„Budavári nagy rondella” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Coor title sablonok egységesítése AWB |
→Történeti áttekintés: Gerő László: Budai Várnegyed (1979) ISBN 963 13 0357 8 |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
A kör alaprajzú bástyák (rondellák) építése időben megelőzte a sokszögű bástyák keletkezését és az [[Ágyú (löveg)|ágyúk]] használatának elterjedésével függött össze. A középkori magas, keskeny vártornyokat a [[15. század]] második felétől fokozatosan felváltották az ágyúk elhelyezésére alkalmas és az ostromlók ágyúinak jobban ellenálló alacsonyabb, de vastagabb falú rondellák. [[Magyarország]]on ebben az időben a várak megerősítését a török előnyomulás tette sürgetővé. |
A kör alaprajzú bástyák (rondellák) építése időben megelőzte a sokszögű bástyák keletkezését és az [[Ágyú (löveg)|ágyúk]] használatának elterjedésével függött össze. A középkori magas, keskeny vártornyokat a [[15. század]] második felétől fokozatosan felváltották az ágyúk elhelyezésére alkalmas és az ostromlók ágyúinak jobban ellenálló alacsonyabb, de vastagabb falú rondellák. [[Magyarország]]on ebben az időben a várak megerősítését a török előnyomulás tette sürgetővé. |
||
[[Fájl:Kaputorony.jpg|bélyegkép|200px|A nagy rondella kaputornya]] |
[[Fájl:Kaputorony.jpg|bélyegkép|200px|A nagy rondella kaputornya avagy a Lihegő kapu tornya]] |
||
A budavári nagy rondella építésének pontos idejét nem ismerjük. Az idők folyamán többször átépítették, de belső területe már kezdetben is nagyjából megegyezett a mostanival. Feltételezések szerint a rondellát [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] korában ([[1458]]–[[1490]]) építhették, más vélemény szerint később, [[Szapolyai János]] idején, de [[1541]] előtt.<ref>Gerő László: ''A helyreállított budai vár'' 34. oldal. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1</ref> A várról [[1467]] körül készített rajzon még nem tüntették fel, de az [[1541]]-ben, Buda elfoglalásának évében készült metszeten már látható. Neve régi okmányokon ''Baluardo d'Italia'', ''Olasz bástya''; török neve ''Büjük frengi kuleszi'' (idegen módra épült bástya); későbbi nevei ''Nagy-'' vagy ''Palota rondella''. Kaputornya kezdetben ''Torre d'Italia'', ''Olasz kapu''; török neve ''Szoluk-'' (lihegő), később ''Zsigmond kapu''. |
A budavári nagy rondella építésének pontos idejét nem ismerjük. Az idők folyamán többször átépítették, de belső területe már kezdetben is nagyjából megegyezett a mostanival. Feltételezések szerint a rondellát [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] korában ([[1458]]–[[1490]]) építhették, más vélemény szerint később, [[Szapolyai János]] idején, de [[1541]] előtt.<ref>Gerő László: ''A helyreállított budai vár'' 34. oldal. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1</ref> A várról [[1467]] körül készített rajzon még nem tüntették fel, de az [[1541]]-ben, Buda elfoglalásának évében készült metszeten már látható. Neve régi okmányokon ''Baluardo d'Italia'', ''Olasz bástya''; török neve ''Büjük frengi kuleszi'' (idegen módra épült bástya); későbbi nevei ''Nagy-'', ''Déli Nagy-'' vagy ''Palota rondella''. Kaputornya kezdetben ''Torre d'Italia'', ''Olasz kapu''; török neve ''Szoluk-'' (lihegő), később ''Zsigmond kapu''. |
||
Buda visszavételekor, [[1686]]-ban az ostromlók tüzérsége a rondella falán nagy rést ütött, a támadók ezen át jutottak feljebb, majd a bástyán felállított ágyúkból lőtték tovább a török védőket. A sérült rondellát később a császáriak valószínűleg helyreállították. |
Buda visszavételekor, [[1686]]-ban az ostromlók tüzérsége a rondella falán nagy rést ütött, a támadók ezen át jutottak feljebb, majd a bástyán felállított ágyúkból lőtték tovább a török védőket. A sérült rondellát később a császáriak valószínűleg helyreállították. |
||
A lap 2015. március 4., 22:45-kori változata
Koordináták: é. sz. 47° 29′ 39″, k. h. 19° 02′ 28″
A budavári nagy rondella kör alakú bástya a budai Várhegy déli lejtőjén, a budai vár egykori védműrendszerének rekonstruált része. Középkori falainak kiásásával, konzerválásával és részleges kiegészítésével az 1950-es években állították helyre. Hozzáépített kaputornyával és a szomszédos Buzogánytoronnyal együtt azóta tartozik a budai városképhez.
