Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
Megjegyzések:
# Nem szerepelnek itt a latin és az [[ógörög nyelv]]ből származó jövevényszavak (lásd lejjebblentebb).
# Nincsenek különválasztva a közvetlenül és a más nyelv közvetítésével jött szavak.
 
A pallérozott nyelvi [[Regiszter (nyelvészet)|regiszterben]] változatlan latin kifejezéseket is használnak: ''a priori'' ’eleve’, ''ad hoc'' ’alkalmi’, ''de facto'' ’valójában’, ''post mortem'' ’halála után’, ''sine die'' ’meghatározatlan ideig’ stb.
 
Nemcsak közvetlenül, hanem más nyelvek (olasz, német, angol) útján is kerültek latin szavak a franciába (lásd lejjebblentebb).
 
A tudományos szaknyelvezetekben jelentős használata van a latin [[toldalék|előképzőknek]]. Példák: ''ambi-'' (''ambivalence'' ’ambivalencia’), ''bi-'' (''biatomique'' ’kétatomos’), ''extra-'' (''extraterrestre'' ’[[földönkívüli]]’), ''inter-'' (''intergalactique'' ’intergalaktikus’).
A közvetlenül átvett görög szavak a 14. században kezdtek jönni fordítások útján, például [[Arisztotelész]] műveiből, majd a folyamat fokozódott a reneszánsz idejében. Azóta vannak a franciában az ''analogue'' ’analóg’, ''économie'' ’[[gazdaság]]’, ''orchestre'' ’[[zenekar]]’ szavak. A görög szavak befogadása folytatódik, főleg a tudományos és a műszaki nyelvezetekben: ''botanique'' ’[[növénytan]]’, ''épisode'' ’epizód’, ''phosphore'' ’[[foszfor]]’ (17. sz.); ''acoustique'' ’[[akusztika]]’, ''euphorie'' ’[[eufória]]’, ''sarcastique'' ’szarkasztikus’ (18. sz.); ''aphone'' ’hangtalan’, ''génétique'' ’öröklési’, ''sidérurgie'' ’vas[[kohászat]]’ (19. sz.); ''diaspora'' ’[[diaszpóra]]’, ''séisme'' ’[[rengés]]’, ''thermos'' ’termosz’ (20. sz.). Főleg szintén ilyen területeken keletkeznek folyamatosan új szavak görög elemekből vagy egy görög és egy nem görög elemből. Az ''archi-'' (''archiconnu'' ’közismert’), ''micro-'' (''microfilm'' ’mikrofilm’), ''mono-'' (''monorail'' ’[[egysínű vasút]]’), ''hyper-'' (''hypermarché'' ’[[hipermarket]]’) görög előképzők és az ''-iser'', ''-isme'' [[képző]]k még mindig produktívak.
 
Olyan ógörög szavak is kerültek a franciába, amelyeket előbb más modern nyelvek (német, angol) fogadtak be (lásd lejjebblentebb).
 
====== Olasz jövevényszavak ======
===== Indulatszavak =====
 
A spontán keletkezett indulatszavak alapjául olyan artikulálatlan hangos megnyilvánulások szolgálnak, amelyek örömöt, fájdalmat, haragot, csodálkozást, csalódottságot stb. fejeznek ki, és amelyek idővel bizonyos artikulált hangbeli alakban rögzültek. Több ilyen hasonló különböző nyelvekben anélkül, hogy szókölcsönzésről lenne szó, például a franciában ''ah'', ''hé'', ''oh'', ''pst'' stb. Ilyen indulatszavakon kívül olyanok is vannak, amelyek szófajváltással keletkeztek (lásd lejjebblentebb).
 
===== Hangutánzó szavak =====
===== Szóképzés =====
 
A franciában a szóképzés utóképzővel, előképzővel vagy mindkettővel történik. Mindkét képzőkategóriában vannak (példák szavakban lejjebblentebb):<ref>Grevisse 1964. 77–92. o.</ref>
* népi képzők:
** a latinból örököltek és más nyelvekből kölcsönzöttek:

Navigációs menü