„Urbanisztika” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Műhelyei: A VÁTI utódaként létrejött Lechner Tudásközpont munkatársaként írtam a helyesbítést. A www.lltk.hu oldalon olvashatnak cégünkről bővebben. A VÁTI megszűnt.
14. sor: 14. sor:
== Tevékenységei (részletesen) ==
== Tevékenységei (részletesen) ==
A magyar gyakorlatban az urbanisztika jellemző elemző-tervező részterületeinek tekintjük a következőket (a teljesség igénye nélkül):
A magyar gyakorlatban az urbanisztika jellemző elemző-tervező részterületeinek tekintjük a következőket (a teljesség igénye nélkül):
* Településelmélet, története és fogalmi rendszere
* A települések, térségek, területek fejlődésének vizsgálata, elemzése
* A települések, térségek, területek fejlődésének vizsgálata, elemzése
* Városfejlődési mutatók és statisztikák készítése
* Városfejlődési mutatók és statisztikák készítése

A lap 2015. február 15., 11:26-kori változata

Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik [1], a társadalom területi megjelenési formáinak, települések településrészek, térségek, régiók életének, működésének, változásai sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok irányításával (igazgatásával), tervezésével, fejlesztésével, rendezésével, működtetésével, stb. foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.

A szakkifejezés keletkezése és értelmezése

Az urbanisztika fogalma a különböző nyelvekben, kultúrákban és korszakokban változik. Jelentéstartalma kisebb-nagyobb mértékben eltérő például az angol, vagy a német szóhasználatban, így a magyar kifejezésnek is saját története és jelentése van, amely történelmi okokból leginkább más országok szóhasználatához hasonlít. A köznyelvben korábban leggyakrabban a "városépítészet", vagy a "városépítés" kifejezések szinonimájaként használták, így megkülönböztetve a nagyrészt a fizikai környezet alakítására vonatkozó tervezést, irányítást azoktól a stratégiai, vagy operatív, nagyrészt társadalmi és gazdasági tervezési karakterű tevékenységektől, amelyeket a rendszerváltozás előtt az Országos Tervhivatalban, vagy a tanácsok tervosztályain erős politikai összefüggésrendszerrel "népgazdasági tervezés" címszó alatt folytattak, ide értve a hosszú- (30 éves), közép-(15 éves) és rövídtávú (5 éves), illetve éves tervezés tevékenységeit is. A rendszerváltozást és az EU-csatlakozást követően, amikor a fejlesztés tervezése területi és települési szinten is ismét bekerült a közhatalmi szervezetek szokásosan gyakorolt tevékenységei közé, az urbanisztika az a legszélesebb értelemben használt gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a területek (térségek) és települések, vagy azok csoportjainak kutatását, tervezését, és fejlesztését, vagy korábbi - a települések helyett - az európai szokásoknak jobban megfelelő szóhasználattal - a városkutatás, várostervezés, városépítés, városigazgatás és városmarketing különféle tevékenységeit.

A magyar szóhasználat jórészt egybeesik az angol "urban development", vagy a német "Stadtentwicklung" , illetve "Städtebau" jelentéstartalmával, lényeges különbség azonban, hogy amíg az utóbbiak általában nem tartalmazzák a magyarul "vidékfejlesztés", vagy "falufejlesztés" fogalommal illetett tevékenységeket, a magyar szakmai-jogi szóhasználatban a "település" előtag rendszerint azt jelzi, hogy a magyar urbanisztika sajátjának tekinti a falvak, tanyák, vidéki térségek (egyes szakírók szóhasználata szerint "a társadalom területi megjelenési formáinak" [2]) fejlesztésének kérdéseit is.

Ismeretanyaga

Az urbanisztika magába foglalja a társadalommal, gazdasággal, irányítással, geográfiával, városmarketinggel, településkultúrával, városépítéssel (mérnöki és építészeti ismeretekkel), viselkedéstudománnyal, kommunikációval, egészséggel, védelemmel és veszélyelhárítással, sőt egyre növekvő mértékben a környezetvédelemmmel foglalkozó tudásnak az adott területen hasznosítható részét. Gyökerei a földméréshez (pl. a birtokleírást tartalmazó Tihanyi alapítólevél), az építészethez (pl. az ókori birodalmak városai), a katasztrófavédelemhez (tűzvészek) ésközegészségügyhöz ( járványok) és a filozófiához (pl. az utópista filozófusok munkái) nyúlnak vissza. Tevékenységi köre a városi élet sajátos változásával együtt folytonosan változik, gyarapodik. Fő tevékenységi körei: a elméleti- és konkrét adatfeltáró kutatás, a tervezés, a megvalósítás és monitoring, regionális és településpolitika, az üzemeltetés.[3]

Tevékenységei (részletesen)

A magyar gyakorlatban az urbanisztika jellemző elemző-tervező részterületeinek tekintjük a következőket (a teljesség igénye nélkül):

  • Településelmélet, története és fogalmi rendszere
  • A települések, térségek, területek fejlődésének vizsgálata, elemzése
  • Városfejlődési mutatók és statisztikák készítése
  • Népességprognózisok, társadalmi tervek készítése
  • Empirikus településszociológiai felmérések, kvalitatív, vagy kvantitatív módszerekkel
  • Igényfeltáró és egyeztető menedzsment és kommunikációs tevékenységek a különféle tervek előkészítésében és más területi döntés-előkészítő folyamatokban, különösen az érintett lakosok, vállalatok, önkormányzati, és más közhatalmi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, kommunális szolgáltatók tervezésbe és megvalósításba való részvételének biztosítása érdekében
  • Városrész-rehabilitációs akciók tervezése, előkészítése és lebonyolítása
  • Városmarketing tervek készítése
  • Várostervezési kommunikáció (pl. rendezvényszervezés, honlapkészítés, kiadványszerkesztés)
  • Városmenedzsment (a városfejlesztés tervezésének, megvalósításának irányítása, összvárosi, vagy településrészi, városnegyedi szinten)
  • Területi trendanalízisek készítése
  • A településfejlesztés átfogó, vagy részterületi tervezése, stratégiai és operatív szinten
  • A területhasználat, a terület-, vagy településszerkezet tervezése, kisebb, vagy nagyobb területekre
  • A közhatalmi, vagy a privát fejlesztések közös szabályainak kidolgozása, térségi és helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek készítése
  • Környezeti tervek, programok készítése
  • Közlekedéstervezés, átfogó, vagy részterületi, helyi, térségi, vagy országos, és nagytérségi szinten
  • Kommunális hálózatok, infrastruktűratervezés települési, térségi, országos, vagy nemzetközi szinten
  • Lakáspolitikai tervek, programok kidolgozása
  • A területi, vagy helyi gazdaság fejlesztésének tervezése, a megvalósítás támogatása

A számos meglévő összefüggés ellenére nem része az urbanisztikának az objektumtervezés (épületek, nem városi léptékű épületegyüttesek, mérnöki létesítmények, műtárgyak, stb. tervezése).

Műhelyei

Legfontosabb hazai műhelyei évtizedek óta a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), és újabban annak nonprofit cége, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, valamint a VÁTI utódaként létrejött Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Sajátos műhelyeket jelentenek az olyan, úttörő tevékenységgel, alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó városfejlesztő társaságok, amelyek az elméleti ismeretek gyakorlatba ültetésével a mindennapi munka során alkalmazható módszerek kipróbálásában, illetve terjesztésében töltenek be fontos szerepet, mint például a városrehabilitációban a Budapest-józsefvárosi RÉV8 Zrt., a ferencvárosi SEM IX. Zrt., vagy a városmarketingben a Fővárosi Önkormányzat hasonló szervezete, a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Tudományos hátteréből kiemelkedik az MTA Regionális Kutatások Központja, de ide sorolható a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a magánszféra sok más kutatóhelye, illetve számos kísérleti alkalmazásokkal, innovációkkal a mindennapi életben próbálkozó várostervező cég is. Főként a térségi tervezésben és irányításban játszanak szerepet az EU-s támogatások felhasználásához létrehozott regionális fejlesztési ügynökségek. 2012-ben megalakult, országos elemzésekkel, stratégiák készítésével foglalkozó kormányzati szervezete a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH). A legfontosabb nemzetközi urbanisztikai szervezet az európai hivatásos várostervezőket tömörítő ECTP-CEU (eredetileg European Council of and Town Planners, jelenleg European Council of Spatial Planners - Conseil européen des urbanistes), ahol a MUT képviseli a magyar urbanistákat.

Oktatása

Oktatásának központja hagyományosan a BME-n zajló építészképzés keretében az 1928-ban alapított Városépítési Tanszéke volt. A rendszerváltást követően ez a hegemónia megtört, ma számos egyetemen folyik az urbanisztika tanítása. Ezek közül átfogó urbanisztikai tudás átadására törekszik a településmérnök-képzés két helyszíne, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának Településépítészeti Tanszéke, és a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának Urbanisztika Tanszéke, részterületi szakmai súlypontokkal képez például - a teljesség igénye nélkül - építészeket a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke, közgazdászokat a BME Társadalom- és Gazdaságtudományi Kara Szociológia és Kommunikáció Tanszékének terület- és városfejlesztési közgazdászképzése, geográfusokat az ELTE, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem geográfusképzése. Az elmúlt évtizedben az urbanisztika egyre fontosabbá válásával párhuzamosan számos képzési helyen indult az urbanisztika különféle részterületeivel az oktatás különféle szintjein foglalkozó képzés, illetve továbbképzés, ezek összefogására alakult meg a MUT Felsőoktatási Tagozata 2010. elején.

