„Citozin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nincs infobox |
Infobox pótlása. Új linkek. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Chembox_new |
|||
{{nincs infobox}} |
|||
| ImageFileL1 = Cytosine chemical structure.png |
|||
{| border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" align="right" style="margin-left:1em" {{collapse}} |
|||
| ImageFileR1 = Cytosine-3D-vdW.png |
|||
! colspan="2" align=center bgcolor="#cccccc" | '''Citozin''' |
|||
⚫ | |||
|- |
|||
| Section1 = {{Chembox Identifiers |
|||
| [[IUPAC nomenklatúra|Kémiai név]] |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| PubChem = |
|||
|- |
|||
| ChemSpiderID = |
|||
| [[Vegyképlet|Összegképlet]] |
|||
| EINECS = |
|||
| C<sub>4</sub>H<sub>5</sub>N<sub>3</sub>O |
|||
| RTECS = |
|||
|- |
|||
⚫ | |||
| [[Moláris tömeg]] |
|||
| InChI = |
|||
| 111,10 g/mol |
|||
| ChEBI = |
|||
|- |
|||
}} |
|||
| [[Olvadáspont]] |
|||
| Section2 = {{Chembox_Properties |
|||
| 320–325 °C (bomlik) |
|||
| C=4 | H=5 | N=3 | O=1 |
|||
|- |
|||
| Appearance = |
|||
| [[CAS-szám]] |
|||
| Odor = |
|||
⚫ | |||
| Density = |
|||
|- |
|||
| MeltingPtC = 320 |
|||
| [[SMILES]] |
|||
| MeltingPtCH = 325 |
|||
⚫ | |||
| Melting_notes = bomlik |
|||
|- |
|||
| BoilingPtC = |
|||
| colspan="2" align="center" | [[Fájl:Cytosine chemical structure.png|100px|A citozin kémiai szerkezete]] [[Fájl:Cytosine-3D-vdW.png|130px|A citozinmolekula háromdimenziós modellje]] |
|||
| Solubility = |
|||
|- |
|||
| RefractIndex = <!--törésmutató--> |
|||
⚫ | |||
| VaporPressure = |
|||
| LogP = <!--oktanol/víz--> |
|||
}} |
|||
| Section10 = {{Chembox_Hazards |
|||
| EUClass = <!--{{hazchem|Xn}}--> |
|||
| NFPA-H = |
|||
| NFPA-F = |
|||
| NFPA-R = |
|||
| RPhrases = |
|||
| SPhrases = |
|||
| FlashPt = |
|||
| LD50 = |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
A '''citozin''' a [[DNS (biológia)|DNS]]-ben és [[RNS]]-ben található |
A '''citozin''' a [[DNS (biológia)|DNS]]-ben és [[RNS]]-ben található [[nukleobázis]]ok egyike, mely [[pirimidin]]származék és [[guanin]]nal alkot [[bázispár]]t három hidrogénkötéssel. [[Heterociklusos vegyület|Heterociklikus]] [[aromás vegyület]], mely két szubsztituenst tartalmaz, egy amin csoportot a 4-es, illetve egy keto csoportot a 2-es pozícióban. A citozin-[[nukleozid]] a citidin. |
||
A citozin először [[1894]]-ben izolálták borjú [[csecsemőmirigy]]ből (thymus). A szerkezetét [[1903]]-ban írták le, és ugyanabban az évben már szintetizálták is. |
A citozin először [[1894]]-ben izolálták borjú [[csecsemőmirigy]]ből (thymus). A szerkezetét [[1903]]-ban írták le, és ugyanabban az évben már szintetizálták is. |
A lap 2015. január 18., 12:39-kori változata
Citozin | |||
IUPAC-név | 4-aminopirimidin-2(1H)-on | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 71-30-7 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C4H5N3O | ||
Moláris tömeg | 111,10 g/mol | ||
Olvadáspont | 320–325 °C (bomlik) | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A citozin a DNS-ben és RNS-ben található nukleobázisok egyike, mely pirimidinszármazék és guaninnal alkot bázispárt három hidrogénkötéssel. Heterociklikus aromás vegyület, mely két szubsztituenst tartalmaz, egy amin csoportot a 4-es, illetve egy keto csoportot a 2-es pozícióban. A citozin-nukleozid a citidin.
A citozin először 1894-ben izolálták borjú csecsemőmirigyből (thymus). A szerkezetét 1903-ban írták le, és ugyanabban az évben már szintetizálták is.
A citozint használták az első kvantum számításokra. Amikor a kvantumszámítógép működési elméletei kezdtek kibontakozni 1998-ban Oxford-ban, az első David Deutsch által készített algoritmusokat a citozinra alapozták.
A citozin nukleotidja, a citidin-trifoszfát (CTP) enzimek kofaktora, és foszfátcsoportját az ADP-ből ATP-re történő cserére tudja felhasználni.
DNS-ben és RNS-ben a citozin guaninnal alkot bázispárt, azonban spontán deaminációval uracillá alakulhat át, amely pontmutációkhoz vezethet, ha a DNS javító enzimek nem lépnek működésbe.
A citozin metilálható 5-metil-citozinná a DNS-metil-transzferáz enzim segítségével.