„Anderlecht” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Testvértelepülések: Neukölln kékít.
a Robot: Drapeau_Anderlecht.gif cseréje a következőre: Drapeau_Anderlecht.png (requested by GifTagger:…
5. sor: 5. sor:
|képaláírás =
|képaláírás =
|címer = Anderlecht.jpg
|címer = Anderlecht.jpg
|zászló = Drapeau Anderlecht.gif
|zászló =Drapeau_Anderlecht.png
|embléma1 =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1aláírás =

A lap 2015. január 5., 13:28-kori változata

Anderlecht
Anderlecht címere
Anderlecht címere
Anderlecht zászlaja
Anderlecht zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióBrüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel fővárosi régió
KözösségA belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Belgiumi Francia Közösség
TartományArrondissement of Brussels-Capital
JárásBrüsszel
PolgármesterGaëtan Van Goidsenhoven (MR)
Irányítószám1070
Körzethívószám02
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség120 887 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5500 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–1925,78%
20–6457,62%
65 felett16,61%
Más nemzetiségűek24,18% (2007)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta23,9 (2006) %
Átlagos éves jövedelem9539 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület17,74 km2
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 50′ 21″, k. h. 4° 19′ 47″Koordináták: é. sz. 50° 50′ 21″, k. h. 4° 19′ 47″
Anderlecht weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anderlecht témájú médiaállományokat.

Anderlecht egyike a belga főváros, Brüsszel 19 kerületének. 2005. január 1-jén 93 808 lakosa volt. Területe 17,74 km², így a népsűrűség itt igen magas, 5286,72 fő/km².

Történelme

Egy római villa és egy frank temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először 1047-ben említették Anrelech formában, majd 1111-ben Andreletként, 1148-ban Andrelerként, és 1186-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.

Kertvárosi részlet Mortenbeekben

1356-ban Male-i Lajos, Flandria grófja Brüsszel ellen harcolt Anderlecht birtokáért a scheuti csatában. Noha sógornőjét, Johannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője IV. Károly német-római császár segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. 1393-ban Johanna oklevelében Brüsszel részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.

A 17. és a 18. századot a Németalföld és Franciaország közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után 1792. november 13-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.

Jellegzetes városrészlet Het Radból

A 19. században a gyorsan terjeszkedő Brüsszel közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.

Sportélet

A városrész labdarúgócsapata, a legeredményesebb belga egyesület, az RSC Anderlecht. Itt található a labdarúgócsapat stadionja, a 28 000 férőhelyes Constant Vanden Stock Stadion.

Események

Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szarvasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak.

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. Bevolking per gemeente op 1 januari 2020. Statbel

További információk

Commons:Category:Anderlecht
A Wikimédia Commons tartalmaz Anderlecht témájú médiaállományokat.