„Narám-Szín akkád király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
<ref>Lásd: ''Az ókori Közel-Kelet művészete'' 112-113. old.</ref> |
a <ref name="muveszet112"/> |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| név =Narám-Szín |
| név =Narám-Szín |
||
| kép = <!-- Wikidatából --> |
| kép = <!-- Wikidatából --> |
||
| képaláírás =[[Narám-Szín sztéléje]] [[Szúza|Szúzából]] <small>([[Louvre]])</small><ref>Lásd: ''Az ókori Közel-Kelet művészete'' 112-113. old.</ref> |
| képaláírás =[[Narám-Szín sztéléje]] [[Szúza|Szúzából]] <small>([[Louvre]])</small><ref name="muveszet112">Lásd: ''Az ókori Közel-Kelet művészete'' 112-113. old.</ref> |
||
| ragadványnév = |
| ragadványnév = |
||
| titulusai = |
| titulusai = |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a ''négy világtáj királya'' címet, alattvalói ''Akkád isteneként'' tisztelték. Ezzel [[Lugalbanda]] és [[Gilgames]] nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé. |
Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a ''négy világtáj királya'' címet, alattvalói ''Akkád isteneként'' tisztelték. Ezzel [[Lugalbanda]] és [[Gilgames]] nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé. |
||
Leghíresebb sztéléjét [[Szúsza|Szúszában]] találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy [[Hammurapi törvényoszlopa]] is. A sztélé a ''Szatuni'', a [[lullubik]] királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel. |
Leghíresebb sztéléjét [[Szúsza|Szúszában]] találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy [[Hammurapi törvényoszlopa]] is.<ref name="muveszet112"/> A sztélé a ''Szatuni'', a [[lullubik]] királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel. |
||
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, [[Sarkalisarri]] idején azonban a birodalom már valóban a nyugati [[amurrúk]] és a keleti hegyi [[gutik]] nyomása alatt állt. |
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, [[Sarkalisarri]] idején azonban a birodalom már valóban a nyugati [[amurrúk]] és a keleti hegyi [[gutik]] nyomása alatt állt. |
A lap 2015. március 17., 21:55-kori változata
Narám-Szín | |
Akkád Birodalom uralkodója | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 23. század – | |
Uralkodási évei | 37 |
Elődje | Manistusu |
Utódja | Sarkalisarri |
Életrajzi adatok | |
Édesapja | Manistusu |
Gyermekei | Sarkalisarri, Binkalisarri (Binganiszaralli), Nabiulmas,[2] Ukkinulmas, Szimatulmas,[3] Sumsani Taram-Akkad,[4] Enmenanna,[5] Tutarnapsum,[6] Lipit-Ili[7] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Narám-Szín témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Narám-Szín (akkád [d]na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn)[8] az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt. Az alacsony vagy rövid kronológia szerint kb. i. e. 2190-i. e. 2154, a középső kronológia szerint kb. i. e. 2254-i. e. 2218 között uralkodott. Apjától, Manistusutól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész Mezopotámia a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is.
Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a négy világtáj királya címet, alattvalói Akkád isteneként tisztelték. Ezzel Lugalbanda és Gilgames nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé.
Leghíresebb sztéléjét Szúszában találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy Hammurapi törvényoszlopa is.[1] A sztélé a Szatuni, a lullubik királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel.
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, Sarkalisarri idején azonban a birodalom már valóban a nyugati amurrúk és a keleti hegyi gutik nyomása alatt állt.
Jegyzetek
Források
- Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7
- Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963-208-507-8
- Sebastiano Soldi: Az ókori Közel-Kelet művészete, in A művészet története, Corvina, Bp, ISBN 963-13-5554-3