„Sportvitorlás” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Története==
Az első dokumentált vitorlásversenyt [[1661]] [[szeptember]]benében rendezték, [[II. Károly angol király]] versenyre hívta ki a yorki herceget, a [[Temze|Temzén]] [[Greenwich]] és [[Gravesend]] közötti 23 mérföldes versenyt az angol király nyerte. A sportvitorlázás a [[19. század]] végén vált népszerű sporttá. Angliából elterjedt sportvitorlázásnak királyi követője volt [[I. Péter orosz cár]] és [[I. Frigyes porosz király]] is. Nagy Péter 1718-ban alapította az első orosz vitorlásklubot és 141 yachtotjachtot ajándékozott a klub tagjainak. A gőzhajók megjelenésével az addigi árú- és utasszállító nagy vitorlások eltűntek a tengerekről és a kisebb vitorlásokat hobbi és sport célokra kezdték használni a tengerpartokon és a tavakon. Épp ezek a változások adtak újabb lendületet a vitorlások gyors fejlődésének. Az [[1900. évi nyári olimpiai játékok]]on még 20 méteres és 40 tonnás hajók is versenyeztek. Az olimpiák egyik legtöbb változása ép a vitorlázásban történt, a nagy hajókat felváltották a egyre kisebb és gyorsabb járművek.
 
Irányító szerve az 1907-ben megalakult Nemzetközi Vitorlás Szövetség (International Yacht Racing Union, IYRU). A világ leghosszabb versenye a Royal Naval Sailing Associaton szervezi 1973-óta, a négy évenként rendezett eleinte 26 180 [[tengeri mérföld]] (1 mérföld=1,852 kilométer) majd 1990-óta 32 000 tengeri mérföld (59 264 kilométer) távon tartják meg. Az útvonal [[Portsmouth]]–[[Jóreménység foka]]–[[Horn-fok]]–[[Portsmouth]].
A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra, sportcélra csak lassan terjedt el. [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] 1760-ban Fenékpusztán létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó a ''Phönix'', amelyet 1797 július 16-án avattak fel. A vitorlázást egy gőzhajó indította be érdekes módon itt, [[Széchenyi István]] hozatta a legendás ''Kisfaludyt'' a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlás-versenyzést.
 
1867-ben létrejött a Balatoni Yacht Egylet, az alapszabály szerint a legkisebb hajó 25 tonnás és a legénység legfeljebb 25 fő lehetett, a klub tagjai főúri, főnemesi osztály tagok lehettek. A drága hajókat Angliából hozatták ezek azonban hamar tönkrementek. 1882-ben alakult a Balatoni Vitorlázó Egylet és augusztus 22-én megrendezték az első versenyt is. Balatonfüredre telepedett Young angol hajóépítő egymás után építette a yachtokatjachtokat. 1886-ban létesült a balatonfüredi klubház, ami a balatoni vitorlázás fő központja lett. 1881-ben létrejött a Stefánia Yach Egylet, ezt később Magyar Yach Klub-ra keresztelték át, és 1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Klub is. Balatonfüred mellett Aligán, Világoson, Almádiban, Csopakon, Siófokon és Lellén jöttek létre vitorlás klubok. Ezt már a kisebb, olcsóbb hajók megjelenése tette lehetővé az 1920–1930-as években.
 
==Kategóriái==
===Tőkesúlyos vitorlások===
 
Nagyobb (általában 5 méternél hosszabb, 650-2500 kg tömegű), tõkesúllyaltőkesúllyal felszerelt sportvitorlások. A tengeri versenyzésben 30 m-nél (100 láb) hosszabb maxik, szupermaxik is feltűnnek. Legénységük általában 2-8 fő, de a speciális szóló (egykezes) versenyeken egyedül is vitorláznak velük, a nagy óceáni hajóknál pedig a legénység akár 25 fő is lehet. A stabilitást elsősorban a tőkesúly visszaállító nyomatéka biztosítja, de lehetnek trapézosak is, ahol a legénység súlya is számottevő.
* Jelenleg használt leggyakoribb típusok: [[Dragon]], [[Soling]], [[Csillaghajó]], [[Asso 99]], [[J/24]], [[Melges 24]], [[X-35]].
* Magyarországon fejlesztett, külföldön nem elterjedt típusok: [[Scholtz 22]], [[Sudár regatta]], [[50-es cirkáló]], [[70-es cirkáló]], [[Nautic]].

Navigációs menü