma a görög axióma (άξίωμα) szóból keletkezett, amely szó szerint valami értékeset jelent, az axioun értékesnek tartani igéből, az axios érték, értékes szavakból; rokona a görög agein súlyt mérni, nyomni, hajtani igének (amelyből az angol agent (tényező, ágens, ügynök stb. szó is származik).

A szó további jelentései

  • A sztoikus, és feltételezések szerint [forrás?] az eleai logikában az „axióma” kifejezés megítélhető, tehát vagy igaz, vagy hamis mondatot, azaz egyszerűen egy kijelentést jelentett;
  • Eukleidész matematikai tankönyvében, az Elemekben valószínűleg – amint ezt Arisztotelész egy elejtett megjegyzéséből sejtjük – olyan állítást jelentett, "melynek igazságában épeszű ember nem kételkedhetik", vagyis alapigazságot (ellentétben a posztulátummal [aminek magyar megfelelője körülbelül "munkahipotézis"], ami olyan filozófiai vagy matematikai állítás, mely igazából vitatható, de a szerző igaznak tartja és elfogadja mint kiindulópontot – ezt tehát akkor olyan értelemben használták, mint ma az axióma szót);
  • Néha azonban a posztulátum kifejezés helyett is axiómát mondanak, bár ez igazából nem szerencsés;
  • A formalista matematikusok és -filozófusok szerint az axióma olyan, formális nyelven felírt állítást jelent, melyből egy elmélet valamennyi eredménye levezethető, és ez esetben teljesen lényegtelen, hogy az axiómákat támogatja-e a tapasztalat, az intuíció vagy bármilyen más "kognitív" megerősítés. A matematikai struktúrákat (legismertebbek e körben talán az absztrakt algebrai axiómarendszerek, pl. csoportaxiómák) megalapozó axiómarendszerek mind ebbe a körbe tartoznak, szerepük „pusztán” arra korlátozódik, hogy az illető fogalmak ún. kontextuális definícióját adják.
  • Más filozófusok szerint az axiómák a valóságnak intuíciónk vagy tapasztalásunk szempontjából valamiképp elsődleges, "legegyszerűbb" vagy "legnyilvánvalóbb" igazságait, összefüggéseit leíró állítások, alapigazságok.

Az axiómarendszer axiómák csoportja, mely egy elmélet logikai felépítésénél használatos.

Az axiómarendszerekkel szemben támasztott három alapkövetelmény

  • a teljesség,
  • az ellentmondásmentesség és az
  • egyes axiómák függetlensége.

Egy axiómarendszert akkor nevezünk teljesnek, ha a ráépülő elmélet minden igaz állítása logikailag levezethető az axiómákból (vagy azok következményeiből). Ellentmondásmentes, ha bármely két, az axiómákból logikailag levezethető állítás nem mond ellent egymásnak. Végül független, ha semelyik axiómát nem lehet a többiből levezetni.

Másik megközelítésben egy axióma legyen:

  • Egyszerű
  • Ellentmondásmentes
  • Másra vissza nem vezethető

Példák axiómára

1. Két ponton át csak egyetlenegy egyenes húzható.