„Bilhorod-Dnyisztrovszkij” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ykvach (vitalap | szerkesztései)
126 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
|képméret =
|képméret =
|képaláírás = A dnyeszterfehérvári erőd
|képaláírás = A dnyeszterfehérvári erőd
|címer =Coat_of_arms_Bilgorog_Dnistrovskiy_Odessa_Oblast.png
|címer = Coat_of_arms_Bilgorog_Dnistrovskiy_Odessa_Oblast.png
|zászló = Bilhorod-Dnistrovskyi Flag.png
|zászló = Bilhorod-Dnistrovskyi Flag.png
|közigazgatási terület = Odesszai terület
|közigazgatási terület = Odesszai terület
|rang = [[járási jogú város]]
|rang = [[járási jogú város]]
|alapítás éve = i.e. 498
|alapítás éve = i. e. 498
|polgármester = Mikola Mikolajovics Dacenko
|polgármester = Mikola Mikolajovics Dacenko
|testvértelepülések =
|testvértelepülések =
33. sor: 33. sor:
A Dnyisztrovszkij jelzőt az oroszországi [[Belgorod]]tól való megkülönböztetésül kapta.
A Dnyisztrovszkij jelzőt az oroszországi [[Belgorod]]tól való megkülönböztetésül kapta.


Korábbi nevei: az [[ógörög nyelv|ókori görögöknél]] '''Ophiusza''' (''Οφιούσα'') vagy '''Türasz''' (''Τύρας'') – az utóbbi a [[Dnyeszter]] ógörög neve is volt – és a [[Római Birodalom|rómaiaknál]] '''Album Castrum''' ('fehér vár').
Korábbi nevei: az [[ógörög nyelv|ókori görögöknél]] '''Ophiusza''' (''Οφιούσα'') vagy '''Türasz''' (''Τύρας'') – az utóbbi a [[Dnyeszter]] ógörög neve is volt – és a [[Római Birodalom|rómaiaknál]] '''Album Castrum''' ('fehér vár').


A [[bizánc]]i erőd eredeti neve '''Aszperon''' volt, melynek jelentése a helyi [[besenyők|besenyő]]-[[török nyelv|török]] nyelven 'fehér' volt, a tengeri kagylóktól fehér partszakaszra utalva. A 'fehér' szó azóta is alapja a város elnevezésének.
A [[bizánc]]i erőd eredeti neve '''Aszperon''' volt, melynek jelentése a helyi [[besenyők|besenyő]]-[[török nyelv|török]] nyelven 'fehér' volt, a tengeri kagylóktól fehér partszakaszra utalva. A 'fehér' szó azóta is alapja a város elnevezésének.


A név [[Koiné|görög]] változatai: '''Leukopolisz''' (''Λευκόπολις''), 'fehér város', '''Aszprokasztron''' (''Ασπρόκαστρον'') a fenti ''Aszperon''ból, és '''Maurokasztron''' (''Μαυρόκαστρον''), érdekes módon az utóbbi jelentése 'fekete vár'. Az utóbbi a [[latin nyelv|latinban]] '''Maurocastrum'''ra és '''Moncastrum'''ra módosult, és később [[olasz nyelv|olaszul]] '''Moncastro''' vagy '''Maurocastro''' lett.
A név [[Koiné|görög]] változatai: '''Leukopolisz''' (''Λευκόπολις''), 'fehér város', '''Aszprokasztron''' (''Ασπρόκαστρον'') a fenti ''Aszperon''ból, és '''Maurokasztron''' (''Μαυρόκαστρον''), érdekes módon az utóbbi jelentése 'fekete vár'. Az utóbbi a [[latin nyelv|latinban]] '''Maurocastrum'''ra és '''Moncastrum'''ra módosult, és később [[olasz nyelv|olaszul]] '''Moncastro''' vagy '''Maurocastro''' lett.


