„Finnugor nyelvek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek |
||
91. sor: | 91. sor: | ||
* Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998., ISBN 963-243-862-0 |
* Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998., ISBN 963-243-862-0 |
||
* A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, |
* A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1978. |
||
* Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): [http://mek.oszk.hu/04800/04868/ Uralisztika. Uráli nyelvészet.] Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006. |
* Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): [http://mek.oszk.hu/04800/04868/ Uralisztika. Uráli nyelvészet.] Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006. |
||
{{források}} |
{{források}} |
A lap 2015. február 9., 16:06-kori változata
A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.
A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.
A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.
Felosztás
- Ugor ág
- Finn-permi ág
- Permi csoport
- Finn-volgai csoport
- Mari (cseremisz)
- Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)
- Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek)
- Balti-finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)
Földrajzi elterjedés
A finnugor nyelvek területi csoportosítása:
- Közép-Európa:
- Észak-Európa:
- Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
- Balti-finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
- Kelet-Európa:
- Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
- Permi csoport: udmurt, komi, permják komi
- Ázsia (Nyugat-Szibéria):
A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint
- Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
- Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő
- Finnország
- Svédország, Oroszország, USA, Kanada
- Észt nyelv – 1,1 millió fő
- Észtország
- Finnország, Svédország, USA, Kanada
- Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002)
- Oroszország, Mordvinföld
- Oroszország
- Csuvas Köztársaság
- Baskíria
- Kazahsztán
- szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig
- Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002)
- Oroszország, Udmurt Köztársaság
- Mari nyelv – 604 000 fő (2002)
- Komi nyelv – 293 000 fő (2002)
- Oroszország, Komi Köztársaság
- Permják komi nyelv – 125 000 fő (2002)
- Oroszország, Permi határterület
Kritikák
Számos ma élô magyar és nem-magyar művelődéstörténész és nyelvész kétségbe vonja azt, hogy a magyar nyelv ebbe a nyelvcsaládba tartozik. Angela Marcantonio, a Római Egyetem történeti és uráli nyelvészetet oktató tanára a magyar nyelvet ôsnyelvnek tartja[1]. Marácz László, a Holland egyetem nyelvész tanára szerint a finnugor nyelvcsalád elméletet politikai indíttatású[2]. Ezen elmélet szerint I. Ferenc József kalapos király a magyarság büszkeségét akarta megtörni, ezért olyan történelmet kellett kötelezôen tanítani, amire ôseink nem lehetnek büszkék. A kommunizmusban ezt az elméletet természetesen az akkori hatalom is örömmel támogatta.
Források
- Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998., ISBN 963-243-862-0
- A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1978.
- Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006.
- ↑ Angela Marcantonio: The Uralic Language Family: Facts, Myths and Statistics Transactions of the Philological Society 35. Oxford and Boston: Blackwell (2002)
- ↑ http://maraczlaszlo.atw.hu/maracz_finnugor.html, II/7. pont
További információk
- Finnugrisztikai alapismeretek (ELTE)
- Finnugor linkgyűjtemény
- Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról (angolul)
Kapcsolódó szócikkek
- Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
- Urál-altaji nyelvcsalád
- Finnugor nyelvrokonság
- Finnugor Népek Világkongresszusa
Wikipédiák a finnugor nyelveken
(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám)
- Finn wikipédia (336 011 szócikk)
- Észt wikipédia (117 499 szócikk)
- Számi wikipédia (északi lapp nyelv) (7 621 szócikk)
- Võro wikipédia (észt nyelvjárás) (5 126 szócikk)
- Hegyi mari wikipédia (5 116 szócikk)
- Komi wikipédia (4 021 szócikk)
- Vepsze wikipédia (3 640 szócikk)
- Komi-permják wikipédia (3 429 szócikk)
- Udmurt wikipédia (3 384 szócikk)
- Mezei mari wikipédia (3 036 szócikk)
- Erza (mordvin) wikipédia (1 585 szócikk)
- Moksa (mordvin) wikipédia (1 176 szócikk)