„Jancsi és Juliska (opera)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Szereplők: bővítés Címke: HTML-sortörés |
képcsere |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Hansel and Gretel by Engelbert Humperdinck (theatre adaptation).jpg|thumb|jobbra|Los Angeles-i előadás plakátja a 20. század harmincas éveiből]] |
|||
[[File:Humperdinck Denkmal 2007 Boppard.JPG|thumb|jobbra|260px|[[Engelbert Humperdinck (zeneszerző)|Humperdinck]] Jancsival és Juliskával. Jutta Reiss szobra [[Boppard]]ban]] |
|||
{{idézet 3|Kitűnő mesterségbeli tudásról tanúskodik, de valójában nem meseszerű.|[[Gustav Mahler]]<ref>[[Bruno Walter|Walter, Bruno]]: ''Mahler''. 2. kiad. Ford. Fazekas Anna. Budapest, 1981. Gondolat. 17. l. ISBN 9632809661</ref>|60%|centre|rquote =1}} |
{{idézet 3|Kitűnő mesterségbeli tudásról tanúskodik, de valójában nem meseszerű.|[[Gustav Mahler]]<ref>[[Bruno Walter|Walter, Bruno]]: ''Mahler''. 2. kiad. Ford. Fazekas Anna. Budapest, 1981. Gondolat. 17. l. ISBN 9632809661</ref>|60%|centre|rquote =1}} |
||
A '''Jancsi és Juliska''' ([[német nyelv|németül]]: ''Hänsel und Gretel'') [[Engelbert Humperdinck (zeneszerző)|Engelbert Humperdinck]] meseoperája három felvonásban. Szövegét [[Adelheid Wette]] (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti [[Jancsi és Juliska|Grimm mese]] alapján. Játékideje 100–105 perc. |
A '''Jancsi és Juliska''' ([[német nyelv|németül]]: ''Hänsel und Gretel'') [[Engelbert Humperdinck (zeneszerző)|Engelbert Humperdinck]] meseoperája három felvonásban. Szövegét [[Adelheid Wette]] (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti [[Jancsi és Juliska|Grimm mese]] alapján. Játékideje 100–105 perc. |
A lap 2014. november 4., 13:55-kori változata
„ | Kitűnő mesterségbeli tudásról tanúskodik, de valójában nem meseszerű. | ” |
A Jancsi és Juliska (németül: Hänsel und Gretel) Engelbert Humperdinck meseoperája három felvonásban. Szövegét Adelheid Wette (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti Grimm mese alapján. Játékideje 100–105 perc.
Ősbemutatójára – számtalan akadály után – Richard Strauss vezényletével 1893. december 23-án került sor a weimari Udvari Színházban, Jancsi szerepében Strauss későbbi feleségével, Pauline de Ahnával. Rossz fogadtatása ellenére a premier utáni évben világszerte több mint ötven helyen játszották. Magyarországi bemutatója 1895. február 2-án volt az Operaházban.
Szereplők
Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Péter, (Apa) seprűkötő | bariton |
Gertrud (Anya) | mezzoszoprán |
Jancsi | mezzoszoprán |
Juliska | szoprán |
Boszorkány | mezzoszoprán (tenor) |
Altató manó[2] | szoprán |
Ébresztő manó | szoprán |
Visszhang, mézeskalácsgyerekek (fiúkórus)
Tizennégy angyal (balettkar)
Cselekménye
1. kép
- Részlet a meseopera 2. kép 2. jelenetéből.
Szegényes szoba. A háttérben alacsony ajtó, mellette kis ablak kilátással az erdőre. Balra tűzhely, felette kéménykürtő. A falon különböző nagyságú seprűk lógnak.
Jancsi és Juliska szegényes otthonukban vannak és boldogan készülnek a tejberizs vacsorára.
Anyjuk előzőleg házimunkát bízott rájuk, ezért bemegy a házba, hogy ellenőrizze őket. Tréfásan megfenyegeti a gyerekeket, akik inkább játszanak a hasznos munka helyett. Eközben valahogy kiborul a tej, és így oda van a vacsora. Az anya kiküldi a gyerekeket az erdőbe, hogy szedjenek epret.
Az apa hazaér, nagyon jókedvű, mert jól sikerült a vásár, sok seprűt eladott. A jó kedve azonban hamarosan elszáll, mert még órák múltán sem ér haza a két gyerek az erdőből.
2. kép
Az erdő mélyén. A háttérben az Ilsenstein áthatolhatatlan fenyőerdővel körülvéve.
A két gyerek teleszedte a kosarat eperrel, de ahelyett, hogy hazafelé indulnának egyre beljebb tévednek az erdőben. Mivel eltévednek, segélykiáltásba kezdenek, de csak a visszhang felel nekik, amitől nagyon megijednek. Egy fa tövében húzzák meg magukat. A sűrűsödő ködben megjelenik az Altató manó, s álmot bocsájt rájuk. A felhőkből leereszkedő tizennégy angyal óvóan körbeveszi Jancsit és Juliskát.
3. kép
A szín mint a 2. kép végén. A hátteret beborító köd lassan feloszlik. Az angyalok eltűnnek. Reggeledik.
Az ébresztő manó dalára felkel Jancsi és Juliska. A nap első sugarainál észreveszik a boszorkány mézeskalács-kunyhóját az Ilsensteinen. Az éhes gyerekek rögtön neki is állnak lakmározni, letördelnek a mézeskalács falakból egy-egy darabot. Ekkor a boszorkány kiront a kunyhóból. Jancsit egy ketrecbe zárja, mert még hizlalni szeretné, Juliskát viszont egyből a kemencébe szeretné dobni.
Juliska kilesi a boszorkány varázsszavait, s ennek segítségével kiszabadítja testvérét, majd lépre csalja a gonosz boszorkányt is: azt tetteti, hogy nem tudja hogyan kell a kemencébe bújni. A boszorkány megmutatja a módját. Erre aztán a két gyerek együttes erővel belöki a tűzbe, majd a kemence ajtaját is bezárják.
Juliska az ellesett varázsigék segítségével életre kelti a boszorkány valamennyi áldozatát, akikről lepattan a mézeskalács burok és visszaváltoznak élő gyerekekké.
A boszorkányból egy hatalmas mézeskalács lesz. Jancsi és Juliska ezután boldogan ölelik át szüleiket, akik rájuk találnak az erdő mélyén. A többi kisgyerek is hazatalál szüleikhez.
Diszkográfia
- Anna Moffo (Jancsi), Helen Donath (Juliska), Christa Ludwig (A boszorkány), Dietrich Fischer-Dieskau (Peter); Tölzi Fiúkórus, Müncheni Rádiózenekar, vez. Kurt Eichhornn (1971) RCA (Sony) 74321 25281 2
Jegyzetek
- ↑ Walter, Bruno: Mahler. 2. kiad. Ford. Fazekas Anna. Budapest, 1981. Gondolat. 17. l. ISBN 9632809661
- ↑ A német mitológiából ismert Sandmann 'homokember'.
Források
- Balassa Imre–Gál György Sándor: Operák könyve. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-050-9
- Krause, Ernst: Oper A–Z. Ein Opernführer von – –. 5. Aufl. Leipzig, 1985. Deutscher Verlag f. Musik.
- Stompor, Stephan: Zum Werk = Engelbert Humperdinck: Hänsel und Gretel. Märchenspiel in drei Bildern. Leipzig, 1980. Edition Peters. S. 45–48
Külső hivatkozások
[1] Az opera eredeti német librettója