Ismertetése
A rondella a középkori vár külső védőövének legdélibb csúcsa és egyik legnagyobb védműve volt, belső átmérője meghaladja a 33 m-t. Tekintélyes, 5 m vastag falát 7 ágyúlőréssel látták el, kívül meredeken lejtősre, de nem függőlegesre építették. A belső falon, a lőréssor mellett fedett védőfolyosó fut végig, ez teljes egészében a helyreállításkor készült. A palota felőli északi oldalon támfal húzódik, mely a bástya mögött emelkedő feltöltött részt, az egykori ágyúállást tartja. Kívülről a rondellába a középkori falakon nyugvó kaputornyon át lehet bejutni: ennek szélesebb nyílásán a lovasok, a kisebbiken a gyalogosok közlekedhettek. A bejutást hajdan a kapuk előtti árkon át felvonóhíd biztosította, illetve akadályozhatta meg. A palota felől a hátsó falon nyíló kapun lehet a bástyát megközelíteni.
Történeti áttekintés
A kör alaprajzú bástyák (rondellák) építése időben megelőzte a sokszögű bástyák keletkezését és az ágyúk használatának elterjedésével függött össze. A középkori magas, keskeny vártornyokat a 15. század második felétől fokozatosan felváltották az ágyúk elhelyezésére alkalmas és az ostromlók ágyúinak jobban ellenálló alacsonyabb, de vastagabb falú rondellák. Magyarországon ebben az időben a várak megerősítését a török előnyomulás tette sürgetővé.
A budavári nagy rondella építésének pontos idejét nem ismerjük. Az idők folyamán többször átépítették, de belső területe már kezdetben is nagyjából megegyezett a mostanival. Feltételezések szerint a rondellát Mátyás király korában (1458–1490) építhették, más vélemény szerint később, Szapolyai János idején, de 1541 előtt.[1] A várról 1467 körül készített rajzon még nem tüntették fel, de az 1541-ben, Buda elfoglalásának évében készült metszeten már látható. Neve régi okmányokon Baluardo d'Italia, Olasz bástya; török neve Büjük frengi kuleszi (idegen módra épült bástya); későbbi nevei Nagy-, Déli Nagy- vagy Palota rondella. Kaputornya kezdetben Torre d'Italia, Olasz kapu; török neve Szoluk- (lihegő), később Zsigmond kapu.
Buda visszavételekor, 1686-ban az ostromlók tüzérsége a rondella falán nagy rést ütött, a támadók ezen át jutottak feljebb, majd a bástyán felállított ágyúkból lőtték tovább a török védőket. A sérült rondellát később a császáriak valószínűleg helyreállították.
1945 előtt a rondella középkori fala alig volt látható. Kívül csaknem a mellvéd magasságáig érő domb takarta be, a belső teret is jórészt feltöltötték. A kaputorony maradványait neobarokk kerti épületekhez használták fel, beépítették. Budapest ostroma idején az egész terület erősen megrongálódott, a helyreállítást régészeti kutatás előzte meg. Kiszabadították a feltöltésből a rondella falait, lebontották a sérült épületrészeket. Ennek során kerültek elő a kaputorony középkori részei és több mint 5 m-rel a rondella mai szintje alatt a 13. századi ún. Kelenföldi kapu alapjai. Feltehetően ezt a kaput lebontva, majd a helyét körbeépítve készülhetett az eredeti rondella.
A kaputornyot kevéssel a rondella után építhették. Négyzetes alaprajza, az emelet ablakai az 1686-os ostromról készült metszeten jól kivehetők. Alapfalai és az oldalfal egyes részei eredetiek, a gyalogkapu nyílása teljesen épen maradt fenn, a lovaskapu nyílásának is csak a felső része kiegészítés. A tornyot az előkerült adatok alapján a rondellával egyidőben, az 1950-es években restaurálták, illetve a hiányzó részeket kiegészítették.
Jegyzet
- ↑ Gerő László: A helyreállított budai vár 34. oldal. Műszaki Kiadó, Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1
Képgaléria
-
A rondella és a Buzogánytorony -
A rondella légifotón
Források
- Gerő László: A helyreállított budai vár Műszaki Kiadó. Budapest, 1980 ISBN 963-10-3138-1