„Pompéry János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
→‎Irodalom: -commonskat
36. sor: 36. sor:
* [[Jókai Mór]]: P. J. (Kisf. Társ. Évl. 7., Pest, 1871 – 73);
* [[Jókai Mór]]: P. J. (Kisf. Társ. Évl. 7., Pest, 1871 – 73);
* [[Joannovics György]]: Emlékbeszéd P. J. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1887).
* [[Joannovics György]]: Emlékbeszéd P. J. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1887).

{{commonskat|János Pompéry}}


==Forrás==
==Forrás==

A lap 2015. február 27., 19:06-kori változata

Pompéry János
Pompéry János portréja a Vasárnapi Ujságban
Pompéry János portréja a Vasárnapi Ujságban
Élete
Született1819. június 21.
Miskolc
Elhunyt1884. szeptember 28. (65 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Gyermekei
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Pompéry János témájú médiaállományokat.

Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21.Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).

Életpályája

Miskolcon, Pesten és Eperjesen tanult. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. 1847-ben Marcaltőn ügyvéd, 1848 – 49-ben belügyminisztériumi titkár, majd országgyűlési képviselő volt. 1850 és 1852 között Bécsben élt. 1853-tól a Pesti Napló munkatársaként, majd 1856. december 9-étől 1857. december 9-éig szerkesztőjeként dolgozott. 1861. január 1-jével megalapította a Magyarország című lapot, amelyet 1862. május 16-áig szerkesztett. Ezután az Ország című lap szerkesztője volt Pesten 1862. október 15. és 1863. április 15. között. Tevékenyen vett részt a Magyar Általános Biztosító Társaság munkájában. Folyóiratokban több cikke és elbeszélése jelent meg az 1840-es és 1850-es évek folyamán. Vajda János baráti köréhez tartozott. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Főbb művei

  • Beszélyek (elb. I – II., Pest, 1853);
  • A telivér (vígjáték, Pest, 1859).

Irodalom

Forrás