1503-tól 1918-ig a város neve '''Akkerman''' volt ({{oroszul|Аккерман}}), melynek jelentése [[török nyelv|törökül]] 'fehér szikla'. 1918-tól 1944-ig a [[román nyelv|román]] neve '''Cetatea Albă''' (szó szerint 'fehér fellegvár') volt. 1944-től 1991-ig a város legjobban az [[orosz nyelv|orosz]] '''Belgorod-Dnyesztrovszkij''' néven volt ismeretes (szó szerint 'fehér város a Dnyeszteren'). Jelenlegi hivatalos neve ugyanezen név [[ukrán nyelv]]ű változata, Bilhorod-Dnyisztrovszkij (Білгород-Дністровський).
1503-tól 1918-ig a város neve '''Akkerman''' volt ({{oroszul|Аккерман}}), melynek jelentése [[török nyelv|törökül]] 'fehér szikla'. 1918-tól 1944-ig a [[román nyelv|román]] neve '''Cetatea Albă''' (szó szerint 'fehér fellegvár') volt. 1944-től 1991-ig a város legjobban az [[orosz nyelv|orosz]] '''Belgorod-Dnyesztrovszkij''' néven volt ismeretes (szó szerint 'fehér város a Dnyeszteren'). Jelenlegi hivatalos neve ugyanezen név [[ukrán nyelv]]ű változata, Bilhorod-Dnyisztrovszkij (Білгород-Дністровський).


Sok más nyelvben a 'fehér város' vagy 'fehér szikla' különböző fordításai használatosak, többek között {{bolgárul|Белгород Днестровски}}, [[gagauz nyelv|gagauzul]] ''Akerman'', {{lengyelül|Białogród nad Dniestrem}}, {{magyarul|Dnyeszterfehérvár, Nyeszterfehérvár}}, {{héberül|עיר לבנה}}, és helyi [[német nyelv]]en ''Walachisch Weißenburg''.
Sok más nyelvben a 'fehér város' vagy 'fehér szikla' különböző fordításai használatosak, többek között {{bolgárul|Белгород Днестровски}}, [[gagauz nyelv|gagauzul]] ''Akerman'', {{lengyelül|Białogród nad Dniestrem}}, {{magyarul|Dnyeszterfehérvár, Nyeszterfehérvár}}, {{héberül|עיר לבנה}}, és helyi [[német nyelv]]en ''Walachisch Weißenburg''.
47. sor: 47. sor:


== Történelme ==
== Történelme ==
[[Türasz]] kolóniát [[milétosz]]i telepesek alapították az [[i.e. 6. század]]ban Dnyeszterfehérvár helyén. Később a római, majd a bizánci birodalom uralma alá került. A bizánciak erődöt építettek itt és Aszprokasztronnak ('fehér várnak') nevezték – ez a név több nyelvben is megmaradt. A [[Voszkreszenszk krónika]] (''Летопись по Воскресенскому списку'') a Kijevi Rusz által ellenőrzött városok között sorolja fel "a Dnyeszter torkolatánál, a tenger felett".{{forr}}
[[Türasz]] kolóniát [[milétosz]]i telepesek alapították az [[i. e. 6. század]]ban Dnyeszterfehérvár helyén. Később a római, majd a bizánci birodalom uralma alá került. A bizánciak erődöt építettek itt és Aszprokasztronnak ('fehér várnak') nevezték – ez a név több nyelvben is megmaradt. A [[Voszkreszenszk krónika]] (''Летопись по Воскресенскому списку'') a Kijevi Rusz által ellenőrzött városok között sorolja fel "a Dnyeszter torkolatánál, a tenger felett".{{forr}}


