„Országos Magyar Gazdasági Egyesület” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor: 21. sor:


== Források ==
== Források ==
*{{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Országos magyar gazdasági egyesület|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/077/pc007773.html#1}}
{{pallas}}
* Gaal: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapítója: a Legnagyobb Magyar (Budapest, 1930)
* Gaal: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapítója: a Legnagyobb Magyar (Budapest, 1930)
*{{Bplex|2|249}}
*{{Bplex|2|249}}

A lap 2015. február 14., 12:50-kori változata

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) a magyar mezőgazdaság ügyét szolgáló országos egyesület volt 1827 és 1945 között.

Története

Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, amely 1830. június 11-én az Állattenyésztő Társaság nevet vette fel. Első elnöke ideiglenesen Széchenyi István gróf, 1831-ben Orczy Lőrinc báró, 1832-ben Keglevics László gróf volt. Ugyanebben az évben megvásárolta az Üllői úton levő telket Károlyi György gróftól, sorsolási kölcsön útján szerezvén be a kellő pénzt s Széchenyi István gróf javaslatára "Köztelek" nevet nyert, mely a társaság épületének[1] homlokára íratott.[2] Ebben az évben tartotta első gépkiállítását, már Angliából hozatott gépekkel. 1835. június 8-án a Magyar Gazdasági Egyesület nevet vette fel és elnöke Károlyi Lajos gróf lett; fizetéses titkára ("titoknoka") 1836-tól Kacskovics Lajos, aki az egyesület folyóiratát Gazdasági Tudósítások címen szerkesztette 1841-ig, mely időtől a hetenként megjelent Magyar Gazda váltotta fel ugyanazon szerkesztés alatt. 1837-ben sikeres állat-, gyapjú- és gépkiállítása volt. 1839-től elnök Károlyi György gróf.

