„Finnugor nyelvek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: sv:Finsk-ugriska språk egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
130. sor: 130. sor:


[[Kategória:Finnugor nyelvek| ]]
[[Kategória:Finnugor nyelvek| ]]

{{Link GA|sv}}

A lap 2014. szeptember 23., 17:09-kori változata

A finnugor nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.

Felosztás

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

Kritikák

Számos ma élô magyar és nem-magyar művelődéstörténész és nyelvész kétségbe vonja azt, hogy a magyar nyelv ebbe a nyelvcsaládba tartozik. Angela Marcantonio, a Római Egyetem történeti és uráli nyelvészetet oktató tanára a magyar nyelvet ôsnyelvnek tartja[1]. Marácz László, a Holland egyetem nyelvész tanára szerint a finnugor nyelvcsalád elméletet politikai indíttatású[2]. Ezen elmélet szerint I. Ferenc József kalapos király a magyarság büszkeségét akarta megtörni, ezért olyan történelmet kellett kötelezôen tanítani, amire ôseink nem lehetnek büszkék. A kommunizmusban ezt az elméletet természetesen az akkori hatalom is örömmel támogatta.

Források

  • Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998., ISBN 963-243-862-0
  • A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1978.
  • Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006.
  1. Angela Marcantonio: The Uralic Language Family: Facts, Myths and Statistics Transactions of the Philological Society 35. Oxford and Boston: Blackwell (2002)
  2. http://maraczlaszlo.atw.hu/maracz_finnugor.html, II/7. pont

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ferincz István témában.

Wikipédiák a finnugor nyelveken

(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám)