„Paul Dirac” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
átdolg
a (Removing Link GA template (handled by wikidata))
a (átdolg)
}}
[[Fájl:Dirac, Paul (1902-1984).jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Mellszobra Cambridge-ben]]
'''Paul Adrien Maurice Dirac''' ([[Bristol]], [[Anglia]], [[1902]]. [[augusztus 8.]] – [[Tallahassee]], [[Florida]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1984]]. [[október 20.]]) [[Egyesült Királyság|brit]] [[Nobel-díj]]as ([[1933]]) [[fizikus]], a [[kvantummechanika]] egyik megalapozója, [[Wigner Jenő]] sógora.
 
== Kutatási területe ==
A [[relativitáselmélet|relativisztikus]] [[kvantummechanika]] alapegyenletének, a [[Dirac-egyenlet]]nek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésű [[antirészecske|antirészecskéjének]]. Ezt [[pozitron]]nak nevezte el.
 
== Életpályája ==
=== Korai évei ===
Paul Dirac [[Anglia|Angliában]] született, [[Bristol]]ban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált a [[svájc]]i [[Wallis kanton|Wallis/Valais kantonból]]ból, és foglalkozásszerűen [[francia nyelv|franciát]] tanított. Anyja eredetileg [[cornwall]]i volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Korai élete valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, [[Egyesült Királyság|a brit]] középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.
 
Dirac [[villamosmérnök]]nek tanult a [[Bristoli Egyetem]]en, [[1921]]-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolban [[matematika]]i fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy a [[cambridge]]-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. A [[Cambridge-i Egyetem]]en kezdett el érdeklődni az [[általános relativitáselmélet]] és a születőben levő [[kvantummechanika]] iránt. [[Ralph Fowler]] irányításával dolgozott.
[[1926]]-ban kifejlesztette a [[kvantummechanika]] egy olyan változatát, mely egybefoglalta [[Werner Heisenberg]] „mátrixmechanikáját” és [[Erwin Schrödinger]] „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben a [[Hilbert-tér]]nek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben a [[PhD]] fokozatot.
 
[[1928]]-ban [[Wolfgang Pauli]] nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta a [[Dirac-egyenlet]]et, az elektron viselkedését leíró [[relativisztikus egyenlet]]et. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta a [[pozitron]]t, az elektron [[antirészecske|antirészecskéjét]]. A pozitront fel is fedezte [[Carl David Anderson]] [[1932]]-ben a [[kozmikus sugárzás]]ban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, a [[spin]]t nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött. [[1930]]-ban megjelent ''A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics)'' című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a [[braket-jelölés]]t, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer [[Hilbert-tér]]beli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a [[belső szorzat]]ot. Dirac ugyanekkor vezette be a [[Dirac-delta függvény]]t. [[1931]]-ben Dirac megmutatta, hogy magányos [[mágneses monopólus]]ok léte elegendő lenne az [[elektromos töltés]] megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését. [[1933]]-ban megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott [[Erwin Schrödinger]]rel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”. [[1937]]-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), [[Wigner Jenő]] testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, akik közül [[Gabriel Andrew Dirac]] (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.
 
Dirac [[1930]]-ban megjelent ''A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics)'' című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a [[braket-jelölés]]t, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer [[Hilbert-tér]]beli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a [[belső szorzat]]ot. Dirac ugyanekkor vezette be a [[Dirac-delta függvény]]t.
 
[[1931]]-ben Dirac megmutatta, hogy magányos [[mágneses monopólus]]ok léte elegendő lenne az [[elektromos töltés]] megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését.
 
Paul Dirac [[1933]]-ban megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott [[Erwin Schrödinger]]rel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”
 
[[1937]]-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), [[Wigner Jenő]] testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, ezek közül [[Gabriel Andrew Dirac]] (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.
 
=== Késői évei ===
Dirac 1932-től 1969-ig a matematika [[Lucasian professzor]]a volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en.
 
Dirac 1932-től 1969-ig a matematika [[Lucasian professzor]]a volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en. A [[Dirac-díj]]at az ő tiszteletére alapították. Utolsó éveit a [[Florida State University]]n (FSU) a [[florida]]i [[Tallahassee]]-ben töltötte. Az FSU Dirac–Hellman-díját dr. Bruce Hellman alapította (Dirac utolsó [[PhD]] hallgatója) [[1997]]-ben FSU-beli kutatók kiemelkedő elméleti munkájának elismerésére.
 
=== Emlékezete ===
Utolsó éveit a [[Florida State University]]n (FSU) a [[florida]]i [[Tallahassee]]-ben töltötte. Itt is temették el.
 
* Az FSU [[Dirac–Hellman-díj]]át az ő tiszteletére alapította dr. Bruce Hellman, Dirac utolsó [[PhD]] hallgatója [[1997]]-ben FSU-beli kutatók kiemelkedő elméleti munkájának elismerésére.
* Tallahassee-ben halt meg, ott is temették el.
* Emléktábláját [[1995]]-ben leplezték le a [[london]]i [[Westminsteri apátság]]ban.
 
== Források ==
{{commonskat|Paul Dirac}}
* Számos angol nyelvű hivatkozás található az angol szócikkben
* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/gygeza/fsz7310/73315_317.html Györgyi Géza: Szimpozium Triesztben Paul Dirac tiszteletére], [[Fizikai Szemle]] 1973/10. 315.o.
* {{MacTutor Biography|id=Dirac}}

Navigációs menü