„Sigmaringen” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Yera (vitalap | szerkesztései) a →Korai történet: gázló egyért. |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
=== Korai történet === |
=== Korai történet === |
||
A mai város területen az első települések több, mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i.e.1000 és i.e.500 közötti időszakból származó leletek az [[urnamezős kultúra]] jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például [[kelta]] sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I.sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a [[Római Birodalom]] határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A [[duzzasztógát]] alatt fekvő [[gázló]]n haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőkben és a lauerthali római kori birtokokon végzett [[ásatás]]okról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentőségét ebben a korban. |
A mai város területen az első települések több, mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i.e.1000 és i.e.500 közötti időszakból származó leletek az [[urnamezős kultúra]] jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például [[kelta]] sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I.sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a [[Római Birodalom]] határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A [[duzzasztógát]] alatt fekvő [[gázló (hidrológia)|gázló]]n haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőkben és a lauerthali római kori birtokokon végzett [[ásatás]]okról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentőségét ebben a korban. |
||
A mai város délkeleti részén korai [[alemann]] sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i. sz. [[6. század]]. |
A mai város délkeleti részén korai [[alemann]] sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i. sz. [[6. század]]. |
||
=== Középkor === |
=== Középkor === |
||
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Rudolf német ellenkirály|Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor. |
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Rudolf német ellenkirály|Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor. |
A lap 2014. november 26., 09:35-kori változata
Sigmaringen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Kerület | Tübingen | ||
Járás |
| ||
Alapítás éve | 1250 | ||
Polgármester | Daniel Rapp (CDU) | ||
Irányítószám | 72481–72488 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | SIG | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 375 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 178 fő/km² fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 578–794 m | ||
Terület | 92,85 km² km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″ | |||
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
Sigmaringen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmaringen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sigmaringen Baden-Württembergben, a Duna partján épült város, a Sigmaringen kerület székhelye és második legnagyobb települése.
Földrajza
Sigmaringen a Duna völgyében, a Sváb Alpok déli pereménél fekszik, a Boden-tótól körülbelül 40 km-re északra.
Városrészek
A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.
Címer | Városrész | Lakosság | Terület |
---|---|---|---|
Sigmaringen (városmag) | 11.758 | 3.429 ha | |
Gutenstein | 512 | 1.311 ha | |
Jungnau | 740 | 2.235 ha | |
Laiz | 2.856 | 979 ha | |
Oberschmeien | 434 | 1.059 ha | |
Unterschmeien | 263 | 490 ha |
Története
Korai történet
A mai város területen az első települések több, mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i.e.1000 és i.e.500 közötti időszakból származó leletek az urnamezős kultúra jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például kelta sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I.sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a Római Birodalom határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A duzzasztógát alatt fekvő gázlón haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőkben és a lauerthali római kori birtokokon végzett ásatásokról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentőségét ebben a korban.
A mai város délkeleti részén korai alemann sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i. sz. 6. század.
Középkor
A 11. században, a korai középkor végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés 1077-ből származik, amikor Sváb Rudolf német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.[2] A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.
Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. 1275-ben már 15 plébános tartozott a laizi dékánság alá.
1325-ben III. Ulrich, Württemberg grófja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen 1744-ig a laizi temetőben helyezték végső nyugalomba.
1460-ban és 1500-ban kastéllyá építették át a várat. 1535-ben a Hohenzollern házra száll Sigmaringen vára és városa, majd négy évvel később a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és Veringen felett.
A harmincéves háború során 1632-ben a svédek elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti részé leégett.
Forrás
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ A Petershauseni kolostor krónikájából származó feljegyzés: Onnan Sigimaringin várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy IV. Henrik seregével közeledik az Alpok hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigmaringen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.