Hövej

Hövej
Szentháromság római katolikus templom
Hövej címere Hövej zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Kapuvári
Kistérség	Kapuvár-Beledi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Némethné István Erzsébet
Irányítószám	9361
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	345 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	37,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 58″, k. h. 17° 01′ 12″47.549538888889, 17.019888888889
Hövej Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Hövej weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hövej témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A csipkemúzeum

Fájl:Hövej-rábaközi hímzés.jpg

Rábaközi hímzés

templom

Hövej (horvátul: Huvlja) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól délre helyezkedik el. Hövej a Répcétől és a Rábától nyugatra patakokkal szegdelt sík területen fekszik. A legközelebbi város, Kapuvár 8 km távolságra van. Vasútállomással nem rendelkezik, de közúton könnyen megközelíthető, mivel átszeli a 85-ös számú és a 86. számú főútvonalat összekötő közút. Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak járatok Kapuvárra és a környező településekre.

Története

Első okleveles említése 1280-ban történt, majd 1436-ban, Hövej néven. Ez két család néven a csornai konvent iratában maradt fenn 1280-ból. 1429-ben egy pozsonyi oklevélben, mint Hövej-család szerepel. Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik. A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta. A 13. században a Nagymartoniak birtokolták, majd a 15. században a Vedi-család tulajdona lesz. 1436-ban a Nagymartoni-családból származó Fraknóiak a csornai premontrei prépostságnak adományozzák. A középkorban a halászat és az állattartás a fő gazdasági tevékenység. A földművelés csak lassan bontakozik ki és válik egyre fontosabbá. A höveji jobbágyok robotszolgálatukat Csornán teljesítették. A 18. században a gyarapodó népesség földjét, erdőirtással és a rétek felszántásával kerekítette ki. 1730-ban felépült az egyhajós barokk római katolikus templom. 1762-ben a prépostság megállapodott a jobbágyokkal a robotterhek pénzbeli megváltásáról. Amikor az úrbérrendezés során az országos kötelezettségeket vezették be, 1768-ban újabb előnyös megállapodást kötöttek a prépostsággal. Így csak 17 napi robotot kellett teljesíteniük az 52 napos helyett. Megszerezték a halászat jogát, amiért a böjti napokon rákkal és hallal tartoztak, valamint 80 Ft-ért megszerezték a kocsmáztatás jogát is. A rossz minőségű talajon rozsot és dohányt termesztettek. A népesség növekedésével a telkek felaprózódtak és amikor a prépostság a visszaváltott irtásföldön megszerezte majorságát, helyzetük még rosszabb lett. Az első világháborúban 23-an estek el.

1945-ben 52 földigénylő között 286 kh. földet osztottak szét. Az 1950-es évek agrárpolitikája és a termelőszövetkezet megszervezése miatt sokan elköltöztek a faluból. 1962-ben a termelőszövetkezet önállósága megszűnt. A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. Ennek a hímzésnek ősi formája, a rábaközi hímzés már régtől fogva ismert. Hövejen lyukacsos hímzés volt a neve, mert a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki. A forma szerint alkalmazzák a búzavirág, a tulipán, a szegfű, a tölgyfalevél stb. mintát, a kötés pedig lehet pókos, kalinkás, órás koncos, keresztbe öltögetett. Ezt a hímzést a falu lakói között Nyikos Gáspárné Horváth Borbála terjesztette el az 1860-as években, aki Barbacson járva tanulta meg. Az asszonyok hamar elsajátították a mesterfogásokat nemcsak a munka szépségéért, hanem mert kiderült, hogy a nagy szorgalommal és ügyességgel készült termékek jól eladhatók. Az asszonyok a kézimunkával biztosítani tudták családjuk megélhetését, a lányok pedig kelengyéjüket. Voltak olyan családok, akik kizárólag ebből éltek. Az idősebbek, köztük néha a férfiak is, a termékek árusításával foglalkoztak, felkeresték a városokat és az üdülőhelyeket. A legrégibb kézimunkák az ingelők, kötények, oltárterítők, fejkendők, zsebkendők és ágyterítők voltak. Kezdetben elsősorban a jómódú kapuváriaknak dolgoztak. Az 1930-as években néhány család a Magyar Asszonyok Nemzetközi Szövetségénél dolgozott. 1947-ben szerepét a Tereza Háziipari Szövetkezet vette át. 1952-ben megalakult a Budapesti Háziipari Export Szövetkezet, amelynek a falu minden lánya, asszonya tagja lett. Ekkor már előrajzolt minták alapján és készen kapott nyersanyaggal dolgoztak. Ez a munkamódszer a mennyiséget állította előtérbe az egyéni alkotókedvvel szemben. 1954-ben a moszkvai népművészeti kiállításon kapott elismerést a höveji csipke. Az asszonyok közül 20-an nyerték el a népművész címet, Horváth Mária pedig megszerezte a népművészet mestere címet. 1962-ben a híres höveji csipke a brüsszeli világkiállításon aranyermét szerez.

Mai élete

1950-től a falu életét a tanács irányította. 1990-ben a helyhatósági választások során alakult meg az önkormányzat. A képviselő-testületet és a falu tisztségviselőit függetlenek alkotják. Az önkormányzat szűkös költségvetésből gazdálkodik, elsősorban az intézmények fenntartására és a legfontosabb területek fejlesztésére elegendő. A legfontosabb feladat az infrastrukturális beruházások folytatása és a népesség további fogyásának megállítása. A falu lakosai közül helyben csak kevesen találnak munkát. Jövedelemkiegészítésként szinte mindenki foglalkozik valamilyen mezőgazdasági tevékenységgel. Az aktív keresők nagyobb része a környező városokban dolgozik. Az alapellátást 2 élelmiszerbolt, 2 vendéglátóhely és egy gázcseretelep biztosítja. Az orvos hetente kétszer rendel, még a védőnő heti egy alkalommal látogat a községbe. 1973-ban megszüntették az iskola felső tagozatát, így ők Kapuvárra járnak tanulni. A Pátzay Pál Általános Iskola tagiskolájában egy pedagógus 8 tanulóval foglalkozik. Óvoda jelenleg nincs a településen. A művelődést és a kikapcsolódást a 2000 kötetes könyvtár és a kultúrotthon szolgálja. Hövejen 1960-ban vezették be az áramot. A vezetékes ivóvízzel a lakások 90%-a ellátott. Az 1990-es években kiépült a gázhálózat és bekapcsolták a falut a crossbar-rendszerbe. A tervek szerint. A szilárd hulladék összegyűjtése és elszállítása megoldott.

Látnivalók

• Római katolikus templom
• Római katolikus kápolna
• Csipkemúzeum (2003)

Forrás

• dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 1998) ISBN 963-9089-94-X Megjegyzés: Néma Zsolt írása alapján átszerkesztve.

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Hövej témájú kategóriát.
• Hövej honapja
• Hövej bemutatása
• A höveji csipke
• A höveji csipke készítése (videó)