„Szabadkultúra-mozgalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2015. január 29., 19:03-kori változata

A szabad kultúra mozgalom egy társadalmi mozgalom, amely a kreatív műveknek az Interneten és más médiumokon való terjesztésére jött létre. Általában ellenzi a szellemi termékekhez (IP) fűződő monopóliumokat, ezen belül különösen a copyright-monopóliumok XX. századi extrém kiterjesztését, ami a mozgalom tagjai szerint korlátozza a kreativitást és egyes jogokat visszaadó szabad licencű műalkotásokat hoz létre és ezeket teszi közzé például a Wikimédia Commonson át a Wikipédián és máshol.

A mozgalom lényegében a szabad információs társadalom alapjaira, Richard Matthew Stallman 1985 márciusában közreadott GNU Kiáltványa alapján jött létre, illetve logikus és közvetlen következménye volt az 1998-as, sokszor csak 'Miki egér' néven emlegetett törvénynek és nemzetközi hatásainak, mely a lejáró copyright-monopóliumokat még 20 évvel visszamenőleg is kiterjesztette.

2001-re a francia ArtLibre.org és a mindenek előtt a Creative Commons szervezet hatására a szabad művészet és a Copyleft fogalma a számítógépes művészeten kívülre is kiteljesedett és a szabad kultúra fogalma 2003-2004-re az Információs Társadalom Világtalálkozón (WSIS) és a Wikimédia Commonshoz hasonló projektekben-színtekeren standardizálódott.

Története

A XVII. században Milton már figyelmeztetett a kulturális monopóliumok veszélyére, mely a nagy kiadóvállalatok nyomására először Angliában, a XVIII. században kezdett kialakulni, majd a XIX. századra kezdett terjedni a világ más részein. A többek között Shannon és Neumann után kialakulni kezdett információs társadalomban egyre erőteljesebb lett az igény, hogy megállítsuk a szellemi monopóliumok további, például a már halál után is sok évtizedre szóló copyright-monopóliumok további extrém kiterjesztését.

Ennek egyik jó példája volt, mikor az USA-ban többet, többek között Richard Stallman gyakorlatban is igazolták, hogy a copyright-monopóliumok lassítják haladó szellemi termékek létrejöttét, ezért 1985-re Stallman létrehozta az GPL-t, az első erős Copyleft licencet, hogy a szerzőknek könnyű lehetősége legyen a számítógéppel előállított műalkotásaik, vagy más műalkotásaikból maguk által valamilyen minőségben digitalizált részlet hivatkozással való szabad továbbterjesztésének, feldolgozásának engedélyezésére.

Az ezredfordulóra a szabad kultúra jelentősen hozzájárult a kultúra demonopolizálásához, amely jelenségre a XIX. századi kulturális monopóliumok rendszerére épülő kiadóóriások először olyan súlyos módszerekkel reagáltak, ami például a 'Miki egér'-törvényben illetve a DMCA-ban testesült meg.

2001-re ezért a szabad kultúra alkotói részéről nagyon felgyorsult a szabad licencek kidolgozása és standardizálása. Ilyen például a francia ArtLibre.org csoport munkája és mindenek előtt a szerzők számára a legrugalmasabb, erős és gyenge copyleftet, vagy akár a non-profit továbbterjesztést is tiltó licencelési rendszert biztosító Creative Commons.

2004-re létrejöttek azok a szabad kulturális terek, melyek a művek, műrészletek közzétételét biztosítják, ilyen például a Wikimédia Commons, vagy a kifejezetten kottákra szánt IMSLP és így tovább.

2014-ben a Creative Commons által rendszeresen közzétett jelentés szerint, csak a valamelyik CC licencet használó műalkotások, részletek száma 2015-ben bőven áttöri az 1.000.000.000 fájlt, ráadásul a korábban óvatosabban próbálkozó művészek között ma már az erős Copyleft a döntő, legnagyobb részt, a Wikimédia Commons oldalon CC-BY-SA licenccel teszik közzé műveiket.

Wikimédia

A Wikimédia projektjei, melyeken a művek a GNU szabad dokumentációs licenc és különféle Creative Commons licencek alatt vannak, vitathatatlanul a legnagyobb szabad kultúra projekt. A kezdeményezést Jimmy Wales hozta létre. A 2005-ös Wikimania találkozón Jimmy Wales a szabad kultúra mozgalom elveire alapozva tíz feladatot tűzött ki célul a Wikimédia számára, amit „A Szabad Kultúra Kiáltványának” neveztek el. Jimmy Wales szerint a következő tíz célkitűzés tíz éven belül meg fog valósulni:

Enciklopédia minden nyelven – Wikipedia
Szótár minden nyelven és nyelvre – Wiktionary
Távoktatás minden nyelven és minden fokon – Wikibooks, Wikiversity
Zenei alkotások gyűjtőhelye
Művészeti alkotások gyűjtőhelye
Szabad fájlformátumok
Térképek
Termékazonosítók
Globális tévéműsor-információ
Közösségek

Külső hivatkozás

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadkultúra-mozgalom témájú médiaállományokat.

