Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
A párt és egyben a Hungarista mozgalom zászlaja
Adatok
Elnök	Szálasi Ferenc
Utolsó vezető	Szálasi Ferenc
Alapítva	1939. március 15.
Feloszlatva	1944. augusztus 24. (végleg: 1945. május 1.)
Elődpárt	Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom
Utódpárt	― (Hungarista Mozgalom Hírszolgálata)
Székház	1062 Budapest, Andrássy út 60.
Tagok száma	~300 000 (1939)
Ideológia	hungarizmus
Parlamenti jelenlét	1939-1942, 1944-1945
Hivatalos színei	zöld, fehér, piros
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom témájú médiaállományokat.

A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy magyarországi totalitárius, hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24-e, majd a nyilas hatalomátvételt követően 1944. október 16-a és 1945. május 1-je között működött. A szovjetek által megszállt területen a hivatalos (de jure) betiltására 1945. február 26-án került sor.

Története

Szálasi Ferenc az 1935. március 4-én megalapított, és a Darányi-kormány által 1937. április 16-án rendeletileg feloszlatott Nemzeti Akarat Pártja (NAP) után, 1937. október 24-én a budai Vigadóban rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megalakítását. 1938. február 21-én a belügyminiszter az MNSZP-t – arra való hivatkozással, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával – szintén feloszlatta, egyben Szálasit letartóztatta. A börtönből való szabadulás után Szálasi 1938 áprilisában Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, melyet 1939. február 23-án ismét betiltottak, azonban egy hónapon belül, 1939. március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven megint újjáalakult. Így részt vehetett az 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon. A párt neve a magyar szélsőjobb berkein belül egy ideje már használatban levő nyilaskeresztből alakult ki.

1939-es választások

A Nyilaskeresztes Párt az 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon a szavazatok 15,41%-át (338 049 szavazat) szerezte meg, és 29 mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú Országgyűlésben. 1939 nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták.

1940-ben több kisebb nemzetiszocialista párt is beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, mint például a Keresztény Nemzeti Szocialista Front, vagy a Pálffy Fidél vezette Nyilaskeresztes Front (hivatalos nevén Egyesült Nemzeti Szocialista Párt).

A párt 1942. február 24-én fölvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet.

Hatalomátvétel, Szálasi-kormány

Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án Budapesten. Háttérben egy őrséget adó német ejtőernyős

A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevű pártot 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány is betiltotta. Ezután „Hungarista Mozgalom” néven két hónapig illegálisan működtek, mígnem 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult és puccsal magához ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmisták még aznap este a Dunába lőttek munkaszolgálatos zsidókat a budapesti Lánchídnál és Margit hídnál.

Menetelő nyilasok 1944 októberében Budapesten

A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kényszermunkára illetve haláltáborokba. A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti gettóban illetve a város egyéb pontjain. A nyilas kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, és hetekig tartó ostrom alá került Budapest is és megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.

A háború utáni időszak

1946-ban Henney altábornagy (Szálasi "személye körüli miniszter"), dr. Tarnói László és Nyisztor Zoltán Caracasban /Venezuela/ alapította meg - a náci ODESSA mintájára - a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata nevű szervezetet azzal a céllal, hogy összefogja a világ minden részére szétszóródott nyilas párttagokat, hungaristákat. Az 1998-ban megszűnt organizáció utolsó vezetője az illegalitásban működő Hungarista Mozgalom hírfőnöke Szemenyei-Kiss Tamás volt.

A háborút követően az új, kommunista vezetésű Magyarország karhatalmának, az ÁVH-nak a működésében sok egykori nyilas is (gúnynevükön „kisnyilasok”) részt vett, akik egy része önkéntesen, míg más része valamilyen külső „ösztönzés” hatására oda csatlakozott.

A rendszerváltás után Szabó Albert a hungarista elvek nyomán létrehozta a nyilaskeresztesek utódpártját Világnemzeti Népuralmista Párt néven 1993-ban. A pártot még abban az évben betiltották utódszervezeteivel együtt, de különböző formális vagy informális csoportosulások (pl. Magyar Nemzeti Arcvonal, Vér és Becsület, Pax Hungarica Mozgalom stb.) formájában ma is léteznek.

Ideológiája

A többi nemzetiszocialista párthoz hasonlóan a Nyilaskeresztes Pártot is a nacionalizmus, a mezőgazdaság elsődleges helyre állítása, antikapitalizmus, antikommunizmus, revizionizmus (Nagy-Magyarország) és militáns antiszemitizmus jellemezte, mindemellett a munkások jogainak, illetve a földreformnak egyik fő szószólója és támogatója volt. A hungarizmus fajelméleti alapon nem beszélt alsóbbrendű és felsőbbrendű fajokról, csak együttélésre képtelen, és együttélésre képes népekről.

Gazdaságpolitika

A Szálasi által „brutálisan reális állami célkitűzéseknek” nevezett politikai irányvonal szerint az 1914 előtt felvett állami kölcsönöket Csonka-Magyarország nem fizeti vissza, az 1918 (I. világháború vége) után felvetteket pedig 10 évre beszünteti, egyben a magánkölcsönöket is magára vállalja az állam, melyeknek kamatait (egységesen 3%) a hitelt felvevők ezután az államkasszába fizetik. A külkereskedelmet államosítja, ennek hasznát fele-fele arányban a termelőszövetkezet és az állam kapja.

Nemzetgyűlési választásokon elért eredményei

Választások	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
1939-es	338 049	15,41%	29	11,15%	ellenzék

Források

• Hubai László: Politikai irányzatok választási eredményeinek kontinuitása 1920–1947 (vokscentrum.hu)
• Szálasy Ferenc: A magyar állam felépítésének terve (suttogo.mozgalom.org)
• Kovács Tamás (Szerk.) 2009: Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb.

Külső hivatkozások

• Nyilaskeresztes párt (Vokscentrum.hu)
• A Szálasi-kormány miniszterei (betiltva.com)
• Ungváry Krisztián: Kik voltak a nyilasok? Rubicon, 11. sz. (2004) arch
• Szemenyei-Kiss Tamás:

Hová temették a kivégzett hungarista vezetőket? (24.Óra, Montreal-Budapest, 1995.) http://www.magyarorszag.ma

• Szemenyei-Kiss Tamás: Tömegsírok Budapesten (Kanadai Magyar Hírlap, 2012. április 28.)
• http://kanadaihirlap.com/2012/04/28/tomegsirok-budapesten-horthysta-exminiszterelnok-felugyeli-a-kivegzett/