„Csót” változatai közötti eltérés

	Csót
	; Csót címere
	; Csót címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Kistérség	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Kékesi István János
Irányítószám	8558
Körzethívószám	89
	Népesség
Teljes népesség	901 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	51,90 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	20,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 17° 36′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 17° 36′ 19″
	Csót Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Csót weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csót témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. december 18., 12:15-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Csór.

Csót község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése

A település a Bakonyalja északi végén, Pápától 13 km-re északkeleti irányban fekszik.

Története

A már a rómaiak által ismert terület első írásos emlékei 1212-re vezethetők vissza. A tatárjárás után teljesen elpusztult. Első okleveles említése 1488-ból származik. A 15. század elején a veszprémi püspökség birtoka volt, öt évvel később az esztergomi érseké. 1626-tól az Esterházy család ugodi birtokához tartozott. A törökök kiűzése után Esterházy Ferenc telepítette be a községet. 1666-tól kezdődött meg újra a falu benépesítése.

Az első világháború idején, 1915-ben hadifogolytábor és menekülttábor volt a község határában, melynek szomorú emlékeit a faluközpontban található múzeum, valamint a Kakukk-hegyen található, 6000 m² területű temetőben lévő 796 sírhely őrzi.

Nevezetességei

Helytörténeti Gyűjtemény – Az első világháború idején a község mellett működő hadifogolytábor relikviái.
Római katolikus templom - A templom műemlék jelegű késő barokk stílusú, Fellner Jakab építette, 1784-ben szentelték fel. A templompadokon rokokó díszítések láthatók. Keresztelőkútja vörösmárványból készült copf stílusban.
Evangélikus templom - 18. századi barokk alkotás.

Jegyzetek

↑ Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

További információk

Körzeti földhivatal

Sablon:Veszprém megye helységei

Földrajzportál
Magyarország-portál

[1] Csót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)

[6637add2298ad562c0c94787daecc5e0234b9f0b-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[1]

[2]

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 == Története ==
+A már a rómaiak által ismert terület első írásos emlékei [[1212]]-re vezethetők vissza. A [[tatárjárás]] után teljesen elpusztult. Első okleveles említése [[1488]]-ból származik. A 15. század elején a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspökség]] birtoka volt, öt évvel később az [[esztergomi érsek]]é. [[1626]]-tól az [[Esterházy család]] [[ugod]]i birtokához tartozott. A [[A török kiűzése Magyarországról|törökök kiűzése]] után [[Esterházy Ferenc]] telepítette be a községet. [[1666]]-tól kezdődött meg újra a falu benépesítése.
-Már a rómaiak által ismert terület első írásos emlékei [[1212]]-re vezethetők vissza.
-A [[tatárjárás]] után teljesen elpusztul.
-Első okleveles említése [[1488]]-ból származik.
-A 15. század elején a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspökség]] birtoka, öt évvel később az [[esztergomi érsek]]é.
+Az [[első világháború]] idején, [[1915]]-ben hadifogolytábor és menekülttábor volt a [[község]] határában, melynek szomorú emlékeit a faluközpontban található múzeum, valamint a Kakukk-hegyen található, 6000&nbsp;m² területű temetőben lévő 796 sírhely őrzi.
-[[1626]]-tól az [[Esterházy család]] [[ugod]]i birtokához tartozott. A [[török hódoltság]] után [[Esterházy Ferenc]] telepítette be a községet. [[1666]]-tól kezdődött meg újra a falu benépesítése.
-Az [[első világháború]] idején, [[1915]]-ben hadifogolytábor és menekülttábor volt a [[község]] határában, melynek szomorú emlékeit a faluközpontban található múzeum, valamint a Kakukk-hegyen található, 6000 m2 területű temetőben lévő 796 sírhely őrzi.
 == Nevezetességei ==
 * Helytörténeti Gyűjtemény – Az [[első világháború]] idején a község mellett működő hadifogolytábor relikviái.
 * Római katolikus templom - A templom műemlék jelegű késő [[barokk]] stílusú, [[Fellner Jakab]] építette, [[1784]]-ben szentelték fel. A templompadokon [[rokokó]] díszítések láthatók. Keresztelőkútja vörösmárványból készült copf stílusban.
-* Evangélikus templom - XVIII. századi [[barokk]] alkotás.
+* Evangélikus templom - 18. századi [[barokk]] alkotás.
 == Jegyzetek ==