„Usztasa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Vezetőjük a [[második világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] és később a [[Harmadik Birodalom]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. [[Olaszország]]ban |
Vezetőjük a [[második világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] és később a [[Harmadik Birodalom]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. A merénylet után [[Olaszország]]ban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket. |
||
A [[második világháború]] idején megalapították a nácibarát úgynevezett [[Független Horvát Állam]]ot ''(Nezavisna Država Hrvatska)'' 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovaci koncentrációs tábor|Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén. |
A [[második világháború]] idején megalapították a nácibarát úgynevezett [[Független Horvát Állam]]ot ''(Nezavisna Država Hrvatska)'' 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovaci koncentrációs tábor|Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén. |
||
A lap 2015. január 25., 10:09-kori változata
Az usztasa mozgalom vagy usztasák a Horvát Ifjúsági Mozgalomból alakult militáns függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.
Nevének eredete
A horvát ustaša szó annyit tesz: felkelő.
Története
Vezetőjük a második világháború végéig Ante Pavelić (vezér = poglavnik) volt. Olaszországtól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a magyar kormány és később a Harmadik Birodalom is támogatta őket. Hamarosan terrorcselekményeket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett Lika-felkelés volt Dalmáciában (ezután alakították meg egyik bázisukat Jankapusztán), illetve Sándor király megölése volt 1934. október 14-én Marseille-ben. A merénylet után Olaszországban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.
A második világháború idején megalapították a nácibarát úgynevezett Független Horvát Államot (Nezavisna Država Hrvatska) 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai szerbek tömeges koncentrációs táborokba (Jasenovac, Jadovno, Glina, Prebilovci, Stara Gradiška, Nova Gradiška stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai Horvátország, illetve Bosznia-Hercegovina területén.
A Független Horvát Állam létrehozásában a horvát Római katolikus egyház is kivette részét. Alojzije Stepinac, Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát ferences rendi barátok is.
Utóélete
Az 1991–1995-ös délszláv háborúban a horvát szabadcsapatokat is így nevezték, akikhez több vérengzés és erőszakos cselekmény köthető.
Források
- Hrvoje Matković: Povijest Nezavisne Države Hrvatske (Zagreb, 2002) (horvátul)
- Milorad Lazić: Krstaški rat Nezavisne Države Hrvatske (Beograd, 1991)
| Szervezetek | .svg) | |
|---|---|---|
| Események | ||
| Ideológia | ||
| Fajelmélet | ||
| Jelképek | ||
| Vezetők | ||
| Németországon kívül |
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