A [[14. század]]ban a várost rövid ideig a [[Genovai Köztársaság]] birtokolta, később [[I. Lajos magyar király]] foglalta el. Szucsávai Új Szent János, Moldva védőszentje, a tatárok 1330-as támadása során itt szenvedett mártírhalált. 1391-ben ez volt az utolsó város a Dnyeszter jobb partján amelyet az újdonsült Moldvai Fejedelemség bekebelezett, és a következő századokban annak második legnagyobb városa és fontos vára volt. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] alatt "a király védelmi rendszerének egyik előretolt bástyája volt, amelyet a 15. században a fenyegető török veszély miatt Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás király megerősített. A 15. században egyértelműen magyar érdekterület volt. Mátyás súlyt helyezett a harcokban megsérült vár helyreállítására."<ref>{{cite web|title=Nyeszterfehérvár|work=Magyar katolikus lexikon |url=http://lexikon.katolikus.hu/N/Nyeszterfeh%C3%A9rv%c3%A1r.html|year=2009}}</ref>
A [[14. század]]ban a várost rövid ideig a [[Genovai Köztársaság]] birtokolta, később [[I. Lajos magyar király]] foglalta el. Szucsávai Új Szent János, Moldva védőszentje, a tatárok 1330-as támadása során itt szenvedett mártírhalált. 1391-ben ez volt az utolsó város a Dnyeszter jobb partján amelyet az újdonsült Moldvai Fejedelemség bekebelezett, és a következő századokban annak második legnagyobb városa és fontos vára volt. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] alatt "a király védelmi rendszerének egyik előretolt bástyája volt, amelyet a 15. században a fenyegető török veszély miatt Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás király megerősített. A 15. században egyértelműen magyar érdekterület volt. Mátyás súlyt helyezett a harcokban megsérült vár helyreállítására."<ref>{{cite web|title=Nyeszterfehérvár|work=Magyar katolikus lexikon |url=http://lexikon.katolikus.hu/N/Nyeszterfeh%C3%A9rv%c3%A1r.html|year=2009}}</ref>
58. sor: 58. sor:
1826. szeptember 25-én, az Orosz és Török Birodalom itt írta alá az [[akkermani egyezményt]], amely megkövetelte hogy Moldva és Havasalföld fejedelmeit bojári tanácsuk válassza 7 éves időtartamra, mindkét nagyhatalom beleegyezésével.
1826. szeptember 25-én, az Orosz és Török Birodalom itt írta alá az [[akkermani egyezményt]], amely megkövetelte hogy Moldva és Havasalföld fejedelmeit bojári tanácsuk válassza 7 éves időtartamra, mindkét nagyhatalom beleegyezésével.


1918-ban a város Besszarábiával együtt a [[Román Királyság|Románia]] része lett. A két világháború közötti időszakban a város és a kikötő kiterjesztését tervezték. Besszarábia 1940-es megszállását követően Románia átengedte a várost a [[Szovjetunió]]nak. 1941-ben visszafoglalta a [[második világháború]] [[Barbarossa hadművelet]]e keretein belül, és 1944-ig tartotta, amikor a Vörös Hadsereg újra elérte és szovjet ellenőrzés alá vette a területet. Besszarábia felosztása után annak déli része, így Bilhorod is, az Ukrán SzSzK-hoz került. Napjainkban [[Ukrajna]] része.
1918-ban a város Besszarábiával együtt a [[Román Királyság|Románia]] része lett. A két világháború közötti időszakban a város és a kikötő kiterjesztését tervezték. Besszarábia 1940-es megszállását követően Románia átengedte a várost a [[Szovjetunió]]nak. 1941-ben visszafoglalta a [[második világháború]] [[Barbarossa hadművelet]]e keretein belül, és 1944-ig tartotta, amikor a Vörös Hadsereg újra elérte és szovjet ellenőrzés alá vette a területet. Besszarábia felosztása után annak déli része, így Bilhorod is, az Ukrán SzSzK-hoz került. Napjainkban [[Ukrajna]] része.


