Antakya

Antakya
A város az Orontész (Asi) folyóval
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Földközi-tengeri
Tartomány	Hatay
Rang	tartományi központ
Polgármester	Lütfi Savaş
Irányítószám	31 xxx
Körzethívószám	00 90 326
Testvérvárosok	Lista Aalen Kiel
Népesség
Teljes népesség	377 793 fő (2018)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 12′ 09″, k. h. 36° 09′ 38″36.2025, 36.160555555556
Antakya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Antakya témájú médiaállományokat.

Antakya (arabul انطاكية, Anṭākiya; görögül: Andióhia [Αντιόχεια]) Törökország Hatay tartományának székhelye. A várost az ókorban Antiókhia néven ismerték.

Története

Antakya (Antiókhia) története Nagy Sándor halálával kezdődik, bár korábban is voltak kisebb települések ezen a területen, egyes vélemények szerint a szíriai Alisar, vagy Alimus néven az i. e. 9. században említett vár is azonos vele. A makedón király egyik hadvezére, I. Antigonosz Monophthalmosz alapított várost az Orontész folyó partján Kr. e. 306-ban, Antigonia néven, amit utóbb I. Antiokhosz Szótér, a Szeleukida Birodalom királya saját magáról neveztetett el. Kr. e. 64-re a város Pompeius révén a Római Birodalom kezére került, hamarosan a birodalom harmadik legnagyobb városa lett, mintegy 300 000 ember lakta. A kereszténység elterjedése után fontos keresztény központ lett, több fontos zsinatot is tartottak itt. A bizánci korban a várost hatalmas földrengés rázta meg, ami után lassan hanyatlani kezdett. 638-ban muszlim arabok hódították meg. 1517-ben az Oszmán Birodalomhoz került. Az első világháború után Szíriához csatolták, de Törökországnak 1938-ban sikerült elérni, hogy a Szíriát uraló franciák török kézre adják.

Gazdasága

Antakya gazdaságának fő mozgatója a kereskedelem, a mezőgazdasági termékek illetve mezőgazdasági gépek gyártása. Ezen kívül a bőripar, a cipő- és bútorgyártás is jelen van. A munkavállalók mintegy 57%-a a mezőgazdaságban dolgozik, 9,2%-a az iparban, 33,78% pedig a szolgáltatóiparban. A munkanélküliség 5%.