Medve Imre

Medve Imre
Született	1818 Nagyvárad
Elhunyt	1878. november 3. (59-60 évesen) Budapest
Foglalkozása	festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Medve Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Medve Imre: Az ivó, színezett metszet, 1846.

Medve Imre: Magyar gazdasszony, 1864.

Tatár Péter: A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása, 1860.

Dálnoki és mező-madarasi Medve Imre (Nagyvárad, 1818. – Budapest, 1878. november 3.) magyar irodatiszt, ügyvéd, grafikus és író, írói neve: Tatár Péter.

Életrajz

Nagyváradon született, édesapja Bihar vármegye tisztviselője volt. Iskoláit a városban végezte, 1839-ben jogászi diplomát szerzett. 1840-től kezdve csak rövid ideig dolgozott ügyvédként, tanult hivatásával hamar felhagyott. Részt vett a korszak magyarországi politikai életében is, a pozsonyi országgyűlésen képviselőként volt jelen. 1845-ben Vahot Imre útitársaként országjáráson vett részt, ahol számos rajzot és festményt készített a magyar városokról, a kor jellemző öltözeteiről. Képeit Vahot a Magyarföld és Népei című munkájának illusztrálásához használta föl. Több magyar újság (Honderű, Pesti Hírlap, Magyar Sajtó és Pesti Napló) munkatársaként írt kritikai jellegű cikkeket festményekről és kiállításokról. A szabadságharc idején a magyar kormány tisztségviselője volt, szerepvállalása miatt később börtönbe vetették. Szabadulása után Tatár Péter néven írt ponyvaregényeivel ismertségre és népszerűsége tett szert. Számos népszerű betyárhistória szerzője volt. Idősebb korában a honvédelmi minisztérium irodavezetőjeként dolgozott.

