„Sebő Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ Nemzet Művésze
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
74. sor: 74. sor:
* [[Prima Primissima díj|Prima díj]] (2003)
* [[Prima Primissima díj|Prima díj]] (2003)
* Pro Cultura Urbis díj (2006)
* Pro Cultura Urbis díj (2006)
* [[A Magyar Érdemrend középkeresztje|a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje]] /polgári tagozat/ (2006)
* [[A Magyar Érdemrend középkeresztje|A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje]] /polgári tagozat/ (2006)
* [[Kossuth-díj]] (2012)
* [[Kossuth-díj]] (2012)
* [[A Nemzet Művésze-díj|A Nemzet Művésze]] (2014)
* [[A Nemzet Művésze-díj|A Nemzet Művésze]] (2014)

A lap 2014. szeptember 26., 12:42-kori változata

Sebő Ferenc
Fájl:Sebo Ferenc.jpg
Életrajzi adatok
Született1947. február 10. (77 éves)
Szekszárd
SzüleiSebő Ödön
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1970)
Pályafutás
Hangszergitár, tekerőlant
Díjak
Tevékenységénekes, dalszerző, népzenekutató
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebő Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sebő Ferenc (Szekszárd, 1947. február 10. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője, Sebő Ödön fia.

Eddigi életútja

Klasszikus zenei tanulmányait a székesfehérvári zeneiskolában kezdte. 1970-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1970 és 1972 között a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalatánál, 1971 és 1973 között az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál dolgozott tervező építészként. 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán is diplomát szerzett.

Énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott be az Egyetemi Színpadon. 1971-től 1973-ig a 25. Színház zeneszerzője és előadója volt.

Szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép és Zolnay Pál Fotográfia című filmjeiben. Rádió- és televíziószereplések mellett a 1973 és 1980 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla amatőr táncegyüttes zenei vezetője is volt. Bekapcsolódott a népzenekutatásba is, a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett.

Ebben az időszakban vett részt a Kassák Klubban is. Megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket. Timár Sándorral együtt a magyar táncház mozgalom meghatározó alakja.

A Magyar Televízió Zenei Osztályán népzenei szerkesztőként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán népzeneoktatóként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként a mai napig tudományos kutatói munkát végez.

1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, jelenleg az általa alapított Hagyományok Házának szakmai igazgatója.

Diszkográfia

Sebő Ferenc és a Sebő-együttes lemezei

  • 1972 : Sebő Ferenc & Halmos Béla - József Attila
  • 1975 : Sebő Egyuttes
  • 1980 : Énekelt versek (feat. Marta Sebestyen)
  • 1984 : Sólyomének
  • 1995 : Sebő Ferenc & Jordán Tamás - József Attila
  • 1996 : Galagonya
  • 1997 : Sebő Ferenc & Sandor Weores - Rongyszőnyeg
  • 1998 : Szerenád
  • 2001 : Rejtelmek
  • 2004 : Nagy László
  • 2005 : József Attila
  • 2008 : Lázár Ervin
  • 2009 : Pannon Freskó
  • 2010 : Játék Karácsonykor

Táncház

  • 1977 : Táncház
  • 1978 : Táncház I.
  • 1978 : Táncház II.
  • 1978 : Sebő Ensemble - Táncházi Muzsika (feat. Marta Sebestyen)

Szerkesztette: Sebő Ferenc

  • 1985 : Lajtha László - Széki gyűjtés
  • 1986 : Lőrincréve népzenéje (Folk music from Lőrincréve)
  • 1984 : A bogyiszlói zenekar (The bogyiszlói folk orchestra)
  • 1984 : Magyarországi román népzene (Rumanian folk musik)
  • 1987 : Moldvai csángók - Magyarországon
  • 1988 : Bukovinai székelye - Magyarországon

Díjai

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap