Történettudomány

A történettudomány az emberi történelem rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A modern történettudomány a 19. században született.

A történettudomány kialakulása

Az régebbi korokban is népszerű tevékenység volt a történelmi tárgyú művek készítése, amit történetírásnak nevezünk. A történetírás elsősorban a közeli vagy távolabbi múlt eseményeinek időrendi sorrendben való feljegyzését jelentette. A legelterjedtebb műfaja a krónika volt. Az események elbeszélése nem volt feltétlenül objektív, függött attól, hogy ki írja le azokat, továbbá attól, hogy az író mit vett be a „múlt” fogalmába, és hogyan magyarázta az emberi társadalom működését. A történetírás történetét, a történészi munkák alakulását és fejlődését, kapcsolatukat az aktuális történelmi időszakkal a historiográfia tudománya vizsgálja.

A történettudomány forrásai

A történelem tanulmányozását a történettudomány művelői, a történészek elsősorban az írott források, de a kutatás kiterjed az élet melléktermékeként keletkező tárgyi emlékekre is. A forrásokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik legfontosabb felosztás szerint egyrészt léteznek olyan forrásanyagok, amelyek a társadalmi élet melléktermékeként a különböző intézmények működése vagy bármilyen egyéni tevékenység során keletkeznek (pl. a levéltárakban őrzött hivatalos, jogi, közigazgatási dokumentumok), másrészt léteznek narratív (elbeszélő jellegű) források, amelyek keletkezésének célja az, hogy beszámoljanak valamilyen eseményről. Ezek lehetnek pl. naplók, személyes levelek, de lehetnek maguk a régebbi korok történetírói művei, krónikái is.

A történettudomány pártatlansága

Az írott források nem mindig állják ki az objektivitás próbáját, tekintve, hogy igen fontos történelmi következménnyel járó események maradhatnak lejegyezetlenül, a feljegyzések elveszhetnek vagy megsemmisíthetik őket, ami által sokszor lényeges összefüggésekre nem derül fény.

Ahhoz hogy objektív képet kaphassunk a különböző történelmi események lefolyásáról, azt kell megállapítanunk, hogy a forrásaink valóban eredetiek-e vagy pedig hamisítványok. A narratív forrásoknál azt is meg kell állapítani, hogy azok szerzője, az események elbeszélője valóban az igazságot akarta-e közölni, vagy egyáltalán volt-e lehetősége arra, hogy valós információkhoz jusson az adott eseményről. Természetesen sokszor megtörténik, hogy a történelmi események feljegyzése nem objektív módon történik. A legtöbb esetben a narratív források csupán kísérletek a leírt események igazolására, magyarázatára, esetleg elferdítésére, a szerzőjük vagy a megbízója személyes érdekeitől függően.

Ezen kívül pedig a mai napig érvényes Napóleon azon állítása, miszerint a „történelmet mindig a győztesek írják”. Ez azt jelenti, hogy a történelemírásnak a legtöbb esetben célja van. Ezen célok közül pedig az egyik legfontosabb a propaganda.

A mai történészek fontos feladata, hogy egy bizonyos történelmi távlatból figyelve az eseményeket (legalább 50 év, habár ez is rendkívül csekély idő) igyekezzenek a különböző források alapján objektíven rekonstruálni a múlt eseményeit.

Fontosabb történelemtudományi folyóiratok

• 1840 Historisk tidsskrift (Dánia)
• 1859 Historische Zeitschrift (Németország)
• 1866 Archivum historicum, később Historiallinen arkisto (Finnország)
• 1867 Századok
• 1871 Historisk tidsskrift (Norvégia)
• 1876 Revue Historique (Franciaország)
• 1881 Historisk tidskrift (Svédország)
• 1886 English Historical Review (Anglia)
• 1895 American Historical Review (USA)
• 1914 Mississippi Valley Historical Review (1964 óta Journal of American History) (USA)
• 1916 The Journal of Negro History
• 1916 Historisk tidskrift för Finland (Finnország)
• 1918 Hispanic American historical review
• 1928 Scandia (Svédország)
• 1929 Annales. Économies. Sociétés. Civilisations
• 1952 Past & present: a journal of historical studies (Nagy Britannia)
• 1953 Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte (Németország)
• 1956 Journal of the Historical Society of Nigeria (Nigéria)
• 1960 Journal of African History (Cambridge)
• 1960 Technology and culture: the international quarterly of the Society for the History of Technology (USA)
• 1975 Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für historische Sozialwissenschaft (Németország)
• 1976 Journal of Family History
• 1982 Storia della Storiografia — History of Historiography — Histoire de l'Historiographie — Geschichte der Geschichtsschreibung [1]
• 1982 Subaltern Studies (Oxford University Press)
• 1986 Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20.und 21. Jahrhunderts, 2003 óta: Sozial.Geschichte. Zeitschrift für historische Analyse des 20. und 21. Jahrhunderts (Németország)
• 1990 Gender and history
• 1990 L'Homme. Zeitschrift für feministische Geschichtswissenschaft [2] (Ausztria)
• 1990 Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften [3]
• 1992 Women's History Review
• 1993 Historische Anthropologie [4]