Művei

• Tatár:Péter: Bogár Szabó Miska lovas betyárnak, a f. évi jul. 19-én rögtönítélő biróságilag kivégzett ifj. Bogár Szabó Imre rokonának életleírása és halála.
• Emléksorok, mellyeket főtisztelendő Slosszárik Fridrik úrnak, praemonstratiensek jeles rendje egyik érdemes tagjának, a nagyváradi kisgymnasiumban a rehtorikát tanulók kegyes, jó, hű oktatójának az 1834. oskolaesztendő végén, oskolatársai nevében ajánl ... Nagyvárad.
• Hálaérzés, meljet ft. Morvai Szilárd urnak, a nagy-váradi gymnasium poëseos professorának, szives, igaz tiszteletek mellett tanitványi bemutatnak az 1835. oskolaesztendő végével. U. ott.
• Tollrajzok politikai életünkhöz. Pest, 1848. 1. füzet.
• Füles Miklós egy régi huszárnak vitézi tette 1551. évben Bart falu mellett, Esztergom vármegyében. U. ott, 1855. (Költ.).
• Dugovics Titus vitézi halála. U. ott, 1855. (Költ.).
• Emléklapok. Beszélyfüzér. U. ott, 1856. I. kötet.
• Árva vára története, vagy: az átok hatalma. U. ott, 1856. (Költ.).
• Beczkó-vára, vagy: Stibor vajda élet története. U. ott, 1856. (Költ. Németül. U. ott, 1857).
• Cserép vára, vagy fő ur és szegény legény. U. ott, 1856. (Költ.).
• A hármas kivánság. U. ott, 1856.
• Sirok vár története vagy: a büszkeség áldozatai. U. ott, 1856. (Költ.).
• Az ártatlanság diadala. U. ott, 1856. (Költ.).
• A sirásó, vagy a jóra fordult álom. U. ott, 1856. (Költ.).
• Zulajka, vagy a nagylelkű szaraczén leány. U. ott, 1856. (Költ.).
• Somlyóvára, vagy két árvát nem hagy el az Isten. U. ott, 1856. (Költ.).
• Lorántfy Margit, vagyis Mátyás kegyelem osztása. U. ott, 1856. (Költ.).
• Szent Gellért püspök, vagy az igaz ember halála. U. ott, 1856. (Költ.).
• Csókakővár eredete, vagy a sziklaüregben talált gyémánt. U. ott, 1856. (Költ.).
• Robinson Crusoe, viszontagságos élettörténete. U. ott, 1857. 111 képpel. (Költ.).
• Kransznahorka vár története, vagy a juhász és egérluk. U. ott, 1857. (Költ.).
• Etelka szomorú története. U. ott, 1857. (Költ.).
• Vereskő vára, vagy a legnagyobb inségben legközelebb a segítség. U. ott, 1857. (Költ.).
• A jó úr és szolgája, vagy a nyughatatlan hálótárs. U. ott, 1857. (Költ.).
• A markazi vár, vagy a hős hét magyar leány. U. ott, 1857. (Költ.).
• A hős Dobó, vagy Eger vár ostroma 1552-ben. U. ott, 1857. (Költ.).
• A budai heti vásár, vagy ki hát a király? U. ott, 1857. (Költ.).
• Ghymes vár története, vagy a szent fogadás. U. ott, 1857. (Költ.).
• Az elcsapott ördög, vagy a vén asszony az ördögöt is megijeszti. U. ott, 1857. (Költ.).
• Bujáki vár története, vagy a feneketlen kút. U. ott, 1857. (Költ.).
• A Fertő tava mint hűtlenség boszulója. U. ott, 1857. (Költ.).
• Ódor vára, vagy a zengő barlangok Horvölgyében. U. ott, 1857. (Költ.).
• Mária Terézia, vagy a nemzet hű feláldozása. U. ott, 1857. (Költ.).
• A vándor lápok, vagy a hűséges halász. U. ott, 1857. (Költ.).
• Az éji őr, vagy János herczeg farsangi kalandja. U. ott, 1857. (Költ.).
• Az érczkarú Botond, vagy bajvivás a görög óriással. U. ott 1857. (Költ.).
• Dévény vára, vagy a vasember. U. ott, 1857. (Költ.).
• A vas kéz, vagy a huszár Mátyás udvarában. U. ott, 1857. (Költ.).
• A várnai ütközet, vagy Ulászló király halála. U. ott, 1857. (Költ.).
• Szigetvár ostroma 1566. vagy Zrinyi Miklós hős halála. U. ott, 1857. (Költ.).
• Sibo úr párisi érsek hős halála, vagy hallatlan még a világ nem látta gyilkosság. U. ott, 1857. (Költ.).
• A peleskei nótárius budai utazása, élete, további tettei és halála. Ujra átdogozta 13 szakaszban 13 képpel. U. ott, 1857. (Költ. Gvadányi után).
• Tamás bátyja vagy egy szerecsen rabszolga története. U. ott, 1857. (Költ. Beecher Stowe után, 27 képpel).
• Lubló vár vagy a befalazott menyasszony. U. ott, 1857.
• Az uj pénz, annak értéke és átszámitása régi pénzből uj pénzre és uj pénzből régi pénzre. Ábrákkal. U. ott, 1858. (Két kiadás. Németül U. ott, 1858. Tótul. U. ott, 1858.)
• A megholt peleskei nótáriusnak feltámadása, lelkének vándorlása és ujra visszaköltözése az örök életbe. U. ott, 1859. 12 szakasz 12 képpel. (Költ. Gvadányi után).
• Tatár Péter Rege kunyhója. Ugyanott, 1857-74. 33 füzet. (Költ. képekkel. M. összegyűjtött ponyvairodalmi munkái. Petrik az első 15 füzet tartalmát közli.)
• Adám és Évának a paradicsombóli kiüzetése, vagy: az első háztartás kezdete. U. ott, 1860.
• A megholt peleskei nótárius Nagy Zajtay István másodszori feltámadása. U. ott, 1860. (Költ.).
• Rontó Pálnak és Benyovszky Mórnak élete. 13 képpel. U. ott, 1860. (Költ. Gvadányi után.)
• A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása. U. ott. (1860. Tótul. U. ott, év n.)
• Bendeguz magyar vezér fiának Elemérnek Atilla öcscsének és az ő kedvesének Zillikének története. U. ott, 1861.
• A hires Garibaldi élettörténete vizen és szárazon. U. ott, 1861. (Németül. U. ott, 1861. Tótul. U. ott, 1861.)
• Mulattató kérdések és feleletek, vagy igen szép és tréfás társasjáték. U. ott, 1863.
• A Mátra tündére, vagy Bella a tatárpusztitó hős leány. U. ott, 1864.
• Magyar gazdaasszony teendői a közéletben, házban és konyhában. U. ott, 1864.
• Patkó Bandi élete és halála. U. ott, 1865. (Költ. képekkel. Tótul. U. ott, 1865.)
• Ugri Matyi hires bakakáplár kalandozásai szárazon és vizen. U. ott, 1864. (12 ének 12 képpel).
• Szerencsekönyv. U. ott, 1863. (Németül. U. ott, 1863. Tótul. U. ott, 1865.)
• A haza bölcse Deák Ferencz. U. ott, 1866. Arczk. (Költ. Németül. U. ott, 1866.
• A bünbánó, vagy a sziklához lánczolt Gergely. U. ott, 1867.
• A hét sváb története. U. ott, 1867.
• A bűvös vadász története. U. ott, 1867.
• Saskara Miska élete és kalandjai. U. ott, 1869. (Tótul. U. ott, 1869.)
• A magyar nemzet krónikája versekben. U. ott, 1869. A királyok arczképével.
• Dalbokréta 50 válogatott dalból. U. ott, 1869.
• Minden magyar ember honvéd! vagy az uj védelmi törvény kérdésekben és feleletekben a nép számára. U. ott, 1869.
• Bohó Misi élete és csinjei. U. ott, 1870. Három rész. Képekkel. (Újabb kiadás. U. ott, 1873.)
• Szerelem könyve vagy legujabb és legkedveltebb Dal-Bokréta 60 válogatott dalból magyar leányok és ifjak számára. Bpest, 1878.
• Alföldi vőfénykönyv. Irta Vetró Lőrincz. Nyélbe ütötte Tatár Péter. Szeged, 1878.
• A sziv önügyvédje vagy szerelmi levelező a magyar nép számára. Budapest, 1876.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• Medve Imre (magyar nyelven). Kieselbach Galéria. (Hozzáférés: 2011. május 26.)
• Magyar Életrajzi Index
• Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet - Bucsánszky vállalkozása 1831-1880

Külső források

A Wikimédia Commons tartalmaz Medve Imre témájú médiaállományokat.

• Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet