„Kárókatonafélék” változatai közötti eltérés

Kárókatonafélék
	Brandt-kárókatona ; (Phalacrocorax penicillatus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae); (Reichenbach, 1850)
Nem:	Phalacrocorax; (Brisson, 1760)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kárókatonafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kárókatonafélék témájú médiaállományokat és Kárókatonafélék témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. szeptember 19., 16:42-kori változata

A „kormorán” lap ide irányít. Az együtteshez lásd: Kormorán (együttes).

Kárókatona a Kikötőben - Balatonmáriafürdő

A kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozó családja.

Előfordulásuk

Elterjedésük

A kormoránok minden kontinensen jelen vannak, kivéve az Antarktiszt. A legtöbb faj a trópusokon és a déli mérsékelt öveken él. Nem találhatóak meg Közép- és Észak-Ázsiában. Sok faj él Kanadában.

Élőhelyük

Megtalálhatóak a tengereken, a partokon valamint a belföldi vizekben. Egyes fajok csak a belföldi vizeknél élnek, de mindegyik élőhelyük egyformán lakott a részükről. A belföldi vizek közzé tartoznak a folyók, tavak, főleg halastavak.

Megjelenésük

A kormoránok közepes és nagy méretű, erős testfelépítésű vízimadarak. Testhosszuk 45–100 centiméter, testsúlyuk 360–2800 gramm (a csököttszárnyú kárókatona akár 4 kilogramm is lehet). Tollazatuk színe kétféle lehet; egyszínű fekete vagy barna, a szaporodási időszakban ragyogó; vagy a háton sötét, a hason fehér. A hímek általában nagyobbak és nehezebbek a tojóknál. A fiatal madarak szürkésbarna színűek és hasuk valamivel halványabb. A kormoránok nyaka hosszú, farkuk hosszú, ék alakú. Csőrük hosszú, viszonylag magas és éles. Lábuk rövid, úszóhártyás, ezért a szárazföldön esetlenül mozognak. Szárnyaik rövidek, enyhén lekerekítettek. Repülési sebességük akár a 80 km/h-t is elérheti. A repülő fajok szárnyfesztávolsága 80–160 centiméter.

Életmódjuk

Ellentétben más vízimadarakkal nem a vízen, hanem a szárazföldön pihennek. Ilyenkor magasabb helyeket, például sziklákat vagy ágakat keresnek. Mikor elhagyják a vizet és kirepülnek a szárazföldre, megrázzák a tollaikat, és szárnyaikat kinyitják, hogy tollazatuk gyorsabban száradjon. Táplálékuknak a fő képviselője a hal, de egyes fajok táplálkoznak még más vízi állatokkal is, mint például csigákkal, kagylókkal és férgekkel, valamint néha hüllőkkel és kétéltűekkel. Táplálékuk 50%-át a halak teszik ki, leginkább a 5–25 centiméter hosszúak, ritkán akár 60 centiméteresek is. Vadászni zuhanással vagy egy kis ugrással szoktak és a zsákmányt felhozzák a felszínre. Általában magányosan vadásznak, de egyes fajok csoportokban is.

Szaporodásuk

A kormoránok jellemzően telepekben fészkelnek, amelyek tíztől akár százezer párig is kiterjedhetnek. Gyakran fészkelnek egy helyen más vízi madarakkal is. A fészkelőhelyeket a hímek választják ki, ezek fajtól függően lehetnek sziklák, tengerpartok vagy fák. A hímek szárnyukat csapkodva és világos torkukat mutogatva csalják magukhoz a tojókat. Néha előfordul, hogy két évben ugyanazzal a tojóval párosodnak a hímek, de általában minden évben másikkal. A fészkeket mindkét szülő építi, egyes fajoknál ez csak egy üres homokföldbe kiásott mélyedés, más fajoknál algákból, iszapból és ürülékből készült fészek. Egyes esetekben ugyanazt a fészket használják következő évben is. Fészekaljuk 2–3 fehér tojásból áll (ritkán 4), amelyet 23–35 napig költenek. Az utolsó tojásból kikelt fiókák gyengébbek, mint az idősebb testvéreik, ezért szinte mindig az első három napban meghalnak.

Rendszerezés

A család az alábbi nem és 38 faj tartozik.

Phalacrocorax alnem
- nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)
- füles kárókatona (Phalacrocorax auritus)
- brazil kárókatona (Phalacrocorax brasilianus)
- kaliforniai kárókatona (Phalacrocorax penicillatus)
- alaszkai kárókatona (Phalacrocorax pelagicus)
- mexikói kárókatona (Phalacrocorax olivaceus)
- vörösarcú kárókatona (Phalacrocorax urile)
- guanókormorán (Phalacrocorax bougainvillii)
- fekete kárókatona (Phalacrocorax sulcirostris)
- barnamellű kárókatona (Phalacrocorax fuscicollis)
- fokföldi kárókatona (Phalacrocorax capensis)
- perzsa kárókatona (Phalacrocorax nigrogularis)
- namíb kárókatona (Phalacrocorax neglectus)
- japán kárókatona (Phalacrocorax capillatus)
- üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis)
- sziklai kárókatona (Phalacrocorax magellanicus)
- afrikai kárókatona (Phalacrocorax africanus)
- piroscsőrű kárókatona (Phalacrocorax coronatus)
- fekete törpekormorán (Phalacrocorax niger)
- kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)
- pitt-szigeti kárókatona (Phalacrocorax featherstoni)
- maori kárókatona (Phalacrocorax varius)
- királykormorán (Phalacrocorax carunculatus)
- feketeképű kárókatona (Phalacrocorax fuscescens)
- pápaszemes kormorán (Phalacrocorax perspicillatus) – kihalt
- vöröslábú kárókatona (Phalacrocorax gaimardi)
- pettyes kárókatona (Phalacrocorax punctatus)
- fekete-fehér törpekormorán (Phalacrocorax melanoleucos)
- stewart-szigeti kárókatona (Phalacrocorax chalconotus)
- chatham-szigeteki kárókatona (Phalacrocorax onslowi)
- auckland-szigeteki kárókatona (Phalacrocorax colensoi)
- campbell-szigeti kárókatona (Phalacrocorax campbelli)
- bounty-szigeti kárókatona (Phalacrocorax ranfurlyi)
- csököttszárnyú kárókatona (Phalacrocorax harrisi) vagy (Nannopterum harrisi)

Leucocarbo alnem
- varacskos kárókatona (Phalacrocorax verrucosus)
- kékszemű kárókatona (Phalacrocorax atriceps)
- antarktiszi kékszemű kárókatona (Phalacrocorax bransfieldensis)
- déli-georgai kárókatona (Phalacrocorax georgianus)

Képek

Füles kárókatona (Phalacrocorax auritus)
Guanókormorán (Phalacrocorax bougainvillii)
Vöröslábú kárókatona (Phalacrocorax gaimardi)
Fekete törpekormorán (Phalacrocorax niger)
Maori kárókatona (Phalacrocorax varius)
Pettyes kárókatona (Phalacrocorax punctatus)
Galápagosi csököttszárnyú kárókatona (Phalacrocorax harrisi)
Kékszemű kárókatona (Phalacrocorax atriceps)

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kormorane című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ITIS szerinti rendszerbesorolása

További információk

Képek az interneten a kárókatonafélékről

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 == Megjelenésük ==
-A kormoránok közepes és nagy méretű, erős testfelépítésű vízimadarak. Testhosszuk 45–100 [[centiméter]], testsúlyuk 360–2800 [[gramm]] (a [[csököttszárnyú kárókatona]] akár 4 kilogramm is lehet). Tollazatuk színe kétféle lehet; egyszínű fekete vagy barna, a szaporodási időszakban ragyogó; vagy a háton sötét, a hason fehér. A hímek általában nagyobbak és nehezebbek a tojóknál. A fiatal madarak szürkésbarna színűek és hasuk valamivel halványabb. A kormoránok nyaka hosszú, farkuk hosszú, ék alakú. Csőrük hosszú, viszonylag magas és éles. Lábuk rövid, úszóhártyás, ezért a szárazföldön esetlenül mozognak. Szárnyaik rövidek, enyhén lekerekítettek. Repülési sebességük akár a 80 km/h-t is elérheti. A repülő fajok szárnyfesztávolsága 80–160 [[centiméter]].
+A kormoránok közepes és nagy méretű, erős testfelépítésű vízimadarak. Testhosszuk 45–100 centiméter, testsúlyuk 360–2800 [[gramm]] (a [[csököttszárnyú kárókatona]] akár 4 kilogramm is lehet). Tollazatuk színe kétféle lehet; egyszínű fekete vagy barna, a szaporodási időszakban ragyogó; vagy a háton sötét, a hason fehér. A hímek általában nagyobbak és nehezebbek a tojóknál. A fiatal madarak szürkésbarna színűek és hasuk valamivel halványabb. A kormoránok nyaka hosszú, farkuk hosszú, ék alakú. Csőrük hosszú, viszonylag magas és éles. Lábuk rövid, úszóhártyás, ezért a szárazföldön esetlenül mozognak. Szárnyaik rövidek, enyhén lekerekítettek. Repülési sebességük akár a 80 km/h-t is elérheti. A repülő fajok szárnyfesztávolsága 80–160 centiméter.
 == Életmódjuk ==