A 2001-es ukrán népszámlálás szerint a város népessége többségben [[Ukránok|ukrán]] nemzetiségű, a többi [[oroszok|orosz]] (28%), [[bolgárok|bolgár]] (4%) és [[moldován]] (2%).<ref>{{cite web |url=http://www.ukrcensus.gov.ua/eng/ |title=2001-es ukrán népszámlálás |language=ukrán, orosz, angol}}</ref>
A 2001-es ukrán népszámlálás szerint a város népessége többségben [[Ukránok|ukrán]] nemzetiségű, a többi [[oroszok|orosz]] (28%), [[bolgárok|bolgár]] (4%) és [[moldován]] (2%).<ref>{{cite web |url=http://www.ukrcensus.gov.ua/eng/ |title=2001-es ukrán népszámlálás |language=ukrán, orosz, angol}}</ref>


=== Említése magyar forrásokban ===
=== Említése magyar forrásokban ===
[[Fájl:Stamp of Moldova 321.gif|thumb|left]]
[[Fájl:Stamp of Moldova 321.gif|thumb|left]]
* 1484: ''Dnyeszterfehérvár'',
* 1484: ''Dnyeszterfehérvár'',
* 1706: ''Magyar-Neszter-Fejérvár'' <ref>{{cite web |url=http://oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=2313 |title=Lippay István, 1706 |language=magyar}}</ref>,
* 1706: ''Magyar-Neszter-Fejérvár''<ref>{{cite web |url=http://oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=2313 |title=Lippay István, 1706 |language=magyar}}</ref>,
* 1761: ''Ackerman'',
* 1761: ''Ackerman'',
* 1779: "Fejérvárott (Csetatie alba) vagy Akkermannban".<ref name="ReferenceA"/>
* 1779: "Fejérvárott (Csetatie alba) vagy Akkermannban".<ref name="ReferenceA"/>
74. sor: 74. sor:
* [[Elena Cernei]] (1924–2000), román opera-énekesnő
* [[Elena Cernei]] (1924–2000), román opera-énekesnő
* [[Nicolae Văcăroiu]] (*1943), Románia volt miniszterelnöke (1992–96) és volt ideiglenes köztársasági elnöke (2007)
* [[Nicolae Văcăroiu]] (*1943), Románia volt miniszterelnöke (1992–96) és volt ideiglenes köztársasági elnöke (2007)
* [[Porfirij Sztamatov]] (1840–1925), [[Bulgária]] igazságügy-minisztere (1881)
* [[Porfirij Sztamatov]] (1840–1925), [[Bulgária]] igazságügy-minisztere (1881)


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források|oszlopok=1}}
{{források|oszlopok=1}}
''{{Fordítás|en|Bilhorod-Dnistrovskyi}}''
''{{Fordítás|en|Bilhorod-Dnistrovskyi}}''

== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
* [http://oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=2313 Lippay István, 1706]
* [http://oroszvilag.hu/?t1=tortenelem&hid=2313 Lippay István, 1706]

A lap 2015. február 7., 22:23-kori változata

Dnyeszterfehérvár (Білгород-Дністровський)
A dnyeszterfehérvári erőd
A dnyeszterfehérvári erőd
Dnyeszterfehérvár címere
Dnyeszterfehérvár címere		 Dnyeszterfehérvár zászlaja
Dnyeszterfehérvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületOdesszai terület
JárásBilhorod-Dnistrovskyi Raion
KözségBilhorod-Dnistrovskyi Hromada (2020. július 17. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás évei. e. 498
PolgármesterMikola Mikolajovics Dacenko
Irányítószám67700–67719
Körzethívószám+380 4849
Testvértelepülései
Lista
Akhmeta municipality
Népesség
Teljes népesség57 210 fő (2012)[1]
Népsűrűség1 845,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság28 m
Terület31 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 11′, k. h. 30° 20′Koordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 30° 20′
Dnyeszterfehérvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeszterfehérvár témájú médiaállományokat.

Dnyeszterfehérvár (ukránul: Білгород-Дністровський [Bilhorod-Dnyisztrovszkij], oroszul: Белгород-Днестровский, románul: Cetatea Albă, törökül: Akkerman) város a Dnyeszter-delta jobb partján, az Odesszai területben, délnyugat Ukrajnában, a történelmi Besszarábia területén. 2004-ben a népessége kb. 48 100 fő volt.

Nevei

A vár látképe

A Dnyisztrovszkij jelzőt az oroszországi Belgorodtól való megkülönböztetésül kapta.

Korábbi nevei: az ókori görögöknél Ophiusza (Οφιούσα) vagy Türasz (Τύρας) – az utóbbi a Dnyeszter ógörög neve is volt – és a rómaiaknál Album Castrum ('fehér vár').

A bizánci erőd eredeti neve Aszperon volt, melynek jelentése a helyi besenyő-török nyelven 'fehér' volt, a tengeri kagylóktól fehér partszakaszra utalva. A 'fehér' szó azóta is alapja a város elnevezésének.

A név görög változatai: Leukopolisz (Λευκόπολις), 'fehér város', Aszprokasztron (Ασπρόκαστρον) a fenti Aszperonból, és Maurokasztron (Μαυρόκαστρον), érdekes módon az utóbbi jelentése 'fekete vár'. Az utóbbi a latinban Maurocastrumra és Moncastrumra módosult, és később olaszul Moncastro vagy Maurocastro lett.

1503-tól 1918-ig a város neve Akkerman volt (oroszul: Аккерман), melynek jelentése törökül 'fehér szikla'. 1918-tól 1944-ig a román neve Cetatea Albă (szó szerint 'fehér fellegvár') volt. 1944-től 1991-ig a város legjobban az orosz Belgorod-Dnyesztrovszkij néven volt ismeretes (szó szerint 'fehér város a Dnyeszteren'). Jelenlegi hivatalos neve ugyanezen név ukrán nyelvű változata, Bilhorod-Dnyisztrovszkij (Білгород-Дністровський).

Sok más nyelvben a 'fehér város' vagy 'fehér szikla' különböző fordításai használatosak, többek között bolgárul: Белгород Днестровски, gagauzul Akerman, lengyelül: Białogród nad Dniestrem, magyarul: Dnyeszterfehérvár, Nyeszterfehérvár, héberül: עיר לבנה, és helyi német nyelven Walachisch Weißenburg.

Közigazgatási státusza

Járási jogú város, tehát közvetlenül az Odesszai területhez tartozik. Ugyanakkor Bilhorod-Dnyisztrovszkij járás székhelye is.

Történelme

Türasz kolóniát milétoszi telepesek alapították az i. e. 6. században Dnyeszterfehérvár helyén. Később a római, majd a bizánci birodalom uralma alá került. A bizánciak erődöt építettek itt és Aszprokasztronnak ('fehér várnak') nevezték – ez a név több nyelvben is megmaradt. A Voszkreszenszk krónika (Летопись по Воскресенскому списку) a Kijevi Rusz által ellenőrzött városok között sorolja fel "a Dnyeszter torkolatánál, a tenger felett".[forrás?]

A 14. században a várost rövid ideig a Genovai Köztársaság birtokolta, később I. Lajos magyar király foglalta el. Szucsávai Új Szent János, Moldva védőszentje, a tatárok 1330-as támadása során itt szenvedett mártírhalált. 1391-ben ez volt az utolsó város a Dnyeszter jobb partján amelyet az újdonsült Moldvai Fejedelemség bekebelezett, és a következő századokban annak második legnagyobb városa és fontos vára volt. Zsigmond király alatt "a király védelmi rendszerének egyik előretolt bástyája volt, amelyet a 15. században a fenyegető török veszély miatt Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás király megerősített. A 15. században egyértelműen magyar érdekterület volt. Mátyás súlyt helyezett a harcokban megsérült vár helyreállítására."[2]

1420-ban a fellegvárat először ostromolták az oszmán törökök, de sikeresen védelmezte Jó Sándor moldvai fejedelem.