Berry, David M. and Giles Moss. 2006. The Politics of the Libre Commons. First Monday. Volume 11 (September)
Videoblog: Free Culture, Free Software, Free Infrastructures! Openness and Freedom in every Layer of the Network (Interviews with Kloschi (Freifunk), Kurt Jansson (Wikimedia), Jürgen Neumann (Freifunk), Rishab Aiyer Ghosh (United Nations University), Lawrence Lessig (Creative Commons) and Allison and Benoit (Montréal Wireless))
http://en.wikipedia.org/wiki/Free_Culture_movement

Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''szabad kultúra mozgalom''' egy társadalmi mozgalom, amely a kreatív műveknek az [[Internet]]en és más [[média (kommunikáció)|médiákon]] való terjesztésére jött létre. Ellenzi a szerzői jogok mindenfajta szűkítését, ami a mozgalom tagjai szerint korlátozza a kreativitást.
+A '''szabad kultúra mozgalom''' egy társadalmi mozgalom, amely a kreatív műveknek az [[Internet]]en és más [[média (kommunikáció)|médiumokon]] való terjesztésére jött létre. Általában ellenzi a szellemi termékekhez (IP) fűződő monopóliumokat, ezen belül különösen a copyright-monopóliumok XX. századi extrém kiterjesztését, ami a mozgalom tagjai szerint korlátozza a kreativitást és egyes jogokat visszaadó [[szabad licenc|szabad licencű]] műalkotásokat hoz létre és ezeket teszi közzé például a [[Wikimédia Commons|Wikimédia Commonson]] át a Wikipédián és máshol.
+A mozgalom lényegében a [[információs társadalom|szabad információs társadalom]] alapjaira, [[Richard Matthew Stallman]] [[1985]] márciusában közreadott GNU Kiáltványa alapján jött létre, illetve logikus és közvetlen következménye volt az 1998-as, sokszor csak 'Miki egér' néven emlegetett törvénynek és nemzetközi hatásainak, mely a lejáró copyright-monopóliumokat még 20 évvel visszamenőleg is kiterjesztette.
-A szoftverek szabad terjesztésének és felhasználásának terén két szervezet van, amely a mozgalomhoz közel áll: a [[szabad szoftver mozgalom]] és a [[Szabad Szoftver Alapítvány]].
+-re a francia ArtLibre.org és a mindenek előtt a [[Creative Commons]] szervezet hatására a [[szabad művészet]] és a [[Copyleft]] fogalma a számítógépes művészeten kívülre is kiteljesedett és a szabad kultúra fogalma 2003-2004-re az Információs Társadalom Világtalálkozón (WSIS) és a Wikimédia Commonshoz hasonló projektekben-színtekeren standardizálódott.
-A [[Creative Commons]] (CC) szintén hasonló célú szervezet, amelyet [[Lawrence Lessig]], a [[Stanford Egyetem]] egyik tanára hozott létre, aki a szabad kultúra mozgalom vezéregyénisége. Tőle származik a ''Free Culture'' címen kiadott könyv, amely számos érvet hoz fel a szabad szoftverek terjesztése mellett.
+== Története ==
-A [[FreeCulture.org]] nevű diákszervezetet néha megtévesztően szintén szabad kultúra mozgalomnak hívják, ám annak nem ez a hivatalos neve.
+A XVII. században Milton már figyelmeztetett a kulturális monopóliumok veszélyére, mely a nagy kiadóvállalatok nyomására először Angliában, a XVIII. században kezdett kialakulni, majd a XIX. századra kezdett terjedni a világ más részein. A többek között Shannon és Neumann után kialakulni kezdett információs társadalomban egyre erőteljesebb lett az igény, hogy megállítsuk a szellemi monopóliumok további, például a már halál után is sok évtizedre szóló copyright-monopóliumok további extrém kiterjesztését.
+Ennek egyik jó példája volt, mikor az USA-ban többet, többek között [[Richard Stallman]] gyakorlatban is igazolták, hogy a copyright-monopóliumok lassítják haladó szellemi termékek létrejöttét, ezért 1985-re Stallman létrehozta az GPL-t, az első erős Copyleft licencet, hogy a szerzőknek könnyű lehetősége legyen a számítógéppel előállított műalkotásaik, vagy más műalkotásaikból maguk által valamilyen minőségben digitalizált részlet hivatkozással való szabad továbbterjesztésének, feldolgozásának engedélyezésére.
+Az ezredfordulóra a szabad kultúra jelentősen hozzájárult a kultúra demonopolizálásához, amely jelenségre a XIX. századi kulturális monopóliumok rendszerére épülő kiadóóriások először olyan súlyos módszerekkel reagáltak, ami például a 'Miki egér'-törvényben illetve a DMCA-ban testesült meg.
+-re ezért a szabad kultúra alkotói részéről nagyon felgyorsult a szabad licencek kidolgozása és standardizálása. Ilyen például a francia ArtLibre.org csoport munkája és mindenek előtt a szerzők számára a legrugalmasabb, erős és gyenge copyleftet, vagy akár a non-profit továbbterjesztést is tiltó licencelési rendszert biztosító [[Creative Commons]].
+-re létrejöttek azok a szabad kulturális terek, melyek a művek, műrészletek közzétételét biztosítják, ilyen például a [[Wikimédia Commons]], vagy a kifejezetten kottákra szánt [[IMSLP]] és így tovább.
+-ben a Creative Commons által rendszeresen közzétett jelentés szerint, csak a valamelyik CC licencet használó műalkotások, részletek száma 2015-ben bőven áttöri az 1.000.000.000 fájlt, ráadásul a korábban óvatosabban próbálkozó művészek között ma már az erős Copyleft a döntő, legnagyobb részt, a [[Wikimédia Commons]] oldalon [[CC-BY-SA]] licenccel teszik közzé műveiket.
 ==Wikimédia==