Források és Szakirodalom

  • Castells, Manuel: La question urbaine 1972
  • ECTP-CEU Founding Charter, Bruxelles, 1996.
  • Erdei Ferenc: Magyar város. Budapest, 1938.
  • Granasztói Pál: Város és építészet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1960.
  • Granasztói Pál: Építészet és urbanisztika (Településtudományunk néhány mai problémája). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973.
  • Pierre Vago: PIERRE VAGO Egy mozgalmas élet (p.156-157) - Holnap K. 2002. - ISBN 963-346-545-1
  • Szerk. biz.: Területi és települési fogalmak értelmezése – 1995. MTA Állam és Jogtudományi Intézet: (Bartke I. Brenner J. Kőszegfalvi Gy. Valér É.) – A BM. Településfejl. és Lakásügyi Főo. megbízásából: Vitaanyag (Belügymin. irattár, és KT_Archív _VeML).
  • Kiss Tamás: Változó urbanisztika (Középvárosok reflektorfényben). Veszprém, Jótanács, 1986.6. (KT_ARCHIV_VeML)
  • Kiss Tamás: Kormányzati - önkormánnyzati szerepmegosztás a terület- és településfejlesztésben I-II. Comitatus 1995. 4. és 5. - HU ISSN 1215 315 X
  • Kiss Tamás: Tartalmi és szerkezeti vázlat a kidolgozandó településügyi törvényhez (BM belső d. -KT_ARCHÍV_ VeML)
  • Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről. Comitatus, Vp. 1996.8-9 (p 2336) HU ISSN 1215 315 X
  • Kósi Kálmán – Valkó László: Környezetmenedzsment. Typotex Kiadó. Bp., 2006.
  • KSH Ter. STAT. Főoszt.: Térgazdasági és Területi Statissztikai Fogalmak - Bp. 1972. - Statissztikai K.V. 679972 sz.
  • Lengyel Imre – Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2004.
  • Meggyesi Tamás: Urbanisztika és rendszerelmélet - demográfia, Budapest. 1971. 2-3 sz.
  • Lewis Mumford: A város a történelemben. Gondolat K. Bp. 1985. - ISBN 963-281-577-7.
  • Nemes Ferenc-Szelényi Iván: A lakóhely mint közösség. Budapest, 1967.
  • Ongjerth Richárd: Területi társadalmi tervezés. Budapest, 1996.
  • Ongjerth Richárd: A párbeszédben álló város. Gyakorlati útmutató a társadalmi részvétellel történő településtervezéshez. Studio Metropolitana. Budapest, 2001.
  • Ongjerth Richárd: A településfejlesztési program. BM Településfejlesztési füzetek 25. MKI Budapest. 2003.
  • Perényi Imre: Város Ember Környezet. Műszaki K. 1976. Bp. ISBN 963-10-0907-6.
  • Perényi Imre: Korunk urbanisztikája. Műszaki K. Bp. 1979. - ISBN 963-10-2694-9.
  • Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig. Gondolat K. Bp. 1973. - Egyetemi Ny. 73/770 sz.
  • Szlávik János: Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás. KJK-KERSZÖV Kiadó. Bp., 2005.
  • Eugene Hénard: A jövő városai, 1910,
  • Antonio Sant'Elia: Új város, 1914
  • Ebenezer Howard: Holnap, 1898
  • Patrick Geddes: Városfejlesztés, 1904
  • Tony Garnier: Ipari város (1909)
  • Mallet-Stevens: Modern város (1914-1922).

Jegyzetek

  1. Idegen szavak és kifejezések szótára - Bp. 1976. Akadémiai K. p. 880 ISBN 963 05 1007 3
  2. (pl. Kiss Tamás): Településeink múltából jövő felé előadás (MTA VEAB konf. 1990.nov.06. megj.: MTA VEAB: A Dunántúl Településtörténete IX. kötetben - ISBN 963-01-0441-5
  3. Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről - Comitatus, Vp. 1996. 8-9. számaiban (p 2336) - HU ISSN 1215 315 X

Kapcsolódó szócikkek

További információk