„Perovszkit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apróságok (Csonk sablon helyére, egyért sablon, lásd még szakasz redundáns) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
| különleges tulajdonság = |
| különleges tulajdonság = |
||
}} |
}} |
||
A '''perovszkit''' egy [[kalcium]]-[[titán]]-[[oxid ásvány]], más néven '''kalcium-titanát''', [[kalcium|Ca]][[titán|Ti]][[oxid|O]]<sub>3</sub> képlettel. Az ásványt [[Gustav Rose]] fedezte fel [[1839]]-ben [[Oroszország]]ban, az [[Urál (hegység)|Urál]] hegységben és [[Lev Perovszkij]] (1792–1856) [[Oroszok|orosz]] mineralógus után nevezte el. |
A '''perovszkit''' egy [[kalcium]]-[[titán]]-[[oxid ásvány]], más néven '''kalcium-titanát''', [[kalcium|Ca]][[titán|Ti]][[oxid|O]]<sub>3</sub> képlettel. Az ásványt [[Gustav Rose]] fedezte fel [[1839]]-ben [[Oroszország]]ban, az [[Urál (hegység)|Urál]] hegységben és [[Lev Alexejevics Perovszkij]] (1792–1856) [[Oroszok|orosz]] mineralógus után nevezte el. |
||
Később ezt a nevet kapta egy egész, ma már több mint 400 tagot számláló ásvány csoport is, amely tagjainak [[kristályszerkezet]]e a CaTiO<sub>3</sub>-hoz hasonlóan a <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2–</sup><sub>3</sub> általános képlettel leírható szerkezettel rendelkezik, de ahhoz, hogy a kristályszerkezet ne torzuljon az (A) és (B) fém-ionok nagyság aránya nem változhat<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their constitution and origin|first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press|url=http://books.google.com/books?id=mjIji8x-N1MC&pg=PA413|page=413 |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref> A perovszkit kristály szerkezetet először [[Victor Goldschmidt]] írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.<ref>{{cite journal|author=Golschmidt, V M|title=Die Gesetze der Krystallochemie|journal=Die Naturwissenschaften|year=1926|volume=21|page=477|doi=10.1007/BF01507527 |bibcode = 1926NW.....14..477G|issue=21 }}</ref> Kristályszerkezetet csak 1945-ben nyilvánosította [[Helen Dick Megaw]] [[bárium-titanát]] [[Röntgen-diffrakció]] adatai alapján<ref>{{cite journal|author=Megaw, Helen|title=Crystal Structure of Barium Titanate|journal=Nature|year=1945|volume=155|page=484|doi=10.1038/155484b0|issue=3938|bibcode = 1945Natur.155..484. }}</ref> |
Később ezt a nevet kapta egy egész, ma már több mint 400 tagot számláló ásvány csoport is, amely tagjainak [[kristályszerkezet]]e a CaTiO<sub>3</sub>-hoz hasonlóan a <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2–</sup><sub>3</sub> általános képlettel leírható szerkezettel rendelkezik, de ahhoz, hogy a kristályszerkezet ne torzuljon az (A) és (B) fém-ionok nagyság aránya nem változhat<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their constitution and origin|first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press|url=http://books.google.com/books?id=mjIji8x-N1MC&pg=PA413|page=413 |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref> A perovszkit kristály szerkezetet először [[Victor Goldschmidt]] írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.<ref>{{cite journal|author=Golschmidt, V M|title=Die Gesetze der Krystallochemie|journal=Die Naturwissenschaften|year=1926|volume=21|page=477|doi=10.1007/BF01507527 |bibcode = 1926NW.....14..477G|issue=21 }}</ref> Kristályszerkezetet csak 1945-ben nyilvánosította [[Helen Dick Megaw]] [[bárium-titanát]] [[Röntgen-diffrakció]] adatai alapján<ref>{{cite journal|author=Megaw, Helen|title=Crystal Structure of Barium Titanate|journal=Nature|year=1945|volume=155|page=484|doi=10.1038/155484b0|issue=3938|bibcode = 1945Natur.155..484. }}</ref> |
||
A lap 2015. január 30., 06:11-kori változata
| Perovszkit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | Kálcium titanát |
| Kémiai név | Kálcium-titánium oxid |
| Képlet | CaTiO3 |
| Kristályrendszer | |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | |
| Alosztály | |
| Azonosítás | |
| Szín | Fekete, vöröses barna, halvány sárga, sárgás narancs |
| Keménység | 5–5,5 |
| Sűrűség | 3,98–4,26 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perovszkit témájú médiaállományokat. | |
A perovszkit egy kalcium-titán-oxid ásvány, más néven kalcium-titanát, CaTiO3 képlettel. Az ásványt Gustav Rose fedezte fel 1839-ben Oroszországban, az Urál hegységben és Lev Alexejevics Perovszkij (1792–1856) orosz mineralógus után nevezte el.
Később ezt a nevet kapta egy egész, ma már több mint 400 tagot számláló ásvány csoport is, amely tagjainak kristályszerkezete a CaTiO3-hoz hasonlóan a XIIA2+VIB4+X2–3 általános képlettel leírható szerkezettel rendelkezik, de ahhoz, hogy a kristályszerkezet ne torzuljon az (A) és (B) fém-ionok nagyság aránya nem változhat[1] A perovszkit kristály szerkezetet először Victor Goldschmidt írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.[2] Kristályszerkezetet csak 1945-ben nyilvánosította Helen Dick Megaw bárium-titanát Röntgen-diffrakció adatai alapján[3]
Források
- ↑ Minerals: Their constitution and origin. New York, NY: Cambridge University Press, 413. o. (2004). ISBN 978-0-521-52958-7
- ↑ Golschmidt, V M (1926). „Die Gesetze der Krystallochemie”. Die Naturwissenschaften 21 (21), 477. o. DOI:10.1007/BF01507527.
- ↑ Megaw, Helen (1945). „Crystal Structure of Barium Titanate”. Nature 155 (3938), 484. o. DOI:10.1038/155484b0.
