„Vardhamána” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Vardhamána''' (szanszkrit: वर्धमान) (kb. [[I. e. 599|Kr. e. 599]] – [[I. e. 527|Kr. e. 527]], egyes kutatók szerint pár évtizeddel később élt) a [[dzsainizmus]] egyik fő prófétája.
'''Vardhamána''' (szanszkrit: वर्धमान) (kb. [[I. e. 599|Kr. e. 599]] – [[I. e. 527|Kr. e. 527]], egyes kutatók szerint pár évtizeddel később élt) a [[dzsainizmus]] egyik fő prófétája, a 24 [[tírthankara]] közül az utolsó.


Észak-Indiában, a mai [[Bihár]] állam területén levő [[Patna]] közelében született. A '''Mahávíra''' (szanszkrit: महावीर , jelentése: nagy hős) nevet később kapta a követőitől.<br />
Észak-Indiában, a mai [[Bihár]] állam területén levő [[Patna]] közelében született. A '''Mahávíra''' (szanszkrit: महावीर , jelentése: nagy hős) nevet később kapta a követőitől.<br />
5. sor: 5. sor:


Fejedelmi családban született és fényűző élete volt.
Fejedelmi családban született és fényűző élete volt.
Szülei halála után kb. 30 éves korában úgy döntött, feladja minden földi kötődését. Lemondott a kényelemről, otthagyta családját, és az élet teljességéhez vezető utat kezdte kutatni. Vagyonát szétosztotta a szegények között, és önkéntes magányba vonult, keresve a megvilágosodást. Hosszú éveken át [[meditáció|meditált]], s ezalatt szerény, aszketikus körülmények között élt. Gyakran [[böjt]]ölt, és mindenféle tulajdonról lemondott, még egy bögréje sem volt, amiből ihatott volna. Később még ruhájától is megvált és meztelenül sétált. Emiatt sokan kicsúfolták és sértegették, de ő ezzel nem törődött. Az évekig tartó önsanyargatás és meditáció eredményeképp elérte a megvilágosodást.<br />
Szülei halála után kb. 30 éves korában úgy döntött, feladja minden földi kötődését. Lemondott a kényelemről, otthagyta családját, és az élet teljességéhez vezető utat kezdte kutatni. Vagyonát szétosztotta a szegények között, és önkéntes magányba vonult, keresve a megvilágosodást. Hosszú éveken át [[meditáció|meditált]], s ezalatt szerény, aszketikus körülmények között élt. Gyakran [[böjt]]ölt, és mindenféle tulajdonról lemondott, még egy bögréje sem volt, amiből ihatott volna. Később még ruhájától is megvált és meztelenül sétált. Emiatt sokan kicsúfolták és sértegették, de ő ezzel nem törődött. Életének 43. évében elérte a megvilágosodást és ''dzsiná''vá lett. Ezután dzsainaként is folytatta a vándorlását és a lélek mélyebb titkainak megismeréséről hirdette eszméit. Egy idő múlva már több millió követője lett. 72 évesen (egyes követői szerint szándékosan) az éhhalálig folytatta az aszkézist. Halálának helye Pawapuri ([[Bihar (India)|Bihar, India]]) dzsain zarándokhely lett.
Élete hátralevő részében a lélek mélyebb titkainak megismeréséről hirdette eszméit. Egy idő múlva már több millió követője lett. 72 évesen (egyes követői szerint szándékosan) az éhhalálig folytatta az aszkézist. Halálának helye Pawapuri ([[Bihar (India)|Bihar, India]]) dzsain zarándokhely lett.


== Forrás ==
== Forrás ==
12. sor: 11. sor:
* Szimonidesz Lajos: ''Iszlám és buddhizmus'' (1931)
* Szimonidesz Lajos: ''Iszlám és buddhizmus'' (1931)
* Michael H. Hart: ''100 híres ember''
* Michael H. Hart: ''100 híres ember''
* Mitológiai Enciklopédia II., Budapest, 1988.



[[Kategória:Dzsainizmus]]
[[Kategória:Dzsainizmus]]

A lap 2014. október 20., 09:21-kori változata

Vardhamána (szanszkrit: वर्धमान) (kb. Kr. e. 599Kr. e. 527, egyes kutatók szerint pár évtizeddel később élt) a dzsainizmus egyik fő prófétája, a 24 tírthankara közül az utolsó.

Észak-Indiában, a mai Bihár állam területén levő Patna közelében született. A Mahávíra (szanszkrit: महावीर , jelentése: nagy hős) nevet később kapta a követőitől.
Élete sok hasonlóságot mutat Gautama Sziddhártha (Buddha) életével, és megközelítőleg egy időben is éltek. Hosszú időn át Buddha árnyképének tartották, de nyilvánvaló, hogy élt. A buddhista szövegekben Nátaputra (vagy Nájaputta) néven említik.

Fejedelmi családban született és fényűző élete volt. Szülei halála után kb. 30 éves korában úgy döntött, feladja minden földi kötődését. Lemondott a kényelemről, otthagyta családját, és az élet teljességéhez vezető utat kezdte kutatni. Vagyonát szétosztotta a szegények között, és önkéntes magányba vonult, keresve a megvilágosodást. Hosszú éveken át meditált, s ezalatt szerény, aszketikus körülmények között élt. Gyakran böjtölt, és mindenféle tulajdonról lemondott, még egy bögréje sem volt, amiből ihatott volna. Később még ruhájától is megvált és meztelenül sétált. Emiatt sokan kicsúfolták és sértegették, de ő ezzel nem törődött. Életének 43. évében elérte a megvilágosodást és dzsinává lett. Ezután dzsainaként is folytatta a vándorlását és a lélek mélyebb titkainak megismeréséről hirdette eszméit. Egy idő múlva már több millió követője lett. 72 évesen (egyes követői szerint szándékosan) az éhhalálig folytatta az aszkézist. Halálának helye Pawapuri (Bihar, India) dzsain zarándokhely lett.

Forrás

  • Szimonidesz Lajos: Iszlám és buddhizmus (1931)
  • Michael H. Hart: 100 híres ember
  • Mitológiai Enciklopédia II., Budapest, 1988.