„Kitahara Hakusú” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
|kép=Kitahara Hakushu.jpg |
|kép=Kitahara Hakushu.jpg |
||
|képaláírás= |
|képaláírás= |
||
| |
|születési dátum=[[1885]]. [[január 25.]] |
||
| |
|születési hely=[[Janagava]] |
||
| |
|halál dátuma=[[1942]]. [[november 2.]] {{életkor-holt|1885|01|25|1942|11|02}} |
||
| |
|halál helye=[[Tokió]] |
||
|nemzetiség= |
|nemzetiség= |
||
|szülei= |
|szülei= |
||
A lap 2014. szeptember 24., 23:13-kori változata
| Kitahara Hakusú | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1885. január 25. Janagava |
| Elhunyt | 1942. november 2. (57 évesen) Tokió |
| Sírhely | Tama Cemetery |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Kitüntetései | Order of the Sacred Treasure, 4th class |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kitahara Hakusú témájú médiaállományokat. | |
Kitahara Hakusú (japánul: 北原 白秋, Hepburn-átírással: Kitahara Hakushū) (Janagava, 1885. január 25. – Tokió, 1942. november 2.) japán költő.
Valódi neve Kitahara Rjúkicsi. A Fukuoka prefektúrabeli Janagavában született, szakefőző családba. A tokiói Vaszeda Egyetemen hallgatott angol irodalmat, de diplomát nem szerzett. 1908-ban több költővel és festővel megalapította a Pan no kai-t (Pán Társaság), amely zenész és színész tagjaival együtt hamarosan a kor legjelentősebb értelmiségi körévé vált. 1909-ben publikálta első verseskötetét Dzsasúmon („Eretnekek”) címmel. Gazdag képvilágú, virtuóz ritmikájú modern költeményei Joszano Akiko Midaregami („Kócos haj”) című kötetével együtt a modern japán költészet valóságos kútforrásai lettek. 1911-es második kötete, az Omoide („Emlékek”) a gyermekkor, a gyermeki világ máig briliánsnak ható megidézése.
1912-ben két hét börtönre ítélték házasságtörésért, ennek nyomán született első tankakötete, a Kiri no hana („A császárfa virága”), s ez az incidens fordította a vallás felé: Sindzsu só („Válogatott gyöngyök”, 1914) és Hakkin no koma („Platina búgócsiga”, 1914) című köteteiben gyakoriak az egysoros, buddhista imákra hasonlító költemények. A korai klasszikus versformák iránti érdeklődését tükrözi a Kaihjó to kumo („Pecsétek és felhők”, 1929) című gyűjteménye, amelyben a Kodzsiki versbetétformáival kísérletezik. Sok gyerekverset is írt.
Majdnem 200 kötetes életművének java ma is népszerű, szülőhelyén, Janagavában évenkénti fesztivállal ünneplik: novemberben pódiumokat állítanak fel a vízparton, s rajongói éjjel-nappal szavalják verseit a járókelőknek.
Források
- Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
- Kato, Shuichi: A History of Japanese Literature I–III., III. kötet, Kodansha, Tokyo, 1983, ISBN 0870115693
