„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Pontosítás
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek
28. sor: 28. sor:
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék (történelmi)|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után.
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék (történelmi)|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után.


Négy gyermeke volt: [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] (1642-1716), Pál (1648-1686), Sámuel (1663-1708) és Borbála (Haller Pálné).
Négy gyermeke volt: [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] (1642–1716), Pál (1648–1686), Sámuel (1663–1708) és Borbála (Haller Pálné).


== Műve ==
== Műve ==
39. sor: 39. sor:
* {{MÉL|1||ABC00523/01734.htm}}
* {{MÉL|1||ABC00523/01734.htm}}
* {{Szinnyei|1||b/b01808.htm}}
* {{Szinnyei|1||b/b01808.htm}}
*{{hely|Hanák Béla 2013}}{{CitPer|szerző=Hanák Béla |cím=Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál |alcím=Bethlen János (1613-1679) |periodika=[[Matrikula]] |év=2013 |hónap=december |nap= |évfolyam=III |szám=4 |oldal=22-26 |egyéb=Özvegye, Fekete Klára által írt, 1678. február 23-án kelt temetési meghívóból: „...Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztízenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta,... Végtére ...életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csűriben takarítaná...” |url=http://www.macse.org/matrikula/Matrikula-2013-4.pdf}}
*{{hely|Hanák Béla 2013}}{{CitPer|szerző=Hanák Béla |cím=Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál |alcím=Bethlen János (1613–1679) |periodika=[[Matrikula]] |év=2013 |hónap=december |nap= |évfolyam=III |szám=4 |oldal=22-26 |egyéb=Özvegye, Fekete Klára által írt, 1678. február 23-án kelt temetési meghívóból: „...Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztízenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta,... Végtére ...életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csűriben takarítaná...” |url=http://www.macse.org/matrikula/Matrikula-2013-4.pdf}}


== Ajánlott irodalom ==
== Ajánlott irodalom ==

A lap 2015. február 8., 00:13-kori változata

Bethlen János
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő
1669 – 1678
ElődMikes Mihály
UtódBethlen Farkas
Született1613. november 16.
Kisbún
Elhunyt1678. február 13. (64 évesen)[1]
Nagyszeben
SzüleiKemény Anna
Bethlen Farkas
Gyermekei
Foglalkozás
  • történész
  • politikus
IskoláiAlma Mater Viadrina (–1630)
Vallásunitárius, majd református
Ez a szócikk a főispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Bethlen János (egyértelműsítő lap).

Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16. – Nagyszeben, 1678. február 13.[1]) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Négy gyermeke volt: Bethlen Miklós (1642–1716), Pál (1648–1686), Sámuel (1663–1708) és Borbála (Haller Pálné).

Műve

  • Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.

Megjegyzés

Források

Ajánlott irodalom

  • A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bethlen_János_(főispán)&oldid=15598153”