1842-ben a lóversenyügy, amely eddig váza volt az egyletnek, Széchenyi István gróf javaslatára különválik a Lóverseny-egylet megalakítása által. 1842-ben József nádor lett az egyesület pártfogója. Örökébe lép 1847-ben fia, István. 1840-ben a Mezei Naptárt és a Gazdasági Kis Tükör-t adja ki. 1840-46-ban több mintagazdaságot szemlélt meg és ismertetett. 1841-ben gyapjúkiállítást és nagy ekeversenyt rendezett. 1844-ben meghalt az egyleti működés addigi lelke, Csapó Dániel alelnök. 1847-ben építette fel "Köztelek" palotáját közadakozásból. 1848/49-ben Havas József kormánybiztos rokonszenve megnyeretvén, az egyesület ügyeit Andrássy György gróf elnöklete alatt tizenkét fős bizottság vezette, amelynek már Korizmics László is tagja volt. Ez így tartott 1857. november 16-áig. Korizmics László 1849-ben megindította saját vállalkozásaként a Gazdasági Lapokat és saját vezérlete alatt 1851-ig Morócz István által szerkesztette s ez időtől egyesületi hivatalos közlöny. 1857-ben jól sikerült kiállítás volt a Köztelken. Ugyanaz évben (1857) Ferenc József király a gazdasági egyesület hódoló bizottságának kérésére megerősíti az egyesület alapszabályait [3] és az újjászervezkedést megengedi, sőt a gellérthegyi szőlőiskolára 10.000 frt adományt tett. 1858-ban elnök Károlyi István gróf, alelnökök Lónyay Gábor és Korizmics László, titoknok Morócz István. Az ezt követő 10 évben az egyesület igen szépen működik. Lelke e működésnek Korizmics László. Majláth György indítványára 1858-ben kezdeményezte a Magyar Földhitelintézetet, amely 1863-ban létesült. 1858-ban ekeversenyt tartottak Rákospalotán, 1859-ben gép- és eszközkiállítást és ekeversenyt Ercsiben, 1860-ban juhkiállítást és ekegépversenyt Tót-Megyeren; 1862-ben Londonban, 1863-ban Hamburgban, 1866-ban Bécsben rendezte a magyar mezőgazdasági részt.
Történelmi nevezetességű az az állat- és gépkiállítás a budapesti Városligetben, amelyet Ferenc József is meglátogatván, a szabadságharc után először érintkezett nyilvános ünnepélyességgel a nemzettel, s igy e kiállítás mintegy kiindulási pontja lett az 1867-i kiegyezésnek a nemzet és királya között. 1861-ben Károlyi István gróf lemondott. Istvántelket adományozta használatra Rákospalotán az egyesületnek. Ekkor elnök Károlyi Lajos gróf lett, aki 1863-ban meghalt. 1862 márciusától az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevet használja. 1864-ben Festetics György gróf lett az elnök, 1861-ben segédtitkár Ordódy Sándor, 1863-ban Kodolányi Antal. Az országos budai szőllőiskola igazgatójává 1859-ben dr. Entz Ferenc választatott meg. Az 1867-80-ig terjedő időszak politikai föllendülése zsibbasztólag hatott az egyleti működésre. 1868-ban a földmívelési minisztérium összehivására és vezetése mellett tartatott az első országos kongresszus. 1869-ben Ercsiben aratógépverseny 1870-től elnök Lónyay Gábor, alelnökök Korizmics László és Hajós József, segédtitkár dr. Morócz István mellett Tót László. 1870-76-ig havi folyóiratot ad ki "Egyesületi Közlemények" címen. 1870-ben dohány-, sajt-, turó- és kender-kiállítás. Kezdete a Gazdasági Múzeum rendezésének. 1871-ben sertéskiállítás Kőbányán, gyümölcskiállítás a nemzeti múzeumban. A köztelki palota 3 emeletesre építése. 1873-ban vezeti a bécsi világkiállítás magyar gazdasági részét. 1874-ben a londoni világkiállításon keres elismerést a magyar boroknak. 1875-ben állandó borkiállítás a Köztelken. Megindítása Tormay Béla közreműködésével az Állattenyésztési Füzeteknek. 1876-ban a bia-bajnai uradalom szemléje s leírása. 1875-ben az Istvántelki földmíves és kertész-iskola megnyitása. 1876-tól elnök Szapáry Gyula gróf, alelnökök: Korizmics László és Széchenyi Pál gróf. A Budai Szőllőiskola igazgatója Molnár István. 1878-ban Tormay indítványba hozta a tenyészállatvásárokat. Előkészítése a Székesfehérváron megtartott kongresszusnak. 1879-ben jelenik meg az Emlékkönyv első füzete, melyet Galgóczy Károly ir meg. 1879-ben és 1880-ban nagy enquęte a mezőgazdasági hanyatlás tárgyában. A Villásy Pál által szerkesztett Gyümölcsészeti Füzetek kiadása.
1880 máj. 22. félszázados fennállásának megünneplése. A gazdasági egyletek szövetségének kezdeményezése. A Gazdakör megalapítása Budapesten 1881-ben Ordódy Lajos előadó titkár lett, 1882-től Morócz István elhalálozása folytán, első titkár. 1886-ben igazgató, mellette másodtitkárok 1882-84. Szabó Ferenc dr., 1885-91-ig, 1888-ban titkár Baross Károly, 1881-ben ismét eszmegazdag és lázas tevékenység, melynek Ordódy a lelke 1891-ig. 1881-ben nagy országos gyümölcskiállítás a Vigadóban. A béllyei uradalom szemléje. 1882-ben az agárdi nemzetközi gőzeke- és ekeverseny. A budapesti központi tejcsarnok kezdeményezése. 1883-ben a Majthényi-féle roszkosi gyümölcstelep, 1884-ben a lévai uradalom, a Timáry-család detta-topolyai s a kormány puszta-péklai rizstelepének megszemlélése. 1882-ik évtől a földmívelési minisztérium megbízásából rendezte a tenyészállatvásárokat. 1884-ben kezdi meg s sör-árpakiállításokat. Bián gépverseny; 1885-ben szolnoki aratógépverseny. Megalapítása a gazdasági könyvkiadó vállalatnak. 1887-ben Hatvanban ekeverseny, 1888-ban Brüsszelben a világkiállításon rendezése a magyar mezőgazdasági osztálynak, a nagykőrösi kiállítás rendezése, 1889-ben Szajolon aratógépverseny, 1890-ben a bécsi kiállítás gazdasági részeinek rendezése. Évenkint nagy gyülései a szövetségbe lépett gazdasági egyesületeknek, gyümölcs-, dohánykiállítások. Sok és élénk lefolyásu szakülések. 1882-ben Dessewffy gróf alelnök, 1886. október 5-én Korizmics László meghalt, új alelnök Hajós József, 1889-ben Szapáry Gyula gróf az első földmívelési miniszterré kineveztetvén, elnök: Dessewffy Aurél gróf, alelnökök Andrássy Aladár gróf és Hajós József. 1888-ban Hajós elhunyt, utóda Tolnay Lajos, 1891-ben igazgató Forster Géza, titkárok Baranyai István és Baross Károly, 1894-ben Bujanovics Sándor alelnök Tolnay helyébe. 1891-ben a Köztelek egyesületi közlöny megindítása előbb Baross Károly, majd 1893-ben Szilassy Zoltán szerkesztése alatt. 1893-tól ügyvezető titkár Rubinek Gyula, 1891-ben Paikert Alajos, ifj. segédtitkár, 1892-ben Nyíregyházán nemzetközi aratógépverseny. Ugyanakkor megvalósítása az Ordódy és Széchenyi Imre gróf által kezdeményezett mezőgazdák országos szövetkezetének. 1895-ben rendezte a III. országos gazdakongresszust.

1945-ben az Egyesület megszűnt.

Egyesületi kiadványok

  • M. Gazd. Egyesület Választmányának felterjesztése a gazd. egyesület jövendő állása a gazdasági intézetek és alsóbb földmives iskolák felállitása iránt Magyarországban (Pest, 1851).
  • Jószágismertetés [I. füzet]: A mágócsi uradalom, Csongrád vármegyében [gróf Károlyi Lajos tulajdona] (Pest, 1860). Szerk.: Korizmics LászlóBossányi LászlóMorócz István. A mű végén Ybl-tervezésű majorépületek keresztmetszetének rajzai és homlokzati képei láthatóak.
  • Jószágismertetés [II. füzet]: Fekete Ferencz kossuthi gazdasága, Pozsony vármegyében (Pest, 1862). Szerk.: Czilchert RóbertGyiokó SzilárdKorizmics László
  • Jószágismertetés [III. füzet]: A kis-jenői uradalom, Arad vármegyében [ József nádor cs. kir. főherczeg örököseinek, István és József főhercegek közös tulajdona] (Pest, 1864)
  • Jószágismertetés [IV. füzet]: A bajna-biai uradalom; fekszik Pest-, Fehér-, Komárom- s Esztergom vármegyékben [gróf Sándor Móric tulajdona] (Budapest, 1875)
  • Az országos Magyar Gazdasági Egyesület küldöttségének Jelentése a keszthelyi Orsz. Gazd. és Erdészeti tanintézet 1865. nov. 1-jén történt ünnepélyes megnyitásáról (Pest, 1865).

Lábjegyzet

  1. Az épület átalakításokkal ma is megvan; jelenleg a Magyar Szabványügyi Testület használja. Budapest IX., Üllői út 25.
  2. Lásd: Gönczy-Winkelmayer: Ferencváros fametszeteken (Bpest, 2002), 37. old.: Rusz Károly metszete, 1873. [Az eredeti kép egyébként a Főv. Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében található.] Miután az egyesületet feloszlatták és az épületet államosították, a tetőteret beépítették. A timpanon eltűnt az alatta lévő felirattal együtt.
  3. Alexander Bach, a császári kormány belügyminisztere által 1857. augusztusban.

Források