Az erőd falai alatt

1484-ben ez volt az utolsó fekete-tengeri kikötő, melyet az oszmánok Kiliával együtt meghódítottak. Nagy István fejedelem akkor éppen lengyel támadás alatt állt, és így nem tudott segíteni a város védelmében. Amikor a törökök azt állították, hogy békét kötöttek a fejedelemmel, és szabad utat ígértek az ostromlottaknak vagyonaikkal együtt, a város népe behódolt, de legtöbbjüket lemészárolták. Később István fejedelem többször próbálta visszafoglalni a területet, sikertelenül. Dnyeszterfehérvár bázisul szolgált az oszmánoknak Moldva további megtámadására. 1511-ben a Tatár Kánsághoz került, és a magyar lakosság zöme Csöbörcsökbe költözött.[3]

A törökök alatt Akkerman vára fontos láncszeme volt a Lengyel–Litván Unió majd később az Orosz Birodalom elleni védelmi vonalnak. 1770-ben és 1789-ben fontos csaták zajlottak le a törökök és az oroszok között. Oroszország meghódította a várost 1770-ben, 1774-ben és 1806-ban, de a hadakozások befejeztével újra visszatérítette. Végül 1812-ben került az Orosz Birodalomhoz, Besszarábia többi részével együtt.

1826. szeptember 25-én, az Orosz és Török Birodalom itt írta alá az akkermani egyezményt, amely megkövetelte hogy Moldva és Havasalföld fejedelmeit bojári tanácsuk válassza 7 éves időtartamra, mindkét nagyhatalom beleegyezésével.

1918-ban a város Besszarábiával együtt a Románia része lett. A két világháború közötti időszakban a város és a kikötő kiterjesztését tervezték. Besszarábia 1940-es megszállását követően Románia átengedte a várost a Szovjetuniónak. 1941-ben visszafoglalta a második világháború Barbarossa hadművelete keretein belül, és 1944-ig tartotta, amikor a Vörös Hadsereg újra elérte és szovjet ellenőrzés alá vette a területet. Besszarábia felosztása után annak déli része, így Bilhorod is, az Ukrán SzSzK-hoz került. Napjainkban Ukrajna része.

A 2001-es ukrán népszámlálás szerint a város népessége többségben ukrán nemzetiségű, a többi orosz (28%), bolgár (4%) és moldován (2%).[4]

Említése magyar forrásokban

  • 1484: Dnyeszterfehérvár,
  • 1706: Magyar-Neszter-Fejérvár[5],
  • 1761: Ackerman,
  • 1779: "Fejérvárott (Csetatie alba) vagy Akkermannban".[3]

A 15. században a városban még sok katolikus lakott. 1696-ban már állandó lakosként csak 10 katolikust jegyeztek fel. 1763-ban még mindig volt nyoma a magyar lakosságnak.[3]

Híres dnyeszterfehérváriak

Jegyzetek

  1. ↑ 2012. május 31., http://www.od.ukrstat.gov.ua/stat_info/demogr/demogr1.htm, 2012. május 19., https://www.webcitation.org/683sqWnKj?url=http://www.od.ukrstat.gov.ua/stat_info/demogr/demogr1.htm
  2. ↑ Nyeszterfehérvár. Magyar katolikus lexikon, 2009
  3. ↑ a b c Magyar katolikus lexikon, i. m. 
  4. ↑ 2001-es ukrán népszámlálás (ukrán, orosz, angol nyelven)
  5. ↑ Lippay István, 1706 (magyar nyelven)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bilhorod-Dnistrovskyi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Bilhorod-Dnistrovskyi
A Wikimédia Commons tartalmaz Bilhorod-Dnyisztrovszkij témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bilhorod-Dnyisztrovszkij&oldid=15597739”