„James Legge” változatai közötti eltérés

	James Legge
Született	1815. december 20.; Huntly, Aberdeenshire, Skócia
Elhunyt	1897. november 29. (81 évesen); Oxford, Anglia
Állampolgársága	brit
Nemzetisége	skót
Házastársa	Hannah Mary Johnstone
Gyermekei	Thomas Legge; J. G. Legge;
Foglalkozása	sinológus
Iskolái	University of Aberdeen; Aberdeen Grammar School;
Kitüntetései	Stanislas Julien-díj (1875)
	A Wikimédia Commons tartalmaz James Legge témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. február 7., 18:33-kori változata

James Legge (/lɛɡ/; Huntly, 1815. december 20. – Oxford, 1897. november 29.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Lǐ Yǎgè; magyar népszerű: Li Ja-ko; kínaiul: 理雅各.) skót sinológus, az Oxfordi Egyetem professzora. A skót kongregáció, a Londoni Hittérítő Társaság tagjaként Malakán és Hongkongban tevékenykedett (1840–1873). F. Max Müller írányítása alatt óriási szerepet vállalt a Sacred Books of the East című, 50 kötetes monumentális gyűjtemény kínai tárgyú köteteinek elkészítésében (1879–1991).

Élete és munkássága

Főbb művei

Legge legjelentősebb munkája a konfuciánus kánon műveinek filológiailag pontos angol fordítása és jegyzetekkel történő ellátása, amely öt kötetben a The Chinese Classics: with a Translation, Critical and Exegetical Notes, Prolegomena, and Copious Indexes címen jelent meg:^{[m 1]}

Első kötet: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean, 1861. (A Beszélgetések és mondások, A nagy tanítás és A közép mozdulatlansága)^[2]^[3]
Második kötet: The works of Mencius, 1861.^[4] (Menciusz; második javított kiadás 1895.)
Harmadik kötet: The Shoo King, 1865. (Írások könyve):
- Első rész: Bevezetés (a Bambusz-évkönyvekkel és a 1–36. fejezet)^[5]
- Második rész: A 37–58 fejezet, valamint a mutató^[6]
Negyedik kötet: The She king, 1871. (Dalok könyve):
- Első rész: Bevezetés és az első rész^[7]
- Második rész: A 2., 3. és a 4 rész^[8]
Ötödik kötet: The Ch'un ts'ew (Tavasz és ősz krónika), with the Tso chue (Co csuan), 1872.:
- Első rész: 1–8. fejezet^[9]
- Második rész: 9–12. fejezet^[10]

Legge ezek mellett lefordította továbbá a Változások könyvét, a Szertartások feljegyzéseit és sok más klasszikus kínai mávet is, amelyek a Sacred Books of the East („A Kelet szent könyvei”) sorozat köteteiként jelentek meg:

3. kötet: The Shû king (Írások könyve). The religious portions of the Shih king (Dalok könyve). The Hsiâo king (A szülőtisztelet könyve), 1879.^[11]
16. kötet: The Yî king (Változások könyve), 1882.^[12]
The Lî Kî (Szertartások feljegyzései), 1885. (két kötetben):
- 27. kötet: 1–10. fejezet^[13]
- 28. kötet: 11–46. fejezet^[14]
The Texts of Taoism: The Tâo Teh King (Út és erény könyve); The Writings of Kwang-dze (Csuang-ce; két kötetben) vols.:
- 39. kötet: Tao Te Ching és a Chuang Tzŭ (1–17.)^[15]

** 40. kötet: Chuang Tzŭ (18–33.), valamint kisebb taoista művek.^[16]

Hivatkozások

Megjegyzések

↑ Hong Kong: Legge; London: Trubner, 1861–1872)

Források

↑ p16782.htm#i167816, 2020. augusztus 7.
↑ Lásd: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Második, javított kiadás 1893-ban: Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.) Oxford: Clarendon Press, reprinted by Cosimo in 2006. ISBN 978-1-60520-643-1
↑ Lásd: The works of Mencius (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Prolegomena (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: 37–58. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Part 2. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Books 9–12 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Vol. 3. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Vol.16. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Vol. 27. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Vol. 28. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Vol. 39. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Vol. 40. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

Irodalom

Kínaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2] Hong Kong: Legge; London: Trubner, 1861–1872)

[adb4948a9a6793f83cae91f3c5552ba9043dd4ee-1] 16782.htm#i167816, 2020. augusztus 7.

[3] Lásd: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[4] Második, javított kiadás 1893-ban: Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.) Oxford: Clarendon Press, reprinted by Cosimo in 2006. ISBN 978-1-60520-643-1

[5] Lásd: The works of Mencius (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[6] Lásd: Prolegomena (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[7] Lásd: 37–58. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[8] Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[9] Lásd: Part 2. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[10] Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[11] Lásd: Books 9–12 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[12] Lásd: Vol. 3. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[13] Lásd: Vol.16. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[14] Lásd: Vol. 27. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[15] Lásd: Vol. 28. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[16] Lásd: Vol. 39. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[17] Lásd: Vol. 40. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[1]

[m 1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 * '''3. kötet''':  ''The Shû king'' ([[Su csing|''Írások könyve'']]). ''The religious portions of the Shih king'' (''[[Dalok könyve]]''). ''The Hsiâo king'' (''[[A szülőtisztelet könyve]]'')'', 1879.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofch03conf|title=Vol. 3.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
 * '''16. kötet''': ''The Yî king'' ([[Ji csing|''Változások könyve'']]), 1882.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi16conf|title=Vol.16.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
-* ''The Lî Kî'' (''[[Szertartások feljegyzései]]''), 1885. (két köteben):
+* ''The Lî Kî'' (''[[Szertartások feljegyzései]]''), 1885. (két kötetben):
 ** '''27. kötet''': 1–10. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi03conf|title=Vol. 27.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
 ** '''28. kötet''': 11–46. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi04conf|title=Vol. 28.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>

James Legge

Született	1815. december 20. Huntly, Aberdeenshire, Skócia
Elhunyt	1897. november 29. (81 évesen) Oxford, Anglia
Állampolgársága	brit
Nemzetisége	skót
Házastársa	Hannah Mary Johnstone^[1]
Gyermekei	Thomas Legge J. G. Legge
Foglalkozása	sinológus
Iskolái	University of Aberdeen Aberdeen Grammar School
Kitüntetései	Stanislas Julien-díj (1875)
A Wikimédia Commons tartalmaz